Megtízszerezte a tőkéjét az, aki időben cselekedett: nem áprilisi tréfa, ez az elmúlt 25 év egyik legfigyelemreméltóbb befektetése, 1075%-os hozammal - Pénzcentrum.

Az arany az elmúlt 25 év során lenyűgöző befektetési teljesítményt mutatott fel: 2000 és 2025 nyara között elképesztő, több mint 1075%-os hozamot realizált. Ez évente átlagosan 10,9%-os növekedést jelentett, ami különösen figyelemre méltó a válságos időszakokban. Az utóbbi két évben a nemesfém ismét fényesen teljesített, 2024-ben és 2025-ben eddig összesen 27%-kal drágult, ezzel szilárdítva meg helyét a vezető befektetési eszközök között. De vajon érdemes most, a csúcsidőszakban aranyba fektetni?

Az utolsó negyed évszázad során az arany megbízható és stabil befektetési lehetőségnek számított azok számára, akik a portfóliójuk sokszínűsítésére, az inflációval szembeni védelemre, vagy egyszerűen csak menedékkeresésre törekedtek a gazdasági bizonytalanságok idején.

A legfrissebb adatok szerint 2000 és 2025 nyara között a nemesfém elképesztő, 1075%-os hozamot hozott a türelmes befektetőknek.

A TradingView adatai alapján az arany ára a 25 éves átlagot figyelembe véve évente körülbelül 10,9%-os növekedést mutatott, bár ez idő alatt a piacon gyakoriak voltak a jelentős ingadozások is. A globális válságok, mint például a 2008-as pénzügyi összeomlás, a COVID-19 világjárvány vagy a különböző inflációs hullámok idején a befektetők általában az aranyhoz nyúltak menedék gyanánt, amely így elősegítette az árfolyamok emelkedését.

Az arany kiemelkedő évei közé sorolható 2007 (+31%) és 2010 (+29,6%) - ezek a periódusok közvetlenül a globális pénzügyi válság előtt és után következtek be. 2020-ban szintén figyelemre méltó, 25%-os hozamot produkált, és az utolsó két évben is kiváló teljesítményt nyújtott: 2024-re és 2025-re (július 3-ig) az arany ára összességében körülbelül 27%-kal nőtt.

Érdekes módon a legjelentősebb árfolyamesés 2013-ban következett be, amikor az arany ára 28%-kal csökkent a korábbi csúcsokhoz képest. Ezt megelőzően azonban az arany 2001 és 2012 között minden évben folyamatosan pozitív hozamot mutatott.

A jövőbeli kilátásokra tekintve a Visualcapitalist elemzése alapján a globális gazdasági lassulás, a kereskedelmi feszültségek és a recesszióval kapcsolatos növekvő kockázatok közepette az arany 2025-re várhatóan az egyik legjobban teljesítő befektetési eszközosztály lesz.

Bár két egymást követő erős év után 2026-ban mérsékeltebb hozamok várhatók, a legnagyobb jegybankok - köztük Kína, India és Oroszország - továbbra is jelentős mértékben vásárolnak aranyat, így a nemesfém hosszú távú értékőrző szerepe továbbra is biztosnak tűnik.

Sokan azt hiszik, hogy a "nagy aranyvonatra való felszállás" csak akkor érdemes, amikor a nemesfém árfolyama új rekordokat döntöget. Ilyenkor úgy tűnik, minden a növekedés irányába halad, és a befektetői kedv valóban a tetőfokára hág. A hírek tele vannak az arany szerepéről szóló elemzésekkel, és sokan rettegnek attól, hogy lemaradnak az emelkedésről. Azonban a múlt tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a csúcsidőszakban történő vásárlás nem mindig hoz megnyugtató eredményeket. Előfordulhat, hogy az árfolyam rövid időn belül visszaesik, és a befektető éveken át várja, hogy viszontláthassa a befektetett pénzét.

Az arany, akárcsak bármely más befektetési forma, folyamatosan változó ciklusokon halad át, ezért nem célszerű csupán a jelenlegi árakat figyelembe venni a döntések meghozatalakor.

Fontos, hogy tudatosan alakítsuk ki befektetési stratégiánkat: érdemes például rendszeres időközönként, kisebb összegekkel vásárolni, alkalmazva a dollárköltség-átlagolás módszerét. Ezzel elkerülhetjük, hogy valaki kizárólag a piaci csúcsok idején lépjen be a piacra. Ez különösen releváns azok számára, akik hosszú távú értékőrzőként tekintenek egy eszközre, nem csupán gyors profit reményében vásárolnak. Bár a jó időzítés előnyös lehet, a legfontosabb mégis a következetes és tudatos befektetési megközelítés.

Az aranyba való befektetés különösen vonzó lehet azok számára, akik hosszú távú, megbízható értéktárolót keresnek, amely fizikai fedezettel rendelkezik. Mivel az arany nem termel kamatot vagy osztalékot, leginkább azoknak ajánlott, akik a gyors nyereség helyett a stabilitást és az inflációval szembeni védelmet helyezik előtérbe. Ezen túlmenően, sokan választják az aranyat, amikor geopolitikai feszültségektől vagy pénzügyi zűrzavartól tartanak, mivel az arany értéke független a különböző országok gazdasági helyzetétől.

Az arany egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy válságos időszakokban hajlamos értéknövekedésre. Ez különösen csábító lehet azok számára, akik szeretnék mérsékelni a portfóliójuk kockázatát, különösen akkor, ha a részvény- vagy kötvénypiacok kedvezőtlen irányt vesznek. Továbbá, az arany fizikai formában is megszerezhető - legyen szó érmékről vagy rudakról -, ami egyedülálló pszichológiai biztonságérzetet ad a befektetőknek, hiszen ténylegesen "kézben tarthatják" a vagyonuk egy részét.

Nem meglepő tehát, hogy az országok, különösen a központi bankok, jelentős mennyiségű aranytartalékot halmoznak fel. Az arany nem csupán egy értékes fém, hanem egyfajta végső biztosíték is: amikor pénzügyi vagy geopolitikai válságok ütnek be, és a devizatartalékok értéke csökkenhet, vagy éppen hozzáférhetetlenné válnak, az arany mindig is kézzelfogható és világszerte elismert tartalékeszközként funkcionál. Ezért az államok gyakran úgy tekintenek az aranykészletekre, mint stratégiai jelentőségű "vészforrásokra", amelyek segítségével stabilizálhatják gazdaságukat krízishelyzetekben.

Az utóbbi években egyre inkább szembetűnővé vált, hogy a fejlődő országok is fokozták aranykészleteik gyarapítását. Ennek hátterében egyrészt a dollárra való ráutaltság csökkentésének szándéka áll, másrészt pedig a nemzeti valuták és a gazdasági stabilitás megerősítése. Az arany tehát nem csupán egy ősi értéktároló, hanem a mai világban is aktívan részt vesz a pénzügyi biztonság megteremtésében, legyen szó egyének vagy államok szintjén.