Tarlós István sürgető kérdéseket fogalmazott meg Budapest pénzügyi válságával kapcsolatban, és választ vár azokra a problémákra, amelyek a főváros gazdasági helyzetét sújtják.

Ha szeretnéd megosztani a cikket, kérlek, kattints ide az email küldéséhez, vagy másold ki ezt a linket, és küldd tovább: https://demokrata.hu/magyarorszag/technikai-csodben-a-fovaros-1063923/

Domokos László, az Állami Számvevőszék egykori elnöke által vezetett jelentés alaposan feltérképezte Budapest és a fővárosi vállalatok gazdasági helyzetét. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy Budapest Főváros Önkormányzatának pénzügyi állapota az utóbbi öt évben folyamatosan romlik. A város pénzeszközeinek állománya drámaian csökkent, likviditását eddig a BKK Zrt. és a BKV Zrt. finanszírozásának egy részének elhalasztásával tudta megőrizni. Azonban 2025-től jogszabályi korlátok miatt ezt a lehetőséget már nem tudja kihasználni. A jelentés megállapítja, hogy Budapest adósságállománya 2021 végétől kezdve fokozatosan csökken, de a működési költségeinek egyre nagyobb részét likvid hitel felvételével képes csak fedezni. A város képtelen megbirkózni pénzügyi kötelezettségeivel, és a szeptember 10-én elindult iparűzésiadó-befizetések önmagukban nem elegendőek a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásához. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyi fizetésképtelensége egy technikai csőd állapotát mutatja.

A kormány és Budapest városvezetése júniusban megbeszélést folytatott a főváros pénzügyi helyzetének stabilizálásáról. E tárgyalások eredményeként a kormány Domokos Lászlót, aki korábban az Állami Számvevőszék elnöki pozícióját töltötte be, bízta meg azzal, hogy alaposan felmérje Budapest aktuális gazdasági állapotát. Az erről készült előzetes jelentés múlt kedden került nyilvánosságra a kormány hivatalos weboldalán.

Ezzel párhuzamosan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálta a főváros gazdálkodását. Az ÁSZ is leszögezte, hogy "a Fővárosi Önkormányzat a 2025. évi költségvetésében nem tervezett meg 51,2 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást és 59,6 milliárd forint gazdasági társaságok számára a közfeladatok ellátására nyújtandó támogatást, míg 17,3 milliárd forint osztalékbevételt megalapozatlanul szerepeltetett, ezért a tervezett költségvetésben nem volt biztosított valamennyi kiadás fedezete. A költségvetés 2025. júniusi módosítása során a szolidaritási hozzájárulást megtervezte, azonban az annak forrásaként szerepeltetett 51,7 milliárd forint bevétel nem volt közgazdaságilag megalapozott.".

A volt ÁSZ-elnök által végzett vizsgálat előzetes eredményei alapján világossá vált, hogy a főváros az elmúlt évek költségvetéseit úgy alakította, hogy a szolidaritási hozzájárulás megfizetését a bírósági döntések után ne kelljen teljesítenie. Továbbá, a 2024-es évre vonatkozóan már kilenc fővárosi intézmény esetében összesen 206 olyan közbeszerzést bonyolítottak le, ahol mindössze egyetlen pályázó jelentkezett.

Az önkormányzat fizetésképtelensége megállapíthatónak tűnik, amely valójában technikai csődként értelmezhető. Mint tudjuk, Budapest költségvetése az előző Tarlós-érának köszönhetően, 2019-ben, 214,2 milliárd forintos többletet mutatott. Azonban a jelenlegi Karácsony-vezette városvezetés ezt az összeget 2022-re teljesen eltüntette. Budapest pénzügyi helyzete most kockázatos, és hosszú távon fenntarthatatlan. A jelentés hangsúlyozza, hogy a teljes gazdálkodási kép megértéséhez további dokumentumok átvizsgálása is elengedhetetlen.

Karácsony Gergely az ÁSZ-jelentésre úgy reagált, hogy "újra kénytelenek leszünk megmutatni, milyen az, amikor Budapest nem működik". "Aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja" - írta a főpolgármester Facebook-oldalán. Szerinte a számvevőszék megállapításai azt erősítik meg, amit ők évek óta mondanak: hogy a város pénzügyi helyzete folyamatosan romlik, és a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, ha a kormány nem változtat Budapest-ellenes politikáján. Karácsony Gergely azt is kifogásolta, hogy miért került sor újabb vizsgálatra:

Miközben a kormány az ÁSZ korábbi elnökét a fővárosba küldte egyfajta ellenőrzés céljából, addig a számvevőszék párhuzamosan a város pénzügyi helyzetét is vizsgálta.

