"Ha a futballban korrupcióval találkozunk, az nem csupán a játékvezetők körében nyilvánul meg."
A török labdarúgás világát egy komoly botrány rázta meg, miközben a bajnokság tovább zajlik. Az ország labdarúgó-szövetsége és a közvélemény döbbenten értesült arról, hogy a 571 profi játékvezető közül 371-nek volt fogadási számlája, és 152-en aktívan részt vettek a mérkőzésekre tett fogadásokban. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a problémák gyökereit mélyebben kell feltárni, mivel valószínűtlen, hogy csupán a bírók érintettek. Jelenleg 3700 játékossal és számos klubbal szemben is nyomozás folyik. A klubok többsége megkönnyebbült, hiszen úgy tűnik, hogy évek óta tartó aggályaik most végre igazolást nyernek, míg a szövetség elnöke átfogó vizsgálatot és a rendszer megtisztítását ígérte. Ibrahim Haciosmanoglu, aki tíz évvel ezelőtt klubelnökként személyesen zárt be játékvezetőket egy vitatott tizenegyes miatt, jól tudja, milyen bonyolult helyzet állt elő.
A futball világában sajnos nem ritkák a bunda- és fogadási botrányok. Az elmúlt két évtized során számos eset történt, amelyek megrengették a sportág hitelességét. Csak hogy néhányat említsünk:
Úgy tűnik azonban, hogy Törökországban nem tanultak az esetből: 2025. október 27-én, hétfőn a helyi szövetség leleplezte a profi játékvezetők illegális sportfogadását.
A botrány révén számos bírót lepleztek le, akik súlyosan megszegték a FIFA és az UEFA integritási kódexeit. Ibrahim Haciosmanoglu, a Török Labdarúgó Szövetség elnöke hatalmas jelentőséggel bírónak titulálta a felfedezett bizonyítékokat, és elkötelezte magát a korrupció elleni küzdelem mellett.
Az események 2025 elején indultak el, amikor Yasar Kemal Ugurlu, egy FIFA-játékvezető, egy észak-ciprusi kaszinóban bukkant fel a szerencsejáték világában. Szeptemberre több játékvezető is bátorságot gyűjtött, hogy büntetőfeljelentést tegyen a Török Labdarúgó Szövetség (TFF) ellen, miután aggasztó jeleket tapasztaltak a mérkőzések tisztességtelenségéről és arról, hogy bizonyos klubok preferálása érdekében nyomásgyakorlás történt.
A TFF országos ellenőrzésbe fogott, és egy gigantikus cunamiba botlott. Az október 27-én nyilvánosságra hozott audit rendszerszintű illegális fogadásokat azonosított, és döbbenetes számot hozott nyilvánosságra: a jelenleg Törökországban bíráskodó mind az 571 profi játékvezető közül 371-nek, azaz 65%-nak volt regisztrált fogadási számlája.
A vizsgálat során 152 játékvezető esetében derült ki, hogy aktívan részt vettek labdarúgó-mérkőzések fogadásában. Ez a tevékenység kiterjedt mind a legfelsőbb osztályú, mind az alacsonyabb szintű bajnoki mérkőzésekre, valamint a nemzetközi találkozókra is. Az érintett bírók közül heten az élvonalbeli mérkőzéseken tevékenykednek, míg 15-en a legmagasabb szintű versenyeken segítik a meccsek lebonyolítását asszisztensként.
A Sabah jelentése szerint a fogadások nemcsak legális, hanem illegális platformokon is teret nyertek, és számos különleges lehetőség is felmerült, például a játékvezető VAR-hoz való fordulásának esélyeinek tippelése, valamint az, hogy ezt hány alkalommal teszi meg. A vádak alapján a VAR-szobában dolgozó bírók tudatosan alakították a helyzetet, és az általuk érintett mérkőzésekre helyeztek fogadást, ezzel semmit sem bízva a véletlenre.
Haciosmanoglu elnök megdöbbentőnek írta le a fogadási tevékenység mértékét. Tíz játékvezetőről kiderült, fejenként több mint 10 ezer fogadást tett meg, egy bíró pedig egymaga 18 227 alkalommal tippelt a haszon reményében. További 42 játékvezetőről azt lehet tudni, hogy több mint 1000 fogadást tett kifejezetten futballmérkőzésekre.
