Átalakuló migrációs útvonalak és ingadozó forgalom – bemutatkozik a legújabb globális térkép.
Európába egyre kevesebb migráns érkezik összességében, de a Migrációkutató Intézet elemzője szerint az afrikai, a közel-keleti és a fehérorosz helyzetet is meg kell oldani, hogy ne "kevesebbel nőjön" a nyomás, hanem csökkenjen. Gönczi Róbert az európai migránspolitika változásáról is beszélt az InfoRádióban.
Jelentős csökkenésről számolt be az illegális határátlépések tavalyi számát illetően az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint leginkább a nyugat-balkáni és a közép-mediterrán útvonalon mérséklődött a forgalom.
Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta, a Frontex jelentése szerint egy év alatt 78 százalékos csökkenés volt tapasztalható a nyugat-balkáni migrációs útvonalon. Ennek a számnak szerinte három fő oka van, mindegyik ok egy-egy ország.
Érdemes megemlíteni, hogy több határszakaszon is növekedett az illegális migránsok száma. Különösen a keleti migrációs útvonal, amely Fehéroroszországon keresztül a Baltikumba és Lengyelországba vezet, mutatott a legnagyobb emelkedést: a növekedés mértéke elérte a 192 százalékot. A szakértők úgy vélik, hogy ez a jelenség mesterségesen generált migrációs áramlás, amelyet Fehéroroszország politikai nyomásgyakorlás céljából alkalmaz az Európai Unióval szemben. Gönczi Róbert kutató kifejtette: "Ez egy hibrid hadviselési taktika, amelynek célja, hogy minél több migránst átnyomjanak a határon, ezzel megterhelve a határvédelmi szerveket." Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a növekedés jelentős, a tényleges számok viszonylag alacsonyak: 17 ezer migráns érkezett ezen az útvonalon. Ezzel összevetve Németországban tavaly körülbelül 250 ezer ember kérte legálisan a menedékjogot.
Egy másik növekedésről is beszámolt, ez pedig a nyugat-afrikai útvonal a Kanári-szigetek felé, ahová 47 ezer menekült érkezett, ez 19 százalékos a növekedés a 2023-hoz képest. "Főként malik, szenegáliak, marokkóiak, mauritániaiak érkeztek. Ez azért fontos, mert a Száhel-övezet konfliktusai megoldatlanok maradtak, számtalan helyen a dzsihadisták veszélye továbbra is megnehezíti az ott lakók mindennapjait, Maliban, Burkina Fasóban, Csádban, Nigerben, Szudánban sem javulnak a körülmények, ez járul hozzá ahhoz, hogy az útvonal felértékelődött. A számok a jövőben is emelkedni fognak" - vázolta a déli helyzetet.
Jelenleg Európa számára kulcsfontosságú, hogy a legfrissebb adatok szerint 38%-kal csökkent az illegális határátlépések száma az Európai Unió külső határain. Ugyanakkor a migrációs folyamatok nem álltak meg; a kutatók szerint inkább a dinamika változott meg. "Bár a 2023-as évhez viszonyítva alacsonyabbak a számok, ez nem jelenti azt, hogy a migrációs válság megoldódott. Az újonnan érkezettek száma továbbra is hozzáadódik a korábbi évek statisztikáihoz. A helyzet akkor lenne valóban rendezett, ha nem érkeznének újabb emberek, és a már itt élők is visszatérnének az őshazájukba. Jelenleg azonban még nagyon távol állunk ettől a céltól" - tette hozzá a szakértő.
Amit viszont meg lehet állapítani, hogy a 2024-es év a szigorítások éve volt. "Számtalan olyan kezdeményezést láttunk nyugat-európai országoktól, amelyek a korábbi években elképzelhetetlenek lettek volna. Gondoljunk itt akár a németeknél arra a döntésre, hogy hazaküldjenek afgán migránsokat, megegyezve Üzbegisztánnal, vagy gondoljunk a Meloni-kormány akciójára: a közép-mediterrán útvonalon keresztül is rendkívül mély csökkenést láttunk" - mondta Gönczi Róbert. A kutató úgy látja, hogy határozottabb fellépés történt az embercsempészekkel és az irreguláris bevándorlókkal szemben, valamint felismerték az európai országok, hogy szükséges megállapodni tranzitországokkal is, ezek között említette Marokkót, Tunéziát, Egyiptomot vagy Mauritániát.
