Több mint harminc éve nem tapasztaltunk ekkora emelkedést az átlagbérek értékében.
A héten a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a keresetek további emelkedést mutattak. 2024 novemberében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 695 100 forintra rúgott, míg a különböző adókedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a bruttó keresetek 11,9%-os, míg a nettó keresetek 11,8%-os növekedést könyvelhettek el az előző évhez képest.
A Világgazdaság korábbi cikke alapján a magyar munkavállalók további bérnövekedésre számíthatnak, hiszen a tavalyi közel tízszázalékos reálbér-emelkedés után a kormány optimista várakozásokkal tekint a jövőbe. A reálbérek folytatódó növekedése nem tűnik lehetetlennek, mivel az infláció szintje az elemzők véleménye szerint is stabilizálódik, ami kedvezően hat a vásárlóerőre. Ezenfelül a minimálbérrel kapcsolatos megállapodások a többi bérkategória emelkedését is ösztönözhetik, ezáltal szélesebb körben javítva a munkavállalók jövedelmi helyzetét.
A foglalkoztatás helyzete mellett úgy tűnik, a reálbérek alakulása is fittyet hányt az elmúlt időszak válságaira. Csak egy év volt, amikor e téren visszaesést tapasztalhattunk, ez pedig 2023 volt. Ekkor az ukrajnai háború és az arra adott uniós szankciók következtében drámai módon megugrott az infláció. A kormány erre reagálva olyan célzott és hatékony intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás.
Az optimisták által vázolt forgatókönyv szerint idén a hazai munkaerőpiacon újra megjelenhet az a tendencia, amely tavaly már észlelhető volt: a cégek immár a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is jelentősebb béremelésekre számíthatnak az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban. Ennek hátterében a minimálbér emelésének bértorló hatása áll, amely arra kényszeríti azokat a vállalatokat, akik szeretnék megőrizni a szakképzett munkaerőjüket, hogy jelentős béremeléseket hajtsanak végre.
