A cégvezetők és a szakszervezetek kifejtették, milyen következményekkel járhat a minimálbér jövője, amennyiben az eredetileg tervezett emelés nem valósul meg.
A korábban bejelentett 13%-os minimálbér-emelés egyre inkább elérhetetlennek látszik. A munkaadók véleménye szerint az emelést a legkevésbé stabil vállalatok terhelhetőségéhez kellene igazítani. Ezzel szemben a munkavállalók nem lennének boldogok, ha csupán másfél százalékpontnyi emelést tudnának elérni.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a 13 százalékos minimálbér-emelés, amelyet a korábbi hároméves megállapodás keretében rögzítettek, valószínűleg nem fog megvalósulni 2026 januárjára. A kormány már jelezte, hogy elállt ettől a tervtől. Felmerül a kérdés: mi várható helyette, és milyen irányba terelődnek a tárgyalások? E témában a 24.hu kíváncsi volt a munkáltatók képviselőinek és a szakszervezeteknek a véleményére is.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László azt mondta: az egységes emelés mértékét a leggyengébbekhez kell igazítani, márpedig főleg a kisebb cégek nem nagyon tudnának egy jelentősebb béremelést kigazdálkodni. Két év alatt 25-30 százalékkal nőttek a bérek, miközben a gazdaság alig - tette hozzá.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Zlati Róbert kifejtette, hogy van lehetőség egy minimális korrekcióra a munkaadók és a szakszervezetek között. Ha azonban ez nem valósulna meg, akkor a tervezett 13 százalékos emelés helyett csupán 11,5 százalékos növekedésre számíthatunk. Ezt a számot a kormány eredeti elképzeléseihez képest a valós gazdasági adatok – mint a GDP, az árak és a bérek emelkedése – figyelembevételével állapították meg. A szakszervezetek elvárják, hogy a minimálbér emelése mellett a garantált bérminimum is legalább 10 százalékkal növekedjen.
