A bájos szőrpamacsok exportja Magyarországon egy rejtélyes és sötét üzletág, amely a felszínen csábítóan tűnik, de mélyebb rétegeiben komoly kérdéseket vet fel. Az apró, színes pomponok mögött nemcsak a kreatív ipar lehetőségei rejlenek, hanem egy olyan v

Egy nyugatra illegálisan szállított kölyökkutya-szállítmány akár tízmilliós profitot is jelenthet a kereskedők számára, ami lehetővé teszi számukra, hogy megvesztegessék az állatorvosokat - nyilatkozta az állatorvosi kamara vezetője.

Számos állatvédő organizáció reagált a közelmúltban megjelent riportunkra, amelyben két Baranya megyei állatorvos bírósági döntéséről számoltunk be. A híradásban kiderült, hogy a külföldi kölyökkutya-kereskedők megpróbálták megvesztegetni az említett hatósági orvosokat, akik végül letöltendő szabadságvesztésre lettek ítélve. Az eset felkeltette a közvélemény figyelmét, és komoly vitát generált az állatkereskedelem etikai kérdéseiről.

A kereskedők valószínűleg 15 hónaposnál fiatalabb kölyköket is exportáltak, ami az uniós állatvédelmi szabályok szerint tilos. Az exportőrök, hogy elkerüljék a hatósági ellenőrzést, különféle pénzbeli juttatásokat és ajándékokat nyújtottak az ellenőrző orvosoknak. A két állatorvos a nyomozás során folyamatosan tagadta a vádakat, azonban a bíróság megállapította, hogy az egyik orvos fél év alatt összesen 287 ezer forintot, míg a másik három alkalommal egy-egy kilogramm vadhúst fogadott el a kereskedőktől.

Az állatvédők a verdiktet szigorúnak, de összességében igazságosnak ítélték meg, és megfelelően elrettentő hatásúnak találták. Tapasztalataik szerint a 8-10 hetes kutyakölykök exportja már megszokott gyakorlatnak számít, és sajnos vannak olyan állatorvosok is, akik pénzért vagy éppen hanyagságból támogatják ezt a tevékenységet. Az állatvédők kiemelték, hogy ezek a fiatal kutyák rendkívüli szenvedésként élik meg a szállítást, ezért nem meglepő, hogy a jogszabályok tiltják ezt a gyakorlatot.

Az előzőek kapcsán megkérdeztük Gönczi Gábort, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) elnökét, aki megerősítette az állatvédők álláspontját. Gönczi hangsúlyozta, hogy a kölyökkutya-export egy valóban problémás üzletág, amelynek hátterében a kereskedők hatalmas profitja áll. A külföldi vásárlók hajlandók szinte bármit megfizetni a 7-8 hetes kiskutyákért, hiszen ezek a kis szőrgombócok egyszerűen elbűvölőek. A gyerekek különösen vonzódnak hozzájuk, hiszen játékosak, barátságosak, és könnyen nevelhetők, így valóban nem csoda, hogy a szívükbe lopják magukat. Ezzel szemben a 15 hetesnél idősebb kutyák már kamaszkori változásokon mennek keresztül, ami miatt megjelenésük és viselkedésük sokak számára kevésbé vonzó.

A magyar kereskedők számára a 6 hetes kölykök igazi kincset jelentenek, hiszen itthon 20-50 ezer forint körüli áron tudják beszerezni őket. Nyugaton viszont ezekért az állatokért akár tíz- és húszszoros árat is elkérnek. Egy 30-40 kutyát szállító fuvar esetén ez jelentős összeg, akár tízmillió forintot is elérhet. Ebből a pénzből pedig bőven jut arra, hogy az exportőrök megvesztegessék az állatorvosokat.

A MÁOK elnöke, noha szomorúan értesült az elítélt kollégák sorsáról, mégis úgy véli, hogy a kiszabott büntetés teljesen indokolt. Határozottan hangsúlyozza, hogy egy hatósági állatorvosnak mentesnek kell lennie a megvesztegethetőségtől, és még a legkisebb, jelképes ajándékok elfogadása is elfogadhatatlan az ügyfelektől.

A cikkben említett helyzet különös figyelmet érdemel, hiszen egy állatorvos kettős szerepet töltött be: egyfelől szolgáltató orvosként gondoskodott a kölykökről, ellátva őket szükséges papírokkal, mikrochippel és oltásokkal, másfelől pedig hatósági orvosként felügyelte a kiszállítást, ellenőrizve az általa kezelt kutyák egészségi állapotát és dokumentációját. Az állatvédők határozott véleménye az, hogy ez a kettős szerep ellentmondásos, és a jogszabályok által biztosított lehetőség számukra érthetetlen. Egybehangzóan hangoztatták, hogy elfogadhatatlan, hogy valaki hatósági személyként saját korábbi, üzleti tevékenységét ellenőrizze. Gönczi Gábor véleménye is hasonló volt; ő is abszurdnak találta a helyzetet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jogi szempontból nem ő a megfelelő szakértő. Javasolta, hogy a pontos jogi értelmezés érdekében érdemes a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) fordulni.

Néhány százezer forint, pár kiló hús - Végleg tönkrement két állatorvos élete, egyikük a Kúriához fordul

Gönczi tanácsára levelet írtam a Nébih-nek, hogy tisztázzam a következő kérdést: vajon egy hatósági állatorvos valóban ellenőrizheti-e saját korábbi munkáját, amelyet szolgáltató állatorvosként végzett? A válaszuk lényege a következőképpen fogalmazódott meg: "A közigazgatási rendtartásról szóló törvény értelmében egy ügy intézésében nem vehet részt olyan személy, aki nem képes objektíven megítélni azt. Így, szakmai álláspontunk szerint, ha a hatósági állatorvos úgy érzi, hogy elfogult az ügyben, köteles kérni az eljárásból való kizárását."

Az állatvédők érvei nem csupán az alapvető logika, hanem a jogi normák által is alátámasztottak. Ugyanakkor a valóság azt mutatja, hogy a gyakorlatban előfordul, hogy egy hatósági állatorvos azokat a kutyákat vizsgálja meg, amelyeket korábban saját orvosi gyakorlatában látott el, mielőtt azok külföldre kerülnének. Az állatvédők szerint ez a helyzet nemcsak ellentmondásos, hanem gyakran megkérdőjelezhető etikai aggályokat is felvet.