Te is tapasztalod a puffadást a bolti kenyerektől? Az otthon készített házi kenyérhez csupán némi alapvető munka szükséges!
A házi kenyér mindössze négy hozzávalóból áll, a többi a dagasztáson, a kelesztésen és a sütésen múlik.
Kenyér. Kenyérsütés igazi szórakozás, főleg augusztus 20-a környékén, amikor nekilátunk. Nem feltétlenül a friss kenyér ünnepének varázsa vonz minket a konyhába, hanem inkább az a kiszólás, hogy „jaj, ma munkaszüneti nap van, és a bolt zárva tart!” Ekkor aztán kénytelenek vagyunk saját kezűleg megoldani a dolgot, és a liszt, élesztő és víz keverékéből életre kelteni valami finomat.
Egy régi, megfontolt bölcsesség szerint a kenyér a legegyszerűbb sütemény, amelyet az emberiség ismer. Valóban, nehéz olyan egyszerű dolgot találni, mint az, amikor a lisztet és a vizet összeöntjük, majd egy csipet sóval ízesítjük, és már kész is vagyunk. Ez a folyamat képezi a világ minden kenyérének alapját, legyen szó arab pitáról, indiai naanról vagy zsidó pászkáról: a kenyér titka csupán liszt és víz.
Az izgalmak forrása a különböző hozzávalók sokféleségében rejlik, amelyek nem csupán ízélményeket adnak, hanem technikai szempontból is fontosak. Ezek a tényezők alapvetően befolyásolják a kenyér textúráját és megjelenését. Mindannyian a gyönyörű, nagy, levegős, foszlós vekniket keresünk, amelyekhez elengedhetetlen a megfelelő térfogatnövelés.
Aki felnőttként élte meg a Covid-lezárásokat, az valószínűleg most is érzi a poszt-traumás stressz hatását. Az emlékek mélyen beleivódtak a tudatunkba, hiszen emlékszünk, milyen nehéz volt élesztőt találni, és milyen furcsa, háborús hangulat uralkodott körülöttünk, tele hiánygazdálkodással és kijárási tilalommal. Eközben a nyugati világban egy különös trend bontakozott ki: a kovászos kenyérsütés iránti érdeklődés. Ez igencsak ironikus, hiszen sokan korábban úgy gondolták, hogy a kenyérsütés valami bonyolult és misztikus művészet, amivel csak kevesen merészkednek foglalkozni, még a legegyszerűbb élesztővel is. Ám a lezárások alatt hirtelen mindenki házi pék lett, és a kovásznevelés már nem tűnt bonyolult feladatnak. Csodás, ropogós veknik kerültek ki a városi villanysütőkből, amelyek korábban legfeljebb mirelit pizzákat láttak.
Ez is jól mutatja, hogy a kenyér készítése valójában az önbizalomról szól. Ha gondosan válogatjuk meg a hozzávalókat, alaposan kidolgozzuk a tésztát, és türelmesen megadjuk neki a kelési időt, szinte biztos, hogy sikerrel járunk. Az eredmény pedig nem más, mint finom kenyér.
Az alapanyagok kiválasztása kétségtelenül kulcsfontosságú. Kenyeret nem érdemes nullás lisztből készíteni, hanem a kenyérliszt az igazi választás, amelynek magasabb a sikértartalma – ez a titok, amiért a boltban is ezzel a névvel találkozhatunk. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy sima lisztből is lehet sütni kenyeret, ahogy a sima és rétestliszt keveréke, sőt, a teljes kiőrlésű liszt vagy a rozsliszt is remekül megállja a helyét, ha megfelelő arányban vegyítjük fehér liszttel. Szóval a kreativitásnak nincsenek határai! Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy teljes kiőrlésű lisztből soha nem fogunk olyan légies és foszlós kenyeret kapni, mint amit a klasszikus fehér kenyérliszt biztosít.
Készüljetek, mert most elérkezett az idő, hogy elővegyük a dagasztógépeket! De ha éppen nincs kéznél, egy nagyobb tál is tökéletesen megfelel. Induljon hát a kaland: süssünk egy ínycsiklandó, kezdőknek szánt kenyeret!
A kovászos kenyér elkészítése valóban egy haladó kihívás, amely minimum tíz napot igényel már a legalapvetőbb fázisoktól kezdve. Ezért ezúttal inkább egy egyszerűbb, élesztős kenyér receptjére összpontosítunk, ami gyorsabb és könnyebb alternatíva.
Készen vagyunk! Mielőtt azonban nekilátnánk a falatozásnak, érdemes lenne hagyni, hogy kissé kihűljön. Tudom, hogy ez a tanács talán nem sokat ér, hiszen ki tudna ellenállni a friss ízek vonzásának?
