A légszennyezés következtében bekövetkező halálozások aránya Magyarországon kétszerese az Európai Unió átlagának.
Míg Magyarországon százezer lakosra 46 légszennyezésre visszavezetett haláleset jut, addig az Európai Unió (EU) átlaga 21 haláleset - derül ki a globális légszennyezettségről szóló, október 22-én State of Global Air 2025 címen publikált átfogó jelentésből.
A Washingtoni Egyetem égisze alatt működő rangos egészségügyi statisztikai kutatóintézet, az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) és az egyik legnagyobb nemzetközi egészségügyi gyűjtőszervezetként ismert NCD Alliance szakértői által összeállított jelentés szerint 2023-ban világszerte 7,9 millió ember életét követelte a légszennyezés, az elmúlt negyedszázadban pedig egymillióval növekedett a légszennyezés okozta nem fertőző betegségek miatti halálesetek száma.
A jelentés megállapítja, hogy a légszennyezettség jelentős szerepet játszik a legnagyobb egészségügyi problémákban. A szív- és cukorbetegség, a rák, a sztrók, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) következtében bekövetkező halálesetek körülbelül fele, míg a demenciával összefüggő halálozások egynegyede is a levegő szennyezettségének következménye. Ez a felfedezés figyelmeztet arra, hogy a környezeti tényezők milyen mély hatással vannak a közegészségügyre.
A "Magyarországon Légből kapott?" elnevezésű kampány, amely tüdőgyógyászok, házi- és gyermekorvosok közreműködésével valósul meg, arra hívja fel a figyelmet, hogy a szennyezőanyagok kibocsátásának jelentős része már nem ipari forrásokból ered, hanem a lakosság tevékenységeiből. Különösen a kisméretű részecskék (PM) esetében a fosszilis tüzelőanyagok égetése játszik kulcsszerepet, Magyarországon pedig a lakossági szilárd tüzelés adja a kibocsátás háromnegyedét. Ez a helyzet sürgető lépéseket követel a levegőminőség javítása érdekében.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a legújabb kutatások szerint a légszennyezés egyre növekvő számú nemdohányzó tüdőrákos esetet eredményezhet. Ezen kívül megemlítettük, hogy a városi lakosság 99 százaléka olyan területen él, ahol a levegőben található szálló por koncentrációja meghaladja a megengedett határértékeket. Továbbá hírt adtunk arról is, hogy a légszennyezettség jelentős mértékben hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia fokozódásához, és különösen súlyosbíthatja a csontritkulás kockázatát a menopauza idején.