A törökök számára különösen fájdalmas, hogy a botrány éppen október 29-e környékén robbant ki, hiszen ezen a napon ünneplik a Köztársaság napját, amely 1923-ban Mustafa Kemal Atatürk nevéhez fűződik. Nem meglepő, hogy Haciosmanoglu a saját szavaival válaszolt a helyzetre.
"Nagy vezetőnk, Atatürk azt mondta: "Az intelligens és erkölcsös sportolókat szeretem".
Elszomorít minket, hogy a játékvezetők saját nevükben nyitnak számlákat és kötnek fogadásokat. Most megpróbáljuk felgyorsítani azt, hogy a fiatal kollégáknak átfogó képzést biztosítsunk. Tudjuk, hogy ez a munka kihívásokkal teli, de azon fogunk dolgozni, hogy egy jó és erkölcsös generációt hagyjunk hátra. Ebben kérem a klubelnökök és menedzserek támogatását. Hiszem, hogy velük a vágyott magasságokba emeljük a török futballt, és teljes mértékben biztosak vagyunk benne, hogy fényes jövő vár ránk" - mondta.
Hangsúlyozta, hogy minden erejével és elszántságával küzdeni fog azért, hogy a török labdarúgás végre elnyerje a neki járó méltóságot és elismerést.
"Azóta, hogy bizalmat szavaztak nekünk, soha nem a pozíciónk megőrzésére fókuszáltunk, hanem arra, hogy valóban harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki az emberekkel. A célunk, hogy a török futballt méltó rangra emeljük, ezért mindenféle tisztátalanságtól meg kell szabadulnunk." - hangsúlyozta.
A török Hürriyet újság elemzői is kifejtették álláspontjukat az eseményekkel kapcsolatban. Mehmet Arslan hangsúlyozta, hogy ha a válságot csupán a játékvezetők szemszögéből közelítik meg, és kizárólag őket vonják felelősségre, akkor komoly tévedést fognak elkövetni.
Ha a futball világában korrupciós jelek mutatkoznak, az nem csupán a játékvezetők körében tapasztalható. A szövetségnek sürgősen lépnie kell, és nyilvánosságra kell hoznia az érintettek neveit, hogy megkezdődhessen a tisztogatás és az érintett személyek eltávolítása.
Megjegyezte, hogy számos kérdés még mindig tisztázatlan, és nem világos, hogy a klubelnökök, játékosok és edzők is érintettek-e az ügyben. Ha igen, felmerül a kérdés, vajon voltak-e olyanok, akik a saját mérkőzéseikre tettek fogadást.
Firat Aydinus meggyőződése, hogy csak a teljes körű feltárás vezethet valódi eredményekhez.
Fontos feladat a jelenlegi aktív játékvezetők online fiókjainak nyitási időpontjának feltárása, valamint annak megállapítása, hogy valóban aktívan használták-e azokat, illetve mely sportágakban vettek részt. Különösen lényeges, hogy a törökországi tevékenységeikhez kapcsolódó információkat és dokumentumokat nyilvánosságra hozzák. Ha ez elmarad, a folyamatot csupán pletykák fogják táplálni, ami tovább ronthatja a török bíráskodás amúgy is megrendült hitelességét.
Ugur Meleke a törvény legszigorúbb mércéjével sújtana le a vétkezőkre.
A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a játékvezetők számára tilos bármilyen formában fogadni. Ahelyett, hogy csupán szavakra támaszkodnánk, szükség van a vizsgálatok fokozására, és azokat, akik a játékosokat, edzőket, klubok és szövetség tagjait, vagy bárki mást, aki megpróbálja manipulálni a futballt, felelősségre kell vonni és büntetni kell.
A török futball világában a játékvezetés kérdése kiemelkedő problémát jelent, hiszen szinte minden klub és szurkolói tábor meg van győződve arról, hogy a bírók részrehajlók. E jelenség miatt a mérkőzések körüli feszültség és viták soha nem csillapodnak, és a játék szelleme sokszor háttérbe szorul.
Az utóbbi évek során két alkalommal is megtörtént, hogy csapatok a bírói döntések ellen tiltakozva elhagyták a pályát: 2023-ban az Istanbulspor és a Trabzonspor összecsapásán, míg a megelőző idényben a Galatasaray és az Adana Demirspor mérkőzésén.
