Maria Ressa véleménye szerint Zuckerberg sokkal inkább diktátori hatalommal bír, mint Duterte, és ez a jelenség súlyosan veszélyezteti szabadságunkat.

Maria Ressa Nobel-békedíjas újságíró szerint a közösségi média lerombolta a demokratikus intézményeket, és az Egyesült Államok ma ugyanazt az összeomlást éli át, amit korábban a Fülöp-szigeteken tapasztaltak. Ressa szerint ha nincsenek közös tények és bizalom, a demokrácia nem tud fennmaradni - helyét a diktatúra veszi át, miközben a társadalom bénultan szemléli a folyamatot.

Maria Ressa, a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok állampolgára, 2021-ben a szólásszabadságért folytatott eltökélt harcáért nyerte el a Nobel-békedíjat. Ressa a Rappler nevű oknyomozó hírportál vezetőjeként alaposan dokumentálta a Rodrigo Duterte irányítása alatt zajló drogellenes kampány jogi és etikai visszásságait, beleértve a rendőrségi erőszakot, a vitatott kivégzéseket és a hivatalos adatok manipulációját. Továbbá, Ressa aktívan küzd az álhírek terjedése, az online zaklatás és a közösségi médiában zajló politikai manipuláció ellen, ezzel is védve a demokratikus értékeket és a tájékozott társadalmat.

Ressa a Neue Zürcher Zeitungnak adott terjedelmes interjújában kifejtette, hogy az Egyesült Államokban tapasztalható demokratikus visszafejlődés számára rendkívül ismerős élmény. "Néha úgy érzem, mintha Sziszüphosz és Kasszandra egy személyben lennék" – mondta. "Rengeteg országban voltunk tanúi hasonló eseményeknek, nem csupán a Fülöp-szigeteken. Olyan érzésem van, mintha poszttraumás stressz szorongatna, és amit most az Egyesült Államokban látunk, az a Fülöp-szigetekről már ismert forgatókönyvek visszatérése. Hiszen nem is olyan régen, hogy először éltem át mindezt."

"Donald Trump egy olyan diktátorforgatókönyvet valósít meg, amelynek alapja a közösségi média ereje" - mondta Ressa, rámutatva, hogy a Fülöp-szigeteken tapasztalt események párhuzamba állíthatók az Egyesült Államok jelenlegi politikai helyzetével.

Első lépésként a média lesz a célpont, ezt követi az egyetemek támadása, végül pedig a civil szervezetek kerülnek a figyelem középpontjába.

Ressa nem csupán technikai újításként tekint a közösségi médiára, hanem mint a demokráciát fenyegető jelenségre is. Véleménye szerint "a Facebook, majd más platformok által végrehajtott lépések az információs tér atomizálásához vezettek. A hagyományos kommunikációs csatornák helyébe léptek, ezzel pedig aláásták az információs rendszerünket. A platformok tervezése során a demokratikus értékek háttérbe szorultak." Ressa hangsúlyozza, hogy mára már egyértelművé vált: "a közösségi médiában a hamis információk hatszor gyorsabban terjednek, mint a valódi tények", és hogy "azok a tartalmak, amelyek negatív érzelmeket – mint a félelem, harag vagy gyűlölet – generálnak, a legnagyobb népszerűségnek örvendenek, mivel ezek hosszabb ideig tartják fenn a felhasználók figyelmét, ezáltal nagyobb elérést biztosítanak. Az algoritmusokat éppen ezért úgy alakították ki, hogy ezek a tartalmak előnyben részesüljenek a tényekkel és a semleges információkkal szemben."

Ez a jelenség nem csupán a társadalmi megosztottság fokozódásához vezet, hanem közvetlenül hozzájárul az autokratikus rendszerek megerősödéséhez is.

"Ha nincsenek tények, nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. És ha nincsenek tények, bizalom és igazság, akkor nem tudunk közös valóságot létrehozni. Közös valóság nélkül pedig nem működik a demokrácia. Az egyetlen államforma, amely bizalom nélkül is működik, az a diktatúra."

