A lakosság körében az első félévben a válaszadók harmada reálbércsökkenést élt meg.
Az illúziók vége - a racionalitás kezdete -
Úgy tűnik, hogy az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) megközelítés nemcsak átmeneti trend, hanem tartósan velünk marad. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, és a vállalatok, befektetők és fogyasztók is egyre inkább elvárják, hogy a cégek figyelembe vegyék ezeket a szempontokat. Az ESG nem csupán egy újabb divathullám; sokkal inkább a jövő üzleti stratégiájának alapkövévé válik, amely a fenntartható fejlődés és a társadalmi jólét irányába tereli a gazdaságot.
Továbbra is gyengén szerepel a kiskereskedelem a gazdaságon belül, igaz, már látszik a javulás. A növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy az első félévben 4 százalékkal nőtt a nettó bérek reálértéke - írja a HVG.
Ezen belül azonban kiemelkedő eltérések figyelhetők meg. A magánszemélyek 33 százaléka esetében a nettó bér reálértéke az idei év első félévében csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ez az arány tavaly ilyenkor csupán 18 százalék volt. Bár ez egy új, kísérleti statisztikai adat, a csökkenést tapasztalók számának növekedése határozottan szembetűnő.
A rendelkezésre álló információk arra világítanak rá, hogy számos munkavállaló nem részesült az inflációval összhangban álló béremelésben az idei év folyamán.
A "A keresetek változásának eloszlása Magyarországon" című kísérleti statisztika különlegessége abban rejlik, hogy a keresetek nyomon követésének módja nem rendelkezik elterjedt nemzetközi standarddal, és többféle megközelítés is létezik a témában. Érdemes hangsúlyozni, hogy a kísérleti statisztikában bemutatott adatok gyűjtési alapegysége eltér a hivatalos keresetstatisztika által alkalmazott módszerektől. Míg a kísérleti statisztika a keresetek elemzését egyéni szinten végzi, addig a hivatalos keresetstatisztika az álláshelyeket tekinti alapegységnek.