A mélypont akkor következett be, amikor 2023 decemberében Faruk Koca, az Ankaragücü elnöke, egy mérkőzés végén pattanásig feszülve a pályára rohant, és ököllel arcon ütötte Halil Umut Meler játékvezetőt. Ezt a botrányos eseményt követően az összes bajnoki mérkőzést felfüggesztették, míg Koca pályafutását végleg letartóztatták a török labdarúgás világában.
A szövetség külföldi játékvezetők behívásával próbálta meg kezelni a helyzetet. A vezetők úgy gondolták, ha a bíró Törökországon kívülről érkezik, akkor nincs kapcsolatban egyik klubbal sem, ezzel pedig kiküszöbölhető az elfogultság-faktor. Azonban ez sem működött: a már említett és félbeszakadt Galatasaray-Adana Demirspor mérkőzésen dán volt a videobíró.
A Fenerbahce 2024 márciusában komoly fenyegetést fogalmazott meg, miszerint elhagyhatja a bajnokságot. Ennek hátterében részben az állt, hogy a mérkőzésvezetők döntéseit igazságtalanoknak és jogszerűtleneknek tartották.
A The Athletic felemlegetett egy érdekes sztorit, és azt írta, Haciosmanoglu elnök (akit részben a török futball rendbetételére tett ígéretének köszönhetően választottak meg 2024-ben), elég meghasonlott szerepben lehet.
A sportvezető, aki tíz évvel ezelőtt a Trabzonspor elnökeként tevékenykedett, egy meglehetősen vitatott lépésre szánta el magát: egy játékvezetőt és segítőit négy órára bezárta a stadion egyik helyiségébe. Ez az incidenst egy olyan mérkőzés után történt, ahol a csapata nem kapott meg egy büntetőt. A játékvezetők csak Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonhívása után tudtak távozni a zárkából. Haciosmanoglu később azt nyilatkozta, hogy csupán a játékvezetők védelmében járt el a Trabzonspor szurkolóitól, ennek ellenére a szövetség megbírságolta és 280 napos eltiltást szabott ki rá.
A The Athletic által megkérdezett klubvezetők – akik kértek némi névtelenséget a véleményük védelmében – megállapították, hogy ez a felfedezés egyszerre sokkoló és mégis várható volt.
A Superligát vezető Galatasaray kiadott egy közleményt, amelyben azt írta, hogy a történtek
egyértelműen feltárják a török futballban régóta tapasztalt bizalmi válság mértékét.
A Fenerbahce reakciója viszonylag visszafogott volt: "Ahhoz, hogy a török futball hitelessége helyreálljon, elengedhetetlen, hogy ezeket az információkat nyíltan, habozás nélkül megosszuk. Ellenkező esetben a futballközösségen belüli bizalom helyreállítása nem lesz lehetséges."
A Trabzonspor nyíltan megfogalmazta aggályait, kijelentve, hogy "a bírói közösségben régóta tapasztalható strukturális problémák mértéke most már világosan napvilágra került, és bizonyítást nyert, hogy mennyire indokolt volt az évek óta tartó elégedetlenségünk."
Elméletileg a bírók három hónaptól egy évig terjedő eltiltással sújthatják az érintett személyt, de nehéz elképzelni, hogy valaki, aki 18 277 fogadást bonyolított le, viszonylag enyhe büntetéssel megússza a dolgot.
Amennyiben az ügyészség vizsgálata során bűnösnek ítélik őket, például egy olyan mérkőzés manipulálásában, amelynek kimenetele révén anyagi előnyhöz jutottak, akkor súlyos következményekkel nézhetnek szembe, akár börtönbüntetés formájában is.
Az európai (UEFA) és a nemzetközi szövetség (FIFA) kifejezte azon szándékát, hogy biztosítékokat kér a botránnyal kapcsolatban, különösen arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi minősítéssel rendelkező bírók nincsenek érintett szereplők között. Érdekesség, hogy a nyilvánosságra került névsorban nem találhatóak olyan bírók, akik bármilyen klub- vagy világbajnoki mérkőzést vezettek volna.
A ligát nem függesztették fel, mégpedig annak ellenére, hogy többen is felszólították erre, és a hazai szövetség sem jelölt meg időkeretet a vizsgálat hátralévő szakaszának lefolytatására.
