Robbanásveszély: az orosz-amerikai rivalizálás új, még izgalmasabb szintre lépett.

A moszkvai parlament alsó háza úgy döntött, hogy Oroszország kilép az Egyesült Államokkal kötött úgynevezett plutónium-egyezményből.

A 2000-ben megkötött plutónium-kezelési és ártalmatlanítási megállapodás (PMDA) kötelező érvényű kötelezettségeket rótt mind az Egyesült Államokra, mind Oroszországra. A megállapodás értelmében mindkét félnek legalább 34 tonna fegyverminőségű plutóniumot kell hatástalanítania. Az amerikai szakértők szerint ez a mennyiség akár 17 ezer nukleáris robbanófej előállításához is elegendő lehet - számolt be a Reuters.

A brit hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a hidegháború végét követően az orosz és amerikai fegyveres erők több ezer robbanófejet leszereltek, ami hatalmas mennyiségű fegyverminőségű plutóniumot hagyott hátra. Ennek a radioaktív anyagnak a tárolása nem csupán rendkívül költséges, hanem komoly kockázatokat is rejt magában, mivel fennáll a lehetősége, hogy olyan államok kezébe kerülhet, akik atomfegyverek előállítására törekednek.

Oroszország 2016-ban leállította a megállapodás végrehajtását, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Krím annexiója következtében. Moszkva ezt követően kifejezte elégedetlenségét azzal kapcsolatban is, hogy Washington a NATO terjeszkedésére törekszik, és ezt barátságtalan lépésnek minősítette, mivel úgy érezte, hogy a nyugati szövetség közvetlenül fenyegeti érdekeit.

Az Egyesült Államokban a megsemmisítés helyett a felesleges plutónium jelentős részének gyors reaktorokban való energiatermelésre való hasznosítását preferálják.

Moszkva álláspontja szerint Washington ezzel a lépéssel világosan megsértette a megállapodást, hiszen ehhez az orosz fél hozzájárulása elengedhetetlen lett volna.

Pillanatnyilag Oroszország és az Egyesült Államok együttesen körülbelül 8000, bármikor bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezik, és ezzel a világ atomfegyverkészletének majdnem 90 százalékát birtokolja. A Reuters ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy a hidegháború csúcsán, 1986-ban a két országnak összesen 73 ezer atomtöltete volt. Ezt a mennyiséget sikerült kétoldalú megállapodásokkal a mostani szintre csökkenteni.

Az Army Recognition azért tartja különösen aggasztónak a plutónium-szerződés felmondását, mert a 2026 februárjában jár le az utolsó, még érvényben lévő fegyverzetkorlátozási egyezmény, a START-3. A szerződést 2010-ben írta alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, majd 2011-ben lépett hatályba. Kifejezetten az azonnal bevethető - tehát nem a tárolókban porosodó - robbanófejek és rakéták számát korlátozták, országonként 1550 töltetben és 700 telepített rakétában, illetve bombázó-repülőgépben. Az egyezség értelmében évente akár többször is tarthatnak egymásnál helyszíni ellenőrzéseket azért, hogy meggyőződjenek a rendelkezések betartásáról. Bár az Új START megállapodásnak nevezett szerződés csak tíz évre szólt, 2021-ben újabb öt évvel kiterjesztették az érvényességét.

Ellenben 2023 februárjában Vlagyimir Putyin azt közölte, hogy felfüggeszti az egyezmény végrehajtását válaszul az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt nyugati szankciókra. Aztán az orosz elnök mégis meggondolta magát, mert az idén szeptemberben bejelentette, hogy a START-3 lejártát követően országa még egy évig tartani fogja magát a megállapodáshoz. Persze azért azt is egyértelművé tette, hogy Moszkva bármilyen új keletű nukleáris fenyegetésre képes megfelelő választ adni.

Nyugati elemzők leginkább attól tartanak, hogy az oroszok a náluk őrizgetett plutóniumból átadhatnak Iránnak, Észak-Koreának vagy Kínának. Ez már csak azért sem légből kapott, mert Teheránnal és Phenjannal kifejezetten szorosak a katonai kapcsolatok, míg Peking és Moszkva számos kutatási területen, például az új típusú gyors reaktorok fejlesztésében működik együtt. Így még

Elképzelhető, hogy az oroszok kísérleti célokra hivatkozva juttatnak el hasadóanyagot atomfegyverekhez.

Főként azért, mert a kínai vezetés már hivatalosan is bejelentette, hogy jelentős mértékben kívánják megnövelni nukleáris arzenáljukat.

Az Egyesült Államokban nem mindenki osztja a plutóniumkészlet ártalmatlanításának támogatását. A Politico beszámolója szerint a Demokrata Párt kifogásolja, hogy a Trump-adminisztráció a hidegháború örökségét képező hasadóanyagot új generációs atomreaktorokban kívánja felhasználni energiatermelésre. Az ellenzők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy ez a lépés veszélyeztetheti az ország nukleáris elrettentését. A politikai elemzők hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi, rendkívül dinamikus nemzetközi viszonyok között bármikor szükség lehet Washington számára az atomfegyverek korszerűsítésére és bővítésére, amihez elengedhetetlen a nagy tisztaságú plutónium, amelynek előállítása lassú és költséges folyamat.