A borravaló adómentességének szabályozása mellett szankcionálják a tartós befektetési számlák idő előtti felhasználását is.

A regisztrációs adó inflációval összhangban történő emelését egy évvel későbbre ütemezik, miközben megőrzik a fizetési kérelem lehetőségét, amely az ügyfelek számára kedvező átutalási módot kínál.

Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő heti szavazás előtt 109 módosító javaslatot fogadott el a jövő évi adócsomaghoz.

Az egyik fontos változtatás, hogy a személygépkocsik és motorkerékpárok regisztrációs adójának inflációval összhangban történő emelését egy évvel elhalasztják, így ez csak 2026-tól lép életbe. Ezzel szemben a gépjárműadó, a gépjármű és pótkocsi átírási illetéke, valamint a jövedéki adók (például üzemanyag, szesz, dohány) esetében az automatikus, évenkénti emelés bevezetését a kormány 2025-re tervezi. Az emelés mértéke mindig az előző júliushoz viszonyított július hónapi inflációs adatokat fogja figyelembe venni.

A vendéglátóipari borravaló adómentességét precízen szabályozzák, függetlenül attól, hogy a vendég kártyával vagy készpénzben rendezi a számlát. Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási jogszabályok módosítási javaslata szerint, ha a borravalót nem közvetlenül a felszolgáló kapja - például kártyás tranzakció esetén -, akkor a vendéglátóhely üzemeltetője köteles napi nyilvántartást vezetni a beérkezett összegről. Ezt az összeget legalább havonta ki is kell fizetni a dolgozóknak. A borravaló elosztásának módjáról és arányairól pedig a szakszervezettel kell megállapodni. Ezért, ha valaki szeretne egy különösen kedves pincérnek nagyobb borravalót adni, azt csak készpénzes tranzakció keretében teheti meg. A javaslat nem tér ki arra, hogy a bankok miként kezelik a kártyás borravaló elkülönítését technikai szempontból.

Megújul az elsőfokú polgári peres eljárások illetékének rendszere. Azok számára, akiknek a perértéke tízmillió forint alatt mozog, kedvezőbb feltételek lépnek életbe, hiszen az illeték csökkenni fog. Emellett, amennyiben a követelés, vagy annak egy része lakástulajdonhoz, illetve ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kapcsolódik, a 250 millió forintig terjedő ügyekben elegendő az illeték felét megfizetni. Ez a változás különösen a kispénzű állampolgárok számára teszi könnyebbé a bírósági eljárásokhoz való hozzáférést - áll a tervezet indoklásában.

Egy újabb tehernövelés lép életbe, amelyet a jogalkotók azzal indokolnak, hogy ösztönözni szeretnék a tartós befektetési számlákon elhelyezett vagyont hosszú távú befektetésként kezelni. Ennek értelmében, ha a lekötött befektetés időtartama nem haladja meg az 5 évet, akkor 13%-os szociális hozzájárulási adókötelezettség lép életbe a hozam után. Ezzel a lépéssel egy kiskapura is pontot tesznek.

Érdekes fejlemények zajlanak a pénzügyi színtéren, hiszen a kormány sikeresen megőrizte a felhasználók számára kedvező átutalási lehetőséget: a fizetési kérelmet, amelyet az eladó küld a vevőnek. Ez a törvényes megoldás a magánszemélyek között teljesen ingyenes, ami igencsak ritka a mai pénzügyi világban. A Forbes magazin nemrégiben lelkesedésének adott hangot, megjegyezve, hogy "a bankoknak sincs rajta hasznuk, és az állam is lemond a bevételeiről, csupán a hétköznapi ügyfelek profitálnak – ez valóban szokatlan helyzet". A törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjai ugyanakkor azt javasolták, hogy jövőre véget vessenek ennek a kedvezményes rendszernek, és csupán a lakossági tranzakciók 50 000 forintig terjedő mentesítését tartsák meg. Izer Norbert, a pénzügyminisztérium államtitkára azonban nem támogatta ezt a javaslatot. Indoklást nem fűzött a döntéshez, és senki sem kérdezte meg tőle, hogy miért, de a többség végül engedelmesen törölte a szóban forgó pontot. Így hát a fizetési kérelem kedvező feltételei továbbra is érvényben maradnak.

A törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége által javasolt módosításokat a teljes országgyűlés szinte mindig támogatja. A szavazási folyamatra a következő hétfőn és kedden kerül sor.

A bizottság egyébként 44 perc alatt úgy fogadott el módosításokat kilenc törvényjavaslathoz, hogy ezek közül nyolchoz egyetlen hozzászólás se hangzott el - se kormánypárti, se ellenzéki. A kormány képviselőitől se kérdezte meg senki, hogy több esetben miért nem értenek egyet az illetékes szakbizottság vagy a törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjai által benyújtott egyes javaslatokkal.