Ressa szerint az Egyesült Államokban tapasztalható folyamatok már 2016-ban láthatóvá váltak a Fülöp-szigeteken, amikor Rodrigo Duterte kampányában botok és trollfarmok kezdtek el hamis híreket terjeszteni. A Rappler, Ressa oknyomozó portálja mutatta be, hogy ezekkel célzott kampányokat vittek végig.

2016 nyarán, ezekkel az információkkal kerestem meg a Facebook szingapúri képviselőit, és azt mondtam: "Cselekednetek kell, különben Trump fog győzni." Még csak nevettek is rajta.

Ősszel Trump győzelmét hirdették, majd két évvel később a Cambridge Analytica egyik szivárogtatója valóban "Petri-csészének" nevezte a Fülöp-szigeteket, ahol politikai manipulációs technikákat teszteltek, mielőtt azokat a nyugati világban alkalmazták volna. "Mi voltunk a kísérleti nyulak, a célpont pedig ti voltatok" - gyakran említette az Egyesült Államokban tartott előadásain.

Mi is zajlott itt valójában? Milyen események fűződtek ehhez a botrányhoz?

A Cambridge Analytica botránya 2018 tavaszán robbant ki, amikor Christopher Wylie, a cég egykori adatkutatója, nyilvánosságra hozta, hogy a Cambridge Analytica egy Facebookon elérhető személyiségteszt alkalmazás révén engedély nélkül jutott hozzá mintegy 87 millió felhasználó személyes adataihoz. Az információkat politikai kampányok során használták, ahol személyre szabott hirdetésekkel és pszichológiai profilok alapján megtervezett célzott üzenetekkel próbálták manipulálni a választók érzelmeit és döntéseit. Különösen a billegő államokban játszottak kulcsszerepet Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampányában, ahol a technológiai újításokat a politikai befolyásolás eszközeként alkalmazták.

A Fülöp-szigetek kiválasztása nem puszta véletlen műve: a helyi lakosság világszerte a legnagyobb időt tölti a közösségi médiában, különösen a Facebookon. A Meta 2015 óta számos országban, köztük a Fülöp-szigeteken is, ingyenes internet hozzáférést biztosít a Facebook Free Basics program keretében – azonban ez a hozzáférés kizárólag a saját platformjához és bizonyos előre meghatározott weboldalakhoz korlátozódik. Ennek következtében az internet sok felhasználónak szinte csak a Facebookot jelenti, amely így egyedüli információforrássá lépett elő a digitális térben.

Ressa szerint az amerikai társadalom védekezőképessége túlbecsült. "Attól tartok, hogy az amerikaiak túlságosan hozzászoktak ahhoz, hogy a jogaik garantáltak. Holott ha az amerikai történelemre nézünk - a polgárháborúra, amelyet a faji kérdés váltott ki, a női választójogért folytatott hosszú küzdelemre, vagy a McCarthy-korszakra -, ezek a jogok soha nem voltak maguktól értetődőek."

"A második világháború után az egész világ Amerikára nézett fel, amikor az az értékein alapulva vette át a vezető szerepet, és bevezette a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert. Most, amikor azt látom, hogy ezek az amerikai ideálok milyen gyorsan tűnnek el - ráadásul anélkül, hogy az állampolgárok valódi ellenállást tanúsítanának -, azt kell mondanom: a Fülöp-szigetek nem is teljesített olyan rosszul!"

Bár az Egyesült Államokban a demokratikus intézmények hosszú múltra tekintenek vissza, ez önmagában nem jelent biztosítékot a stabilitásra. Duterte mindössze fél év alatt képes volt korrumpálni a hatalmi struktúrákat, míg Trump ezt a folyamatot csupán két hónap alatt valósította meg. "Míg az Egyesült Államok jelenleg kilép a nemzetközi megállapodásokból, és elfordul a multilaterális együttműködéstől, addig a Fülöp-szigetek elkötelezett a nemzetközi jog iránt, hiszen most adta ki korábbi elnökét, Rodrigo Dutertét a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Valóban, a világ mintha a feje tetejére állt volna!" Különösen aggasztó, hogy az amerikai társadalomban alig tapasztalható nyilvános ellenállás. "Ez meglepett. Azt vártam volna, hogy az amerikaiak sokkal határozottabban kiállnak a jogaik védelméért. Úgy tűnik, az emberek még mindig próbálják feldolgozni a történéseket. Olyanok, mint az őzek a fényszórók fényében. Talán arra várnak, hogy megérkezzen egy hős, aki kivezeti őket a sötétségből."

