Húsz évvel ezelőtt robbant be a köztudatba Majka ikonikus gettóvígjátéka, a Szőke kóla, amely azóta is sokak kedvence maradt.
Cikksorozatunkban minden héten a magyar film- és tévétörténelem rejtett zugait járjuk körbe. A következő film, amelyet górcső alá veszünk, nem más, mint a 2005-ben debütáló Szőke kóla című vígjáték. Ez a film, a vígjáték műfajához méltatlanul, sajnos nem bővelkedett igazán szórakoztató poénokban, ráadásul Majka pályafutásának előszelét is megelőzte, megnyitva ezzel a kaput a hazai filmipar előtt.
Ahogy azt már számos korábbi retrókritikánkban is említettük, a 2000-es évek eltávolíthatatlan sötét foltként maradt meg a magyar filmgyártás történetének vásznán. Ehhez a történelmi mélyponthoz köthető az évtized közepére jellemző trend, Guy Ritchie és Emir Kusturica alkotásait másoló gettókomédia-láz is, mely kezdődött a Gálvölgyi János-féle Rap, revü, Rómeóval, folytatódott a ma már kultfilmmé érő Nyóckerrel és csúcsosodott ki a hetente megjelenő cikkszériánk következő áldozatában, a botrányos hónapokat maga mögött tudható Majka és Beleznay Endre duójával pusztító Szőke kólában.
A Szőke kóla története, amely eredetileg Pesti Harlem néven indult, két teljesen eltérő karakter köré épül, akik szinte mindennel ellentétesek egymással. Azonban Budapest hírhedt 8. kerülete, különösen Józsefváros, váratlanul összeköti őket. A sikeres üzletember, akit Beleznay Endre alakít, éppen itt esik áldozatul egy autólopásnak, amely során értékes dokumentumok tűnnek el. Ahhoz, hogy visszaszerezze a fontos papírokat, kénytelen szövetségre lépni Majkával, aki a Való Világból érkezett, és akit a Tömő és Szigony utca környékén sodort az élet. Ezzel elkezdődnek a túlzásba vitt józsefvárosi kalandok, ahol a váratlan helyzetek és a humoros összecsapások garantáltak.
Bár a közönség és a kortárs kritikusok viszonylag elnézőek voltak a Szőke kóla iránt, a köztudatban mégis egy gyenge, de mégis szerethető film képét alakította ki Barnóczki Ákos debütáló munkája. Sajnos azonban a valóság sokkal csalódást keltőbb, mint amire emlékeztünk.
Bár a Szőke kóla vígjátékként lett reklámozva, poénokat maximum csak keresve találunk benne, pedig a film főszereplőjéhez, a nemrégiben lopással megvádolt Beleznay Endréhez kapcsolódik a honi tévétörténelem egyik legkiválóbb szkeccs-szériája, melyekben kínosan nevetséges (és nem fordítva!) interjúkat készített sztárokkal a '90-es években. Ám a kifinomult humor helyett csak olyan erőltetett, visszatérő vicceket kaptunk, mint a "c betűs szó" ki nem mondása, vagy Posonyi Takács László Ricsijének idióta ripacskodása. Pedig hol máshol találhatnánk helyzetkomikumhoz jobb helyszínt, mint a nyolcadik kerületben?
