Z. Kárpát Dániel a devizás ítélet kapcsán megjegyezte: "Még mindig van lehetőség arra, hogy felmérjük, ki az, aki indokolatlanul teljesítette a tartozásának akár a többszörösét." - Alfahir.hu

Parlamenti vizsgálóbizottsággal vizsgálná meg a Jobbik a lehetőségeket az Európai Unió Bírósága döntése után.
A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasolja a legújabb európai uniós bírósági döntés fényében, amely a devizahiteleket érinti. Ezt Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője jelentette be keddi sajtótájékoztatóján. A politikus a döntést "történelmi jelentőségűnek" titulálta, hangsúlyozva, hogy az ítélet "megkérdőjelezi azt a teljes folyamatot, amely alapján Magyarországon a devizahitelezés idézőjeles 'rendezése' végbement."
Lapunk korábbi beszámolója szerint az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a devizahitelek forintra való automatikus átváltása piaci árfolyamon nem volt megengedett. Ennek oka, hogy a fogyasztók nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatokról, így a már érvénytelenné vált szerződések nem érvényesek a tíz évvel ezelőtti magasabb árfolyamon.
A Jobbik képviselője azt mondta, álláspontjuk szerint
"Az évszázad legnagyobb pénzügyi kihívása a devizahitelezés volt."
a döntéshozók pedig a banki érdekeket választották, így tartozás a kormány részéről, hogy annak idején a bankok számára jó, az ügyfelek számára pedig rossz intézkedés született.
Z. Kárpát véleménye szerint a kormányzat egy újabb történelmi lehetőség kapujában áll. A dossziék újbóli megnyitása után olyan rendezési módszertan kidolgozására van szükség, amely képes lesz visszajuttatni a devizahitel-károsultak pénzét. Kiemelte, hogy elkötelezettek abban, hogy minden érintett számára visszaszerezzék a "jogtalanul elvett" összegeket.
A Jobbik képviselője kijelentette, hogy több mint 30 ezer kilakoltatás történt a kedvezőtlen forintosítás következményeként. Hangsúlyozta, hogy a legjobb helyszín a probléma rendezésére a magyar parlament, ezért javasolják egy vizsgálóbizottság létrehozását. Meghívják a többi politikai erőt is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Szerinte a parlamenti ülés lehetőséget ad arra, hogy tisztázzák, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, mire számíthatnak a károsultak, és végre fény derülhet arra is, hogy a bankok hajlandóak-e vállalni a rájuk háruló felelősséget.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy pártja eddig több mint 50 kilakoltatás során nyújtott jogsegélyt. Kiemelte, hogy az új szabályozás keretében akár egyenként is lehetőség nyílna a szerződések áttekintésére. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy...
a Jobbik korábban sem piaci árfolyamon, hanem felvételkori árfolyamon szorgalmazta a devizahitelek forintra történő átváltását.
Tehát aki 165 forintos svájcifrank-árfolyamon vette fel a hitelt, annak 260 forinton váltották át a hitelét, óriási veszteséget okozva ezzel az ügyfélnek, és óriási nyereséget keletkeztetve a bank oldalán - fejtette ki Z. Kárpát, hozzátéve, ha felvételkori árfolyamon történt volna a forintosítás, akkor "ezermilliárdos nagyságrendű vagyontömeg került volna az eredeti tulajdonosokhoz, az emberekhez". Úgy vélte,
"még most sem késő megvizsgálni, ki az, aki indokolatlanul fizette vissza tartozásának akár a többszörösét, ki az, akitől indokolatlanul vették el az otthonát, és ki az ma úgy nyög forintra váltott hiteleket, hogy ennek egy része lehet, nem is kellőképpen megalapozott jogilag".
A politikus kijelentette, hogy a vizsgálóbizottság feladata az, hogy előkészítse egy törvényjavaslat-csomag kidolgozását, amely a különböző ügyek hatékony kezelésére irányul.
Z. Kárpát emlékeztetett arra, hogy 2011-2012-ben a Salamon László vezetésével működő fideszes vizsgálóbizottságnak volt egy sor javaslata, amelyek között megjelent a Jobbik által felvetett, felvételkor érvényes árfolyamon történő forintosítás is. "Bár látható, hogy ez a javaslat nem került megvalósításra, fontos, hogy újra átnézzük a dossziékat, és fontolóra vegyük, mit tehetünk a károsult ügyfelek érdekében!" - hangsúlyozta a Jobbik politikai képviselője.