Siklóernyős elugrópontot hoznak létre a fokozottan védett világritkaság területén.
A magyarföldi husáng hazánk egyik legértékesebb természetvédelmi kincse, és büszkén tündököl a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján, mint a megőrzésre érdemes fajok kiemelt képviselője.
A Pilisben hamarosan megnyitja kapuit az ország első hivatalosan kiépített siklóernyős elugrópontja - számolt be róla a Várkapu.info.
A Pilis-tető, Budapest közelségében, a legnépszerűbb helyszínek egyikévé vált a siklóernyősök és sárkányrepülők számára. Ezen a festői vidéken azonban nem csupán a sportolásra nyílik lehetőség, hanem itt található hazánk egyik legértékesebb természeti kincse is: a magyarföldi husáng világállományának körülbelül 50%-a. Fontos azonban megjegyezni, hogy a látogatók jelenléte és a sportolók aktivitása veszélyeztetheti ezt a fokozottan védett vadvirágot, és hozzájárulhat annak kipusztulásához.
A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg. A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektjében kialakítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját. Felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést is és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek.
A fejlesztések révén a siklóernyősök mostantól biztonságosabban indulhatnak útnak, míg a kirándulók zavartalanul élvezhetik a lélegzetelállító panorámát. Emellett a fokozottan védett gyepek is érintetlenek maradnak, megőrizve ezzel a természet csodáit.
A fokozottan védett magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) egy igazi élő fosszíliának számít, hiszen a jégkorszak előtti időkből származik, így pregliaciális reliktumként tekinthetünk rá. Ez a különleges növény a világon mindössze hat helyen fordul elő, és a Pilis-tetőn található a legnagyobb populációja. Az egyedülálló növény élőhelyét azonban számos veszély fenyegeti. Különösen aggasztó a megnövekedett turizmus, valamint az illegális területhasználat, amelyek következtében taposási károk lépnek fel. Ezeket a károkat főként a siklóernyősök, sárkányrepülősök, kirándulók és kerékpárosok okozzák, ami komoly fenyegetést jelent a husáng fennmaradására.
A tanösvény és az elugrópont kialakításakor a szakemberek gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is. Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.
A LIFE program keretében elnyert támogatás révén a Pilisi Parkerdő Zrt. megkezdheti a "Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén" című projektet, amely a LIFE19 NAT/SK/000895 számot viseli. A projekt célja a magyarföldi husáng védelme, különösen a Pilis-tetőn. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai felügyelete alatt zajló munkálatok 2025 februárjában indulnak, és a tervek szerint 2025 végére fejeződnek be.
A Pilisi Parkerdő Zrt. élen jár a fenntartható erdőgazdálkodás új irányvonalának, az úgynevezett "örökerdő-gazdálkodás" alkalmazásában. Területének több mint 20%-án már sikeresen bevezették ezt a módszert, amely a természetes erdőfolyamatokra épít, míg a terület közel felén folyamatos erdőborítást biztosítanak. Az utóbbi években megújították a Pilis népszerű kerékpárútját, ügyelve arra, hogy a munkálatok során ne károsítsanak fákat, és ne zavarják a védett növények élőhelyeit. A Pilis lenyűgöző természeti szépségekkel várja a látogatókat: Pilisszántó környékén például a májustól augusztus végéig virágzó mézontófű lila tengere varázsol el mindenkit.
