Jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe a román kormány.
Alkotmánysértőnek minősítette a román alkotmánybíróság a bírák és az ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezetet, amelyet parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbált hatályba léptetni az Ilie Bolojan vezette négypárti kormány.
A deficitcsökkentő kormányzati intézkedések keretében kidolgozott nyugdíjreform ellen a legfelsőbb bíróság (ICCJ) határozottan fellépett. Az igazságszolgáltatás függetlensége veszélybe kerülne, ha a jogszabályban megfogalmazottak szerint a bírák és ügyészek nyugdíjként csupán nettó bérük 70%-át kapnák meg a jelenlegi 100% helyett. Emellett a nyugdíjkorhatár is drasztikusan emelkedne, hiszen a javasolt reform értelmében fokozatosan 65 évre nőne, szemben a jelenlegi 48 évvel.
Az ICCJ állásfoglalása szerint a kormány által benyújtott javaslat 37 korábbi, kötelező érvényű alkotmánybírósági határozatot sért, ami komoly kérdéseket vet fel a jogállamiság alapelveinek érvényesülésével kapcsolatban. Augusztus óta több táblabíróság és törvényszék munkatársai, akik különleges nyugdíjban részesülnek a járulékbefizetéseiktől függetlenül – éppen azért, mert nincsen joguk sztrájkolni – egyre inkább aggódnak a helyzetük alakulása miatt.
A munkavállalók részleges munkabeszüntetéssel és a folyamatosan elhalasztott tárgyalásokkal fejezik ki elégedetlenségüket a nyugdíjazási előjogaik csökkentése ellen.
A törvénytervezet indoklásaképpen a miniszterelnök rámutatott: az igazságügyi rendszer működését veszélyezteti az, hogy a bírák és az ügyészek kétharmada "szakmai érettsége teljében", 48 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonul. Hozzátette: a költségvetést is aránytalanul megterheli, hogy a nyugdíjba vonult bíráknak és ügyészeknek havonta átlagosan több mint 24 ezer lejt (1 millió 840 ezer forint) kell kifizetni.
Románia kötelezettséget vállalt az igazságszolgáltatási nyugdíjreform bevezetésére az Európai Bizottság előtt. Dragos Pislaru, a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter rámutatott, hogy az ország körülbelül 230 millió eurót veszít el a helyreállítási alapból, amennyiben nem valósítja meg a különnyugdíjak reformját, amely a járulékbefizetésektől függetlenül, az állami költségvetés terhére történik.
Az alkotmánybíróság hétfői döntésének jelentős politikai tétje is van.
Bolojan korábban kijelentette, hogy kormánya nem rendelkezik majd a szükséges támogatással új reformok bevezetéséhez, amennyiben az igazságügyi reform alkotmányellenesnek bizonyul. Ezt a helyzetet kihasználva a legnagyobb ellenzéki párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a miniszterelnök lemondását követelte, miután az alkotmánybíróság hétfői döntése véglegessé vált.
