Szijjártó Péter figyelmeztetett arra, hogy egyetlen lépésünk is komoly ellátási válságot idézhet elő Ukrajnában.

Az elmúlt bő egy hét során a Barátság olajvezeték több célzott támadásnak volt kitéve. Az első incidenst augusztus 13-án követték el, majd ezt követően augusztus 18-án és a mai napon is újabb akciók történtek. Ezek a támadások a hálózat működéséhez elengedhetetlen Unecsa olajszivattyú-állomást célozták meg, amely kulcsszerepet játszik az orosz kőolajellátás elosztóhálózatában.

Az orosz területen elhelyezkedő, a fehérorosz és ukrán határ közelében található elosztóközpont nem csupán a magyar és szlovák energiabiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a helyszínen halad át az a jelentős mennyiségű olaj, amely Oroszország balti tengeri kikötőjébe (Uszt-Luga) jut el, ahol a tankerhajók számára készülnek elő a nyersolaj szállítására. Ráadásul ezen a vezetéken keresztül csatlakozik Fehéroroszország két jelentős olajfinomítója is, amelyek az orosz piacon is fontos szerepet játszanak az üzemanyag-ellátásban.

A harmadik légitámadást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilvános nyilatkozatot tett, amelyben kifejtette, hogy a két ország hivatalos levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a hasonló jellegű légicsapások megakadályozása érdekében. Szijjártó emellett azt is kiemelte, hogy...

Zárásként szeretnék egy figyelemfelkeltő üzenetet megosztani az ukrán döntéshozók számára: a Magyarországról érkező elektromos energia elengedhetetlen pillére Ukrajna energiaellátásának stabilitásának.

A miniszter e szavakkal utalt arra, hogy Ukrajna energiaellátása komoly kihívásokkal néz szembe az orosz támadások következtében, amelyek a helyi energiainfrastruktúrát célozzák. Ennek következtében az ország jelentős mértékben kénytelen külső forrásokból, így például Magyarországról is importálni áramot és gázt. A MAVIR aktuális, valós idejű nagyfeszültségű hálózati térképe alapján jelenleg körülbelül 66 MW energiát exportálunk Ukrajnába.

Ez a mennyiség nem tűnik különösebben nagynak, csupán egy átmeneti állapotot tükröz. Ha viszont az elmúlt körülbelül egy hetet vesszük alapul, az energiamérleg átlagosan 282 MW-os többletet jelez, ami azt jelenti, hogy Ukrajna ennyit importált hazánkon keresztül. Egyes órákban ez a szám akár a 800 MW-ot is meghaladhatta.

Ukrajna villamosenergia-importja az utóbbi időszakban drámai mértékben megnövekedett, a fent említett okok következtében: 2024-ben összesen 4,4 TWh energiát vásárolt külföldről, ami több mint ötszöröse a 2023-as import mennyiségének. Ennek körülbelül egyharmada Magyarországról származik, így hazánk Kijev egyik legfontosabb partnerévé vált, megelőzve Szlovákiát, Romániát, Lengyelországot és Moldovát. Az energymap grafikonján pedig jól látható, hogy a két ország közötti kapcsolat kölcsönös – augusztus közepén például Ukrajna villamosenergiát exportált Magyarországra.

Szijjártó Péter a harcosok órájában adott mai interjújában újból hangsúlyozta Ukrajna kiszolgáltatott helyzetét, azonban ezúttal békésebb tónust választva megjegyezte, hogy

Mi nem szeretnénk, hogy az ukrán emberek szenvedjenek, és elítéljük, ha egy olyan otthonban, ahol kisgyermekek élnek, fűtés vagy energia nélkül kénytelenek lennének boldogulni. Az emberi együttérzés és a szolidaritás fontosabb nálunk, és törekszünk arra, hogy támogassuk egymást a nehéz időkben.

Kiemelte: "Ennek ellenére olyan kihívások elé állíthatnák Ukrajnát, amelyek komoly ellátásbiztonsági gondokat okoznának a helyi lakosság számára."