Van egy olyan tényező, ami azonnal aktiválja az MI-fejlesztők etikai érzékenységét.
A Columbia Egyetem egyik hallgatója olyan eszközt készített és árult, ami a mesterséges intelligencia támogatásával segítette át a jelentkezőket a nagy techcégek interjúin.
A Columbia Egyetem felfüggesztette egyik hallgatóját, miután az egy olyan MI-alapú programot készített, ami képes hatékony segítséget nyújtani a pályázóknak a nagy techvállalatok időnként brutális technikai interjúin. Az Interview Coder nevű programhoz később előfizetéseket is árulni kezdett, és feltett egy videót a YouTube-ra, amelyen bemutatta, hogyan teljesíti az Amazon technikai tesztjét. Ezt állítólag az Amazon egyik felháborodott alkalmazottja jelentette a Columbiának, ahol aztán el is meszelték a hallgatójukat, aki legkorábban jövő májusban térhet vissza az intézménybe - olvasható a Gizmodo múlt heti riportjában.
A lap az érintett másodéves egyetemistát, Roy Lee-t is megszólaltatta, miután története elterjedt a közösségi médiában. Szerinte az általa épített szoftver a hírhedt LeetCode-interjúk elleni állásfoglalás, amit azután alkotott meg, hogy belefáradt az interjúkra való gyakorlásba. A FAANG (Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google) vállalatoknál és más vonzó álláshelyeken ugyanis gyakran alkalmaznak a LeetCode-os vagy hasonló feladatokat, ami nemcsak egy hosszú és fárasztó folyamat, de a sikeres pályázók jó eséllyel sohasem fognak hasonlóval találkozni a későbbi munkájuk során.
Lee már korábban nyilvánosságra hozta az egyetem által küldött értesítést, míg a későbbi fegyelmi meghallgatásáról azt nyilatkozta, hogy "furcsa beismerésre kényszerítették" a vizsgák során potenciálisan csalásra is felhasználható Interview Coder kapcsán. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor megosztotta a fegyelmi eljárással kapcsolatos dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy az amazonos bejelentő az egyetem és a fejlesztő hallgató közötti hosszú távú partnerségre hivatkozva reményét fejezte ki abban, hogy az intézmény megfelelő intézkedéseket hoz a "tisztességtelen és engedély nélküli" eszköz fejlesztője ellen.
Nem mindegy, ki céloz kire az MI-vel
A témával kapcsolatban kétségtelenül megoszlanak a vélemények, azonban sokan úgy vélik, hogy a történet legfontosabb tanulsága nem az egyetem döntésének helyessége vagy helytelensége. A technológiai vállalatok gyakran a mesterséges intelligenciával vezérelt diszrupciót és a munkaerőpiac átalakulását a fejlődés szimbólumaként mutatják be, viszont úgy tűnik, hogy számukra zavaró, ha valaki ugyanazt a technológiát használja az ő rendszereik felborítására. Ezen felül, a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedése ellenére, az interjúk lebonyolításánál igyekeznek minimalizálni az MI alkalmazását, míg másokat éppen az MI-eszközök alkalmazására ösztönöznek a hatékonyabb munkavégzés érdekében.
Ahogyan nemrégiben említettük, a mesterséges intelligencia alkalmazása már nem csupán a munkaadók körében terjed el a pályázatok szűrésére, hanem az álláskeresők is egyre inkább igyekeznek MI-eszközökkel növelni esélyeiket, ami feszültséget generál a piacon. Februárban a Claude, egy jelentős nyelvi modell fejlesztő Anthropic, figyelmet keltett azzal, hogy elítélte az MI-eszközök használatát az állásjelentkezések során. A vállalat azzal indokolta döntését, hogy fontosnak tartja a pályázók MI-mentes kommunikációs készségeinek és motivációjának megismerését. Eközben azonban úgy tűnik, hogy az „MI-szolucionizmus” és a humán feladatok automatizálására irányuló technológiák révén szeretnének profitot realizálni.
