A hegyimentő szolgálat jövője komoly kihívásokkal néz szembe. A folyamatosan változó környezeti feltételek, a megnövekedett turistaforgalom és a finanszírozási nehézségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hegyimentő csapatok helyzete egyre bizonytalanabbá
Az országos átszervezések a hegyimentő szolgálatot sem hagyják érintetlenül, holott tevékenységük elengedhetetlen a biztonságos hegyi környezet megteremtéséhez. Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetője osztotta meg velünk gondolatait a hegyimentők hősies munkájáról, valamint a mind súlyosbodó munkaerőhiányról.
Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő Szolgálat vezetője kifejezte, hogy a szervezet teljes mértékben támogatja a kormány döntését, ugyanakkor megítélésük szerint elfogadhatatlan, hogy az életmentő tevékenységet végző hegyimentő szolgálattól vonjanak meg forrásokat. Rámutatott, hogy jelenleg országos szinten a hegyimentő szolgálat 326 munkatársa van, ami mindössze 17,8%-os operatív állapotot jelent. Maros megyében ez az arány magasabb, 25%, de az ideális cél az lenne, ha országosan elérnék az 50%-ot. "Nyilvánvaló, hogy Romániában jelenleg nem áll rendelkezésre annyi hegyimentő, amennyire szükség lenne. Megértjük, hogy a helyzet most rendkívül nehéz, de szeretnénk, ha öt éven belül sikerülne elérni ezt a célt" - fogalmazott Kovács. Kiemelte, hogy a hegyimentők számára motiváló lenne, hiszen a közelmúltban csökkent a bérük és a veszélyességi pótlékuk is, amely most már az irodai alkalmazottak szintjén van, miközben ők gyakran életüket kockáztatják mások megmentése érdekében. Az alacsony létszám miatt a hegyimentők rendkívüli erőfeszítések árán látják el feladataikat. Mivel sürgősségi szolgálatról van szó, nem engedhetik meg maguknak, hogy ne reagáljanak a hívásokra. "Ha nem lennének mellettünk az önkéntesek, előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló erőforrások nem elegendőek. Ha egyszerre több eset is jelentkezik - ami nyáron gyakran előfordul -, akkor a helyzet kezelése a súlyosság függvényében történne, ami azt jelentheti, hogy a kevésbé súlyos sérültek állapota romolhat, ha nem érünk el hozzájuk időben. Ezzel nem lehet játszani" - tette hozzá. A Maros megyei hegyimentő szolgálat statisztikái szerint a balesetek száma tavalyhoz képest legalább 20%-kal nőtt, ami havonta 12-30 esetet jelent. Az elmúlt három hónapban a drónos és kutyás keresések száma 50 fölé emelkedett. Kovács Zoltán Róbert hangsúlyozta, hogy a fizetések és pótlékok csökkentése miatt a hegyimentő szakma vonzereje a fiatalok számára csökkenni fog, ami komoly utánpótlási problémákat okozhat. Jelenleg a Maros megyei hegyimentő szolgálat 15 alkalmazottjából hatan már 50 évesek felettiek, és utánpótlás hiányában néhány éven belül a fiatalabb generáció helyett idősebbek fogják végezni a mentéseket, ami a bevetési idő és a kockázatok növekedéséhez vezethet. A hegyimentő szolgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a Maros megyei hegyimentő szolgálat csupán 15 alkalmazottal dolgozik, mivel az alkalmazási lehetőségek évek óta korlátozottak, és alig van lehetőség új munkatársak felvételére.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes azonnali támogatásáról biztosította a hegyimentő szolgálatot, amelynek munkáját nagyra értékeli, hiszen ő maga is elkötelezett természetjáró és hegymászó. Ezen a téren több megyei tanácselnök, köztük Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is hasonlóan állt hozzá. "Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közbenjárásával már magas szintű tárgyalások indultak, és bízunk benne, hogy ezek kedvező irányba fejlődnek, elkerülve azt a helyzetet, hogy a hegyimentő szolgálat létszámát csökkenteni kelljen" - emelte ki a hegyimentő szolgálat vezetője. Hozzátette, hogy hallottak olyan javaslatokról, amelyek a katasztrófavédelmi felügyelőség vagy a csendőrség alá szeretnék sorolni a hegyimentőket, de ezt nem tartják hatékonynak. "A hegyimentők már több mint egy évszázada dolgoznak Romániában, és mindig is civilek voltak. Szeretnénk megőrizni ezt a civil jellegét a mentőszolgálatnak, hogy még közelebb kerüljünk a közösséghez, és megfelelően fel tudjunk készülni a kihívásokra, mert egy központosított katonai rendszer nem illik a hegyimentők természetéhez. A hegyi mentés minden megyében másként működik, hiszen a domborzat és az igények is eltérőek, ezt pedig legjobban az adott megyei hegyimentő szolgálat vezetése tudja kezelni, mivel ők ismerik legjobban a helyszínt és tisztában vannak azzal, hogy mikor, hova és hány emberre van szükség. Ha ezt központilag próbálnák irányítani, valószínűleg nem lenne eredményes" - szögezte le Kovács Zoltán Róbert.
Igencsak elterjedt tévhit, hogy a hegyimentők csupán a hegyvidéken végeznek mentéseket, illetve csak az eltévedt, megsérült turistákon segítenek. Kovács Zoltán Róbert elmondta, hogy a mentésre szorulók 50 százalékát valóban a turisták teszik ki, azonban gyakran szorulnak segítségre például erdészek vagy gombászok is. Emellett a hegyimentő szolgálat munkatársai részt vesznek többek között eltűnt személyek keresésében, terepversenyek felügyeletében, búvárokat igénylő bevetéseknél vagy erdős vidéken történt baleseteknél is. "Ami nehéz terepen történik, azt a hegyimentő szolgálatok végzik el. Ahová a mentőszolgálat nem tud eljutni, oda minket hívnak, hiszen nekünk olyan járműveink és felszereléseink vannak, amikkel meg tudjuk oldani a nehéz eseteket is" - mondta. Hangsúlyozta, hogy kaptak már ilyen feladatot a belügyminisztériumtól, azonban a feladatok elvégzésére nem biztosítottak számukra több személyzetet. A túraútvonalak karbantartása ugyancsak a hegyimentő szolgálat felelőssége, ami kulcsfontosságú a biztonságos közlekedés szempontjából - ez Maros megyében több mint 800 kilométert jelent. Mindezek mellett az intézmény működtetése - a bevetésektől kezdve a papírmunkán át egészen a bázis takarításáig - száz százalékig a hegyimentőkre hárul.
