Északi Áramlat robbanása: egy NATO-tagország infrastrukturális támadása - lehetséges ukrán összefonódások?
Miközben Brüsszel és Ukrajna közösen azon dolgozik, hogy egész Európát megfosztja az olcsó energiaforrásoktól – amit már egy, a korrupciós gyógyszerbotrányba keveredett, bíróság által elítélt bizottsági elnök is elismert –, az Európai Unió vezetése újabb, saját narratívájuk szerint rendkívül szigorú, valójában azonban abszurd szankciókat tervez Oroszország ellen. Az új intézkedések célkeresztjében az orosz bankszektor és az úgynevezett "árnyékflotta", valamint az Északi Áramlat gázvezetékek állnak. Brüsszel tehát egy felrobbantott, már nem üzemelő gázvezetéket kíván szankcionálni.
Az Északi Áramlat (korábbi nevein Északi Transzgáz és Észak-európai Gázvezeték) egy tengeralatti, földgázt szállító vezeték, melyben az oroszországi Viborgtól egészen a németországi Greifswaldig jut el a gáz a Balti-tenger alatt. A csőhálózat tulajdonosa és üzemeltetője a Nord Stream AG és bár a neve ezt nem jelzi, de egy nagyobb vezetékrendszer része. Vannak oroszországi szárazföldi betáplálási és nyugat-európai vételezési csatlakozási pontjai is.
Az Északi Áramlat elleni támadás egyike azon eseményeknek, amely felkavarta a kedélyeket Európa-szerte. A német, dán és svéd nyomozóhatóságok mindeddig nem nevezték meg a robbantás hivatalos elkövetőit, azonban a New York Times, a Washington Post, a Wall Street Journal valamint más jelentős nemzetközi médiumok titkosszolgálati forrásokra hivatkozva arról írtak, hogy a szabotázs kitervelői és elkövetői között ukrán katonatisztek is vannak.
Az Északi Áramlat elleni támadást állítólag egy ukrán csoport már azelőtt megtervezte, hogy Oroszország 2014-ben elfoglalta volna a Krímet. A Welt am Sonntag ezt német nyomozói körökből tudta meg.
Az ukrán hadsereg nemrégiben leváltott főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij, figyelmen kívül hagyva a központi parancsokat, végrehajtotta a tervezett támadást. Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Zaluzsnij többször is szembefordult Volodimir Zelenszkij elnökkel. Az ukrán hadsereg korábbi vezetője, aki jelenleg az Egyesült Királyságban képviseli Ukrajnát, éles kritikával illette az elnök mozgósítási stratégiáit, hangsúlyozva, hogy a jövő generációját, különösen a 18-25 éveseket, csak végső megoldásként lenne szabad mozgósítani.
Ha a feltételezések helytállóak, az komoly politikai következményekkel járhat Ukrajna számára. Egy NATO-tagország (Németország) energiaellátó infrastruktúrája elleni támadás, amelyben egy NATO-tagságra pályázó ország vagy annak csoportjai érintettek, alááshatja a bizalmat a jövőbeni együttműködésre.
Egy baráti állam infrastruktúrájának szabotálása politikai szempontból rendkívül kockázatos döntés, különösen olyan ország esetében, amely háborús helyzetben van és nemzetközi támogatásra épít. Felmerül a kérdés, hogy vajon megbízható szövetséges lehet-e egy NATO-ország, ha hajlandó veszélybe sodorni saját partnereit is, csupán a stratégiai érdekeinek érdekében. Az ukrajnai konfliktus kapcsán a nyugati államok, köztük Németország, eddig példa nélkül álló katonai, pénzügyi és politikai támogatást nyújtanak Kijevnek. Ez a helyzet azonban a támogató országok lakossága körében egyre inkább feszültségeket okoz.
Berlin jelenleg arra törekszik, hogy azt a benyomást keltse, miszerint a robbantás kivizsgálása jó úton halad, és minden a tervek szerint alakul. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azonban felhívta a figyelmet arra, hogy eddig konkrét eredményeket nem tettek közzé. Kiemelte, hogy amíg nem áll rendelkezésre meggyőző és hivatalosan megerősített bizonyíték, minden ezzel kapcsolatos állítás csupán spekuláció marad az Északi Áramlat ellen elkövetett terrortámadás elkövetőivel kapcsolatban.