A sajtót sem kíméli: véleménye szerint számos újságíró túlzottan óvatos. "Úgy érzem, sokkal eredményesebbek is lehetnének a munkájukban. Már most is látható, hogy néhány nagy médiacég bírósági egyezségeket köt. A jelentős médiavállalatok gyakran az első lépést teszik meg a megadás irányába - ezt már a Fülöp-szigeteken is tapasztaltuk. A Duterte-kormány elvette a legnagyobb médium sugárzási engedélyét. Próbálkoztak az egyezkedéssel, de végül mégiscsak vesztettek. Sőt, miután Duterte már nem volt hatalmon, a jogokat sem kapták vissza. Ha egy zsarnokkal üzletelsz, nem szabad a kisujjadat sem odaadnod neki. Mert előbb-utóbb el fogja venni a kezedet, aztán a karodat, végül pedig az egész lényedet."

Mark Zuckerberg, a Facebook vezére, igen ellentmondásos figura, akinek tevékenysége és döntései sok vitát generálnak. Egy kritikus megjegyzés szerint: "Ha valaki éppen lángra gyújt egy házat, akkor az szándékától függetlenül is meg kell állítani." Ez a gondolat különösen relevánssá vált, amikor a Facebook csapata az ENSZ-szel közösen elemezte a platform szerepét a mianmari polgárháborúban. Az eredmények azt mutatták, hogy a Facebook hozzájárult a népirtáshoz, ám a cég reagálása nem hozott érdemi változást. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a technológiai óriások felelőssége nem csupán a profit maximalizálásában, hanem a társadalmi következmények mérlegelésében is áll.

Ez elfogadhatatlan. Olyan platformról van szó, amely hozzájárult egy népirtás ösztönzéséhez – hogyan lehetséges, hogy ezt megússza, miközben továbbra is a világ legnagyobb hírelosztója marad?

Mark Zuckerberg sokkal inkább tekinthető diktátornak, mint Duterte. Az ő filozófiája a következőképpen hangzik: "Cselekedj gyorsan, és ne félj összetörni a dolgokat." De mi történik, ha éppen a demokrácia az, amit összetör? Véleménye szerint a közösségi média nemcsak a magánélet határait feszegeti, hanem alapjaiban rengeti meg a társadalmi struktúrákat is.

"A hazugságok úgy fertőztek meg minket, mint egy vírus. És ha egyszer megfertőződtél, a viselkedésmintáid benne tartanak ebben a rendszerben. A Nobel-békedíj átvételekor azt mondtam: ezek a platformok viselkedésváltoztató rendszerek. És mi vagyunk a pavlovi kutyák."

Van remény a változásra. "A Digitális Szolgáltatások Törvénye, amelyet Európa elfogadott, csupán egy kiindulási alap." A demokrácia megóvásához azonban nem elegendő csupán jogszabályokat alkotni; elengedhetetlen, hogy a társadalom minden rétegének aktívan részt kell vennie ebben a folyamatban – legyenek azok újságírók, tudósok vagy állampolgárok.

Maria Ressa a Fülöp-szigetek földjén maradt, még akkor is, amikor óránként kilencven gyűlöletüzenetet kapott, halálos fenyegetések kereszttüzébe került, és többször is letartóztatták. Szülőit, saját kérésére, sikerült emigrálásra bírnia, hogy legalább ők biztonságban lehessenek. Ő azonban tudatosan választotta, hogy ott marad: "Mindig megkérdezik, miért nem költöztem vissza az Egyesült Államokba. De amikor ennyi minden forog kockán, az ember nem egyszerűen távozhat."

Rodrigo Duterte most a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt áll emberiesség elleni bűntettek vádjával.