Száj- és körömfájás: amennyiben nem lép fel újabb fertőzés, május végére várhatóan bejelenthetik, hogy véget ért a járvány.

Nagy István szerint az Európai Unió június 30-i hatállyal tud minden korlátozó intézkedést feloldani Magyarországgal szemben.

Nagy István agrárminiszter kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén tartott beszámolójában hangsúlyozta, hogy amennyiben nem tapasztalnak újabb fertőzéseket, várhatóan május 30-án bejelenthetik a mentességet. Ezen kívül június 30-ával a Magyarországgal szemben bevezetett európai uniós korlátozások is megszűnhetnek.

A tárcavezető a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést sikeresnek minősítette. Kiemelte, hogy a vírus lappangási ideje körülbelül két hét, ezért ha a hétvégéig nem tapasztalunk újabb eseteket, akkor gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy Magyarország mentes a ragadós száj- és körömfájás vírustól.

A miniszter beszámolójában elmondta: a fertőzött állatok leölése a lehető legnagyobb biztonsági előírások mellett, a legnagyobb fegyelmezettséggel történt, a telepek őrzésére bevetették a rendőrséget is, a fertőtlenítésben pedig közreműködött a hadsereg vegyvédelmi osztaga.

Nagy István: A legfrissebb száj- és körömfájás tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy az államnak sürgősen több korszerű hullaégető létesítése szükséges.

A szöveg egyedi átfogalmazása: Emlékeztetett arra, hogy a vírus és a járvány Győr-Moson-Sopron vármegyét sújtotta, és mivel a távolságok jelentősek voltak, el kellett vetni azt a lehetőséget, hogy a tetemeket a Bács-Kiskun vármegyei solti állati hullaégetőbe szállítsák. Hozzátette, ezért a nemzetközi normáknak megfelelő módszert választották: biztonságos körülmények között eltemették az állatokat. Kiemelte, hogy az operatív törzs munkája rendkívül kihívásokkal teli volt, "hiszen Magyarországon nincs olyan település, amely örömmel fogadta volna ezt a helyzetet".

Ezért az operatív törzs úgy döntött, hogy olyan helyeken zajlik majd az elföldelés, amelyek már évtizedek óta erre a célra vannak kijelölve. Noha elismerte, hogy az állatok megsemmisítése jelentős társadalmi elégedetlenséget okozott, egyúttal azt állította, hogy az emberek "hisztériát akartak kelteni ezzel kapcsolatban vagy olyan jeleneteket akartak bemutatni, amivel nagy nézettséget akartak elérni, és nem gondoltak bele, hogy a civil lakosság nincs felkészülve ilyen látványra".

Nagy István agrárminiszter állítása szerint a száj- és körömfájás-járvány mögött álló pakisztáni vírustörzs nem a Kisbajcson tevékenykedő pakisztáni munkavállalók révén érkezett Magyarország területére.

A bizottság ellenzéki tagjainak felvetéseire, amelyek kritizálták a védekezéssel és az állatok elföldelésével kapcsolatos kormányzati kommunikációt, úgy reagált: káros, de természetes folyamata egy veszélyhelyzetnek, hogy az emberek az ijedelmükből, félelmükből eredő frusztrációjukat kivetítik.

Az ülés során éles szóváltás alakult ki a miniszter és a DK-s képviselő, Földi Judit között. A politikusnő a kormány érdemi tájékoztatását követelte, míg Nagy István azzal vádolta őt, hogy Bábolnán feszültséget szított a helyiek körében. Földi Judit határozottan elutasította ezt a vádaskodást, és arra kérte a minisztert, hogy a kormánytöbbség támogassa a ragadós száj- és körömfájás miatti települések kompenzálására vonatkozó javaslatát. Az ülés végén azonban a testület nem vette napirendre ezt a fontos indítványt.

A bábolnai dögtemető ellen tiltakozó tömeg, amelynek tagjai számosan gyűltek össze, türelmetlenül várta Nagy István agrárminiszter érkezését.

Nagy István elmondása szerint az érintett öt telep tulajdonosaival folyamatosan konzultálnak, jelenleg több lépésben zajlik a fertőtlenítés, és megkezdődött a kártalanítás előkészítése is. Megjegyezte, mindent támogatást megadjanak ahhoz, hogy ezek a telepek a lehető leggyorsabban visszaálljanak a termelésbe.

Az agrárminiszter nyilatkozata szerint a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyalások célja, hogy hitelmoratóriumot vezessenek be az érintett telepek számára, valamint különféle eszközökkel támogassák a gazdák pénzügyi helyzetét. A célkitűzés az, hogy legalább egy éven belül megkezdődjön az újratelepítési folyamat, és a harmadik év végére a telepek elérjék azt a fejlettségi szintet, amelyen a betegség kitörése előtt álltak.