Elhunyt György Péter, a jövőbe látó esztéta, akinek gondolatai és írásai mély hatást gyakoroltak a kortárs kultúrára. Munkásságával nem csupán a művészetek világát formálta, hanem olyan kérdéseket is felvetett, amelyek ma is relevánsak. György Péter szell
Elhunyt György Péter, aki íróként, esztétaként és médiakutatóként hagyott mély nyomot a magyar kulturális életben. Ő volt az avantgárd egyik legképzettebb szakértője és elemzője, akinek munkássága jelentősen hozzájárult a művészetelmélet és a médiakutatás fejlődéséhez. Az MTA doktori címmel rendelkező tudós, aki az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója volt, 71 éves korában távozott közülünk. Élete és munkássága sokak számára példaértékű marad.
György Péter 1954-ben látta meg a napvilágot, és az ELTE magyar-történelem-esztétika szakán szerezte meg diplomáját. Már fiatal korában elmélyült a 20-21. századi művészettörténet rejtelmeiben, különös figyelmet szentelve a magyar avantgárd irányzatnak és az új média kulturális összefonódásainak. Szakdolgozata és disszertációja a magyar avantgárd történetének részletes elemzésére összpontosított, míg első monográfiáját Pataki Gábor társaságában közösen alkotta meg, amely az Európai Iskola művészetét tárgyalja.
1980-tól az ELTE BTK Esztétika és Média Tanszékének munkatársa volt, később - 2010-től hosszú időn át - vezette a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetet. Meghatározó szerepet játszott a média és kommunikáció szak magyarországi létrehozásában, valamint a Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Program megalapításában, amelyet a kezdetektől irányított.
György Péter 1989 után aktívan részt vett az ELTE média szakának kidolgozásában, emellett tanulmányi tapasztalatait a New York-i New School for Social Research egyetemén is megosztotta. 1998 decemberében a MATÁV által alapított Origo portál létrehozásában is fontos szerepet játszott, és hosszú ideig szoros kapcsolat fűzte az online médiához. Amikor 2014-ben az Origo akkori főszerkesztőjét, Sáling Gergőt politikai nyomásra eltávolították, György Péter bejelentette, hogy távozik az újságból, mert – mint fogalmazott –
"elmondhatatlan aggodalom van bennem a magyar online újságírók iránt".
Tudományos pályafutása vége felé a múzeumelmélet és a magyar múzeumok helyzete foglalkoztatta leginkább. E témakörben készítette el DSc-dolgozatát, emellett számos tanulmányt és könyvet is publikált, amelyek közül több idegen nyelven is napvilágot látott.
Számos figyelemre méltó mű látott napvilágot, többek között Az Európai Iskola, A média és a művészet találkozása a boncasztalon, A Kalinyingrád-paradigma, valamint Az ismeretlen nyelv - A hatalom színrevitele. Szépirodalmi alkotásai között kiemelkedik az Apám helyett című regény, amely édesapja életét idézi fel, míg a Lépcsőházi katarzis édesanyjának történetét dolgozza fel. Az utóbbi, 2024-ben a Magvető Kiadónál megjelenő kötet a gyász, az emlékezés és a történelem egyéni lenyomataival foglalkozik.
Több száz kritikai írást publikált különböző napi-, heti- és havilapok hasábjain, és rendszeresen hozzájárult az Élet és Irodalom című folyóirathoz is. Munkásságát számos elismerés övezte, többek között a Színikritikusok díját (1984), a Szépírók Társaságának díját (2004), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2008), valamint a Radnóti Miklós antirasszista díjat (2008) is megkapta.
Nemzetközi konferenciák rendszeres előadójaként számos jelentős városban megfordult, többek között New York, London, Manchester, Edinburgh, Koppenhága, Párizs, Moszkva, Kolozsvár és Ljubljana inspiráló színhelyein.
"György Péter még annak a kultúrának a jelese, amelynek rangot az alanyi jogon kiküzdött tudás és annak átadása iránti tisztelet adott"
- Jánossy Lajos tavaly, a hetvenedik születésnapja kapcsán írt róla a litera.hu irodalmi portálon.
