Szakértő: Egy percig se gondoljuk, hogy Trump valódi béke szándékával lép fel; az oroszok most bizonyára elégedetten dörzsölik a kezüket.

Teljes a káosz a világpolitikában az ukrajnai háborúval kapcsolatban: óránként történik valami, ami aggodalomra vagy éppen reményre ad okot. Néha követhetetlen az események folyama, mindenki mást mond, mindenki nagyobbat akar mondani a másiknál. Zsarolás, fenyegetőzés, egymásnak ellentmondás, szinte követhetetlen, ami történik.

Donald Trump januári beiktatása óta a globális politikai színtéren rendkívüli gyorsasággal zajlanak az események. Az amerikai elnök kampányának egyik középpontjában az állt, hogy a beiktatása után csupán 24 órával véget vet a háborúnak. Eddig azonban ez a cél nem teljesült; ugyanakkor azóta már megindult a párbeszéd a felek között, és néhány szereplő valóban asztalhoz ült. Azonban érdemes megjegyezni, hogy nem minden olyan ígéretes, ahogyan az elsőre tűnik.

"Ez nem béketárgyalás volt, ahogy sokan hivatkoznak rá, hanem egy amerikai és orosz külügyi szereplők közötti eszmecsere, amelynek inkább szimbolikus jelentősége volt, hiszen az utóbbi években ilyen találkozókra nem igazán került sor" - nyilatkozta Takácsy Dorka az Economxnak. Az Oroszország szakértő hangsúlyozta, hogy ezek a megbeszélések most különösen fontosak, mivel a nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, eddig az oroszok elszigetelésére törekedtek. Érdemes megjegyezni, hogy az izoláció ellenére alacsonyabb szinten folytatódott a kommunikáció, amely a feszültségek csökkentésére irányult, és bizonyos értelemben sikeres is volt. Az, hogy most magasabb szinten ültek le egymással tárgyalni, új fejleménynek számít.

- közölte a szakértő.

Takácsy Dorka véleménye szerint egyértelmű, hogy a legutóbbi események nem klasszikus béketárgyalás keretein belül zajlottak, hiszen az orosz delegáció részéről senkinek sem volt komoly felhatalmazása a rendezésre. Bár Szergej Lavrov külügyminiszter és Jurij Usakov elnöki tanácsadó jelen voltak, a helyzet súlyát tekintve ők nem számítanak meghatározó figuráknak. Lavrov pozíciója nem elég erős ahhoz, hogy érdemben Ukrajnáról tárgyaljon, hiszen nincs mandátuma erre. Dorka szerint a bejelentések is azt mutatják, hogy csupán előzetes egyeztetések történtek, hiszen konkrét, érdemi eredmények nem születtek. Különösen aggasztó, hogy Putyin propagandájának egyre hangsúlyosabb eleme Ukrajna legitimitásának megkérdőjelezése, ami azt jelenti, hogy Volodimir Zelenszkij sem számít számára legitim vezetőnek. Ebből fakadóan Zelenszkijre nincs is szüksége a tárgyalások során.

Jelenleg még nem teljesen világos, hogy Amerika milyen irányba kíván haladni - nyilatkozta az Oroszországra szakosodott elemző. Szerinte az Egyesült Államoknak nem az az érdeke, hogy Oroszország alá kerüljön, azonban Trump gyakran ellentmond saját magának, és nem csupán ő az, aki az USA nevét képviseli. Ott van például Kieth Kellogg, Trump ukrajnai különmegbízottja, valamint J.D. Vance alelnök is. Ők hárman sok esetben teljesen eltérő véleményt képviselnek. Előfordul, hogy Trump reggel 9-kor kijelent valamit, amihez délben Kellogg már ellentmond, míg J.D. Vance délután 4-kor egy harmadik, eltérő álláspontot fogalmaz meg.

"Sokféle nézőpont és ellentétes vélemény ütközik egymással. Nem világos, hogy mindez tudatos-e, vagy csupán véletlenszerű zavart kelt. Elképzelhető, hogy a bal kéz nincs tisztában azzal, mit cselekszik a jobb. Talán még egy átgondolt terv sem létezik" - osztotta meg Takácsy Dorka. Azonban egy dologban biztos:

"Trump szövegei olyanok, mintha a Kreml falai között írták volna őket. A kifejezések és fogalmazásmódok állandóan visszatükrözik a Kreml jellegzetes nyelvezetét."

Az utóbbi napok eseményei rávilágítottak, hogy a kulcsszereplők nem mutatnak hajlandóságot az Európai Unióval való párbeszédre. Trump nem biztosított helyet az EU-nak az asztalnál, míg Putyin sem vette fel Európát a vendéglistájára. Jelenleg még kérdéses, hogy az Európai Uniót teljesen figyelmen kívül hagyják-e, amennyiben valódi béketárgyalásokra kerül sor.

