Az adatközpontoknak a közvélemény szemében rendkívül negatív megítélésük van, ami szinte katasztrofális hírnevet eredményezett számukra.

A jelenlegi mesterséges intelligencia iránti lelkesedés jelentős mértékben hozzájárul az adatközpontok építési lázához, azonban az iparág számos ponton találkozik a helyi közösségek ellenállásával, melyet sürgősen kezelni szükséges. De vajon miként lehetne javítani egy szervereket üzemeltető létesítmény közvéleményben kialakult képén és társadalmi elfogadottságán? E kérdéskör állt a középpontban a Datacloud Global Congress konferencián, amely a múlt héten zajlott le Cannes-ban, Franciaország gyönyörű tengerpartján.

"Vannak olyan közösségek, amelyek nem szívesen fogadnak minket" - panaszolta Val Walsh, a Microsoft felhőalapú műveletekért és innovációért felelős alelnöke. "A közvélemény nem igazán érti, miért van szükség adatközpontokra, mert nem tudják felfogni, hogy az életük szinte teljes egészében ezekre az adatközpontokra épül. Még mindig sok negatív előítélet övezi őket; például az anyám gyakran mondja: 'Ó, az adatközpont, az a dublini újságokban szerepel.' Ez igazán frusztráló. A valóság az, hogy a lakosság 80 százaléka nem rendelkezik elegendő információval erről a témáról" - tette hozzá, utalva az írországi adatközpontokkal kapcsolatos vitákra. 2023-ra az ilyen létesítmények az ország villamosenergia-fogyasztásának több mint egyötödét képviselték.

A konferencia során egy teljes panelszekció foglalkozott e fontos kérdéssel, ahol a résztvevők megosztották egymással tapasztalataikat arról, hogyan jutottak el eddig a ponthoz, és milyen lépéseket tehetnek a problémák megoldása érdekében. Emma Fryer, a CyrusOne adatközpont-üzemeltető közpolitikai igazgatója három meghatározó mítoszt emelt ki: az internet varázslatos működését, a tévhitet, miszerint az adatközpontok nem végeznek értékes munkát, és azt a naiv elképzelést, hogy bárhol lehet őket létrehozni. "Az emberek gyakran nem ismerik fel, hogy a digitális szolgáltatások, amelyekre mindennapjaik során támaszkodnak, egy ipari méretű infrastruktúra fenntartását igénylik" - hangsúlyozta.

A résztvevők egyetértenek abban, hogy fontos lenne az oktatás, hogy a közvélemény jobban megértse, valójában mivel foglalkoznak az adatközpontok, és milyen iparágak függenek tőlük. Ugyanakkor ez a megközelítés könnyen visszaüthet, különösen, ha a hangsúly a mesterséges intelligencia szempontjából nélkülözhetetlen adatközpontokra terelődik. "Az emberek többsége rettenetesen fél a mesterséges intelligenciától, mintha egy szörnyet táplálnánk" - nyilatkozta Garry Connolly, a Digital Infrastructure Ireland alapítója. Ha azt kommunikáljuk a közvélemény felé, hogy óriási adatközpontokra van szükség a mesterséges intelligencia működéséhez, az olyan reakciókat szülhet, mint: "Ó, ez a dolog el fogja venni a munkámat - ezzel tényleg elnyerem az emberek bizalmát?" - tette hozzá ironikusan.

Connolly úgy véli, hogy az iparágnak érdemes lenne egy lépést hátra lépnie, és az embereket arra ösztönözni, hogy a szervertermeket ugyanúgy tekintsék, mint a víz- és áramellátást. "Valaki eszébe jut a víztározó, amikor megnyitja a csapot? Gondol valaki az alállomásra, amikor felkapcsolja a villanyt? Nem, és ennek oka az, hogy ami ott van, az a születésünktől fogva adott, és nem tűnik technológiának" - mondta. Azonban ennek a nézőpontnak van egy nyilvánvaló gyengesége: az emberek tisztában vannak a víz létfontosságával, mégis nem akarnak víztározót építeni a lakóhelyük közelében. Magyarországon például a környezetvédők sikeresen megakadályozták a nagymarosi vízlépcső megvalósítását.

Phillip Marangella, az EdgeConneX adatközponti vállalat marketing- és termékigazgatója kifejtette, hogy cégük egy adott piacon komoly ellenállással találkozott, ahol a