A magyar zeneiskolások gyakran túlterheltnek érzik magukat, és sokan közülük nem lelkesednek a szolfézs iránt.

A zeneoktatásban részt vevő tanárok és diákok több mint 50%-a naponta hallgat zenét, leginkább digitális platformokon. Ezt az eredményt egy átfogó kutatás mutatja be, amelyet a Magyar Zenei Tanács (MZT) végzett a hazai zeneoktatás állapotáról, az új technológiák alkalmazásáról, valamint a zenehallgatási szokásokkal kapcsolatosan.

Zsoldos Dávid, az MZT elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult kutatás eredményeit bemutató december 10-i fórumon, a szegedi Gál Ferenc Egyetem Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziumában elmondta, hogy a felmérésben október 3. és november 9. között 929 válaszadó vett részt, a kutatás célcsoportja az alap-, közép- és felsőoktatásban résztvevő oktatók, valamint a közép- és felsőoktatásban tanuló növendékek voltak.

A kérdőívben résztvevők több mint 50%-a naponta hallgat zenét, míg egyharmaduk hetente többször is élvezheti a dallamokat. A megkérdezettek szabadidejük ötödét szentelik a zenehallgatásra, amely általában fő tevékenységként jelenik meg, és leginkább digitális eszközökön keresztül zajlik.

Váradi Judit, az MZT elnökségi tagja és a Debreceni Egyetem professzora, érdekes megfigyeléseket osztott meg a zeneművészeti szakgimnáziumok diákjainak tapasztalatairól. A fiatalok elmondása szerint a zenei pálya iránti szenvedélyük és elköteleződésük már korán, sokszor jóval a középiskola előtt kialakul, ami a továbbtanulási döntéseikben is jelentős hatással van. A diákok jellemzően saját maguk választják ki hangszerüket, és sokan a hangszerbemutatókon vagy koncerteken fedezik fel a különböző zenei eszközöket. A gyermekkori zenei élmények pedig kulcsszerepet játszanak pályaválasztásukban, formálva zenei ízlésüket és jövőbeli törekvéseiket.

A középiskolások úgy látják, minőségi oktatást kapnak, 87 százalékuk teljes mértékben elégedett főtantárgyával. Úgy gondolják, a több koncertezési lehetőség javítaná a zeneoktatás hatékonyságát. A szakgimnazisták túlnyomó többsége, 87 százaléka zenei pályán szeretne továbbtanulni, negyedük gondolkodik külföldi tanulmányokon, harmaduk pedig teljesen elzárkózik ettől.

Az egyetemi hallgatók között végzett felmérés szerint is gyermekkorukban szabadon döntöttek a zenetanulás elkezdése mellett. A zenével való foglalkozás, az önkifejezés lehetősége az, ami a pályaválasztásuk során dominált. A sikeres tanulmányokat negatívan befolyásoló tényezők között legtöbben a stresszt és a szorongást említették, ezért - ahogy már a középiskolások is - fontosnak tartanák a mentális segítséget, a szereplésre felkészítő lelki tréninget. A hallgatók szeretnék, ha magasabb ösztöndíjat kaphatnának, mert ez minőségibb hangszerek megvásárlását tenné lehetővé, ami örömtelibbé tenné a gyakorlást - hangsúlyozta a kutató.

A zenepedagógusok - különösen alapfokon - a növendékek leterheltségét említették a legkomolyabb nehézségként. A társadalmi elismertség alacsony volta mellett problémaként értékelik a szakmai színvonal romlását, amely egyik okaként az ének-zenei iskolák számának csökkenését jelölték meg. A diákok lemorzsolódásának hátterében állhat az, hogy a gyerekek gyakran magasabb óraszámban tanulnak szolfézst, mint hangszeres zenét. A pedagógusok többsége szerint a szolfézsoktatásra továbbra is szükség van, az egyik megoldás lehet ennek összekapcsolása a hangszeres órákkal - közölte a professzor.

Balogh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatója rámutatott, hogy a válaszadók átlagosan napi 2-4 órát szánnak közösségi média használatra. A felmérések legfontosabb megállapítása az, hogy az új médiaplatformok használata szoros összefüggést mutat a zenei tanulmányok iránti elkötelezettséggel.

Zsoldos Dávid az MTI érdeklődésére kifejtette, hogy a következő lépésként egy angol nyelvű anyagot készítenek, amely bemutatja a kutatás eredményeit. Ezt követően alaposan elemezni fogják a felmérés során összegyűjtött adatokat. Céljuk, hogy feltérképezze a zeneoktatás terén felmerülő kihívásokat, és szakmai javaslatokat dolgozzanak ki a döntéshozók számára a megoldások érdekében.