A főpolgármester hivatkozott az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentésére, amely aggasztó képet festett a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzetéről. Az anyag szerint 2025-re a likviditási problémák olyan mértékben fokozódnak, hogy a kifizetések teljesítése folyamatosan nehézségekbe ütközhet. Ha nem történnek sürgős intézkedések, az önkormányzat a 2025. év negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat, ami súlyosan veszélyeztetheti a közszolgáltatások zavartalan működését. Erre reagálva a főpolgármester hangsúlyozta: "Valóban, ezért is léptünk azonnal a tettek mezejére, és kezdeményeztük a sürgős egyeztetést a kormányzattal."

Tarlós István a Demokratának elmondta, hogy a főváros részéről egy régóta ismert és előre látható kommunikációs védekezésről van szó, amit többen megjósoltak már 2020-ban is. Tulajdonképpen tipikus tömeglélektani fogás azt sulykolni, hogy a kormány kivérezteti a várost; ez egy nagyon erős állítás, sokszor ismételve, bizonyíték nélkül. Budapest korábbi főpolgármestere szerint aki elhiszi, annak hiányában hiszi el, hogy bármiről meg tudott volna győződni. Régi kérdés, hogy a szolidaritási adó vagy az iparűzési adó növekedett-e abszolút értékben jelentősebben, de ebbe nem érdemes belemenni, úgyis ki fog derülni.

Már egy ideje nem vagyok a helyszínen, ezért nem tudok pontos számadatokat mondani, de fontos kérdéseket tudok feltenni, amelyekre a megfelelő hatóságok nyilván válaszolni fognak, bár jelenleg ezek még tisztázatlanok. Nem állítom, hogy így van, de a "technikai csőd" kifejezés felvetheti azt a lehetőséget, hogy alkalmaztak valamilyen számviteli manipulációt. Például lehet, hogy a főváros bizonyos vállalatokkal kényszerhitelt venne igénybe? Év végén nem von-e el pénzt egyes cégektől, amit csak a következő év elején ad vissza, így az a következő évi mérlegben már kiadásként szerepel? Ezáltal úgy tűnhet, mintha a tárgyévben valódi forrásként rendelkezésre állna, holott valójában csak egy hétig igaz. Egy másik aspektus, hogy a BKV-nak a közlekedéstámogatás utalásának időpontja is kérdéses lehet – mondta Tarlós István, hangsúlyozva, hogy ezek csupán példák, és valószínűleg több hasonló lehetőség is létezik. Felmerülhet az a dilemma is, hogy nem sérült-e a számviteli valóság elve, és vajon hiteles-e a 2025-ös költségvetés. A Kúria már hozott erről egy jogerős döntést – vajon a főváros betartotta ezt? Az Állami Számvevőszék valós adatokat kapott-e? A jogszabályok értelmében a főváros nem költhet el többet, mint amennyi bevétele van. Megalapozott-e a 2025-ös költségvetési terv? A bevételi oldalnak meg kell egyeznie a kiadási oldallal. A bevételként feltüntetett adatok valósak-e? Nincs esetleg feltüntetve fiktív bevétel?

Itt adódik az a kérdés is, hogy a valóságban nem vállalt-e működési hiány mellett jogszabály-ellenesen önkéntes feladatokra kötelezettséget az önkormányzat?

Tarlós István rávilágított a Rákosrendező ügyének bonyolultságára: a főváros nem közvetlenül vásárolta meg az ingatlant, hanem az egyik alvállalata. Azt is megjegyezte, hogy a holdingnál hiányzik a konszolidált mérleg, ami megnehezíti a pénzügyi helyzet pontos felmérését. Jelenleg 17 milliárd forintos fedezetről beszélnek a Rákosrendezői számla rendezése kapcsán, de információk szerint ez az összeg a Mohu számláján csupán letétként szerepel, ezért nem használható fel kifizetésekre. A holding e pénz nélkül nem tudja rendezni a tartozásait. Mindezek a kérdések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a főváros kommunikációját hitelesnek lehessen tekinteni.

Miért is figyeli a kormány a főváros által tett kijelentéseket? Azért, mert Budapest eladósodottsága közvetlen hatással van az államadósságra. Ha a főváros kommunikációja nem tükrözi hűen a valóságot, akkor a tényleges felelősségek más megvilágításba kerülnek, mint ahogyan azt a főváros a közvélemény előtt bemutatja, miszerint az állam szándékosan próbálná ellehetetleníteni Budapestet.