"Az EU külpolitikában sosem volt erős játékos. Van ugyan külügyi főbiztos, de alapvetően gyenge mandátumokkal rendelkezik, mert a tagállamok nem mondanak le saját külügyi elképzeléseikről. Itt vagyunk például mi, hiszen Magyarország szinte minden platformon szembement az uniós külpolitikával. Sok minden rajtunk múlt, amit a főbiztosnak kellett a nevére vennie" - hangsúlyozta Takácsy Dorka, aki szerint az EU talán most kénytelen lesz magához térni. Rámutatott továbbá, hogy a kollektív nyugat viszont csinálhatott volna mást. Ha már a korábbi orosz terjeszkedésre komolyabb szankciókkal reagált volna, akkor talán el sem indult volna az ukrajnai invázió. Ez az egész a 2008-as grúz lerohanással kezdődött, és csak tessék-lássék válaszok érkeztek a nyugattól.

Az Oroszország szakértője úgy véli, hogy a nyugati világ már kezdetektől fogva félreértelmezte Moszkva szándékait. A nyugati politikai döntéshozók állandóan abban a hitben éltek, hogy az oroszokat nem szabad provokálniuk; amikor pedig átlépték a piros vonalat, meglepetésükre nem következett be súlyos reakció. Putyin állandóan fenyegetőzik és elrettenti a nemzetközi közösséget, de ez csupán pszichológiai játszma. Az Európai Unió nem ismerte fel ezt a dinamikát, és nem teljesített jól ebben a helyzetben, de az Egyesült Államok sem állt jobban ezen a téren.

Nem történt más, mint vörös vonal tologatás, amit az oroszok úgy értelmeztek, hogy a nyugat gyenge, megosztott, semmi nincs ami az útjában álljon.

Oroszország a szankciókra nem úgy válaszolt, ahogyan sokan várták, hogy leállítja agresszív invázióját. Ehelyett a "felhívás keringőre" klasszikus taktikáját alkalmazták, hiszen akármilyen lépést tettek, a világ reakciója látszólag elmaradt.

"Lehetett sejteni, hogy Trump nagyon gyorsan valami látványosat akar felmutatni. Ez sikerült, de értelme egyelőre nincs. Annyi viszont biztos, hogy elkezdte lebontani a jelenlegi világrendet" - mondta Takácsy Dorka. Hozzátette, nem tudni, hová vezet ez, hiszen, mintha ki akarná hagyni Európát mindenből, de ez nem fog működni. Ha nem teszünk semmit, akkor a befagyott konfliktus felé megyünk. A diplomáciai definíció szerint a befagyott konfliktusok olyan konfliktusok, amelyeknek katonai eszkalálódása ugyan megszűnt, de nem került sor azok katonai és politikai lezárására. Ilyen esetekben gyakran csak tűzszüneti megállapodást kötnek a felek, amelyet általában nem tartanak be teljes mértékben. Az eszkalálódás viszonylagos megszüntetése nem zárja ki az alacsony intenzitású katonai cselekményeket, és az időnként fellángoló összecsapásokat.

Az Oroszország-szakértő szerint ha Trump alámegy Putyinnak az olyan kérdésekben, minthogy Ukrajna nem lehet uniós- vagy NATO tag, és Európa ebből kimarad, akkor mindenképp a befagyott konfliktus felé megyünk. Ha ezek megtörténnek, akkor elképzelhető, hogy rá lehet erőszakolni Ukrajnára a tűzszünetet, de utána semmi nem garantálja, hogy Moszkva ne folytassa a csapásokat, hiszen neki a gyenge, destabilizált Ukrajna az érdeke.

Ha az oroszokat nem sikerül rávenni, hogy hagyjon fel az invázióval, akkor Ukrajnába nem fognak befektetések érkezni, hiszen ki akar ott építkezni, ahol másnap egy rakéta megsemmisítheti az építményt?! Amennyiben ez bekövetkezik, Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotba kerül.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy azok a milliók, akik a háború következtében elhagyták hazájukat, valószínűleg nem fognak visszatérni. Pedig a jövőben nagy szükség lesz rájuk. Ukrajna szívből várja a jól képzett fiatalokat, akik magukkal hoznák a nyugati tapasztalatokat és tudást. Ez a forgatókönyv tehát mindenképpen elkerülendő, de fontos felismernünk, hogy ez Putyin érdekeit szolgálja.

Takácsy Dorka hangsúlyozta, hogy Trump képes lehet zsarolni Ukrajnát úgy, hogy Amerika ezzel jelentős hasznot húzzon. Ezt már megfigyelhettük, amikor a ritkaföldfémek iránti igényét bejelentette. Ez az igény nem is annyira meglepő, hiszen Zelenszkij már tavaly is jelezte a republikánusoknak, hogy ha erkölcsi szempontból nem is, de ez alapján támogassák Ukrajnát. Az ukrán elnök tisztában van vele, hogy ez kulcsfontosságú az Egyesült Államok számára. Trumpék azonban ezzel a helyzettel durván visszaélnek, hiszen a támogatás ellentételezésére 500 milliárd dollár értékű ásványkincset várnak. Egy Oroszország szakértő kiemelte, hogy ez az összeg példa nélkül áll a történelemben; még a legyőzött náci Németországnak sem kellett ilyen mértékű kompenzációt fizetnie. Így Oroszország most elégedetten dörzsölheti a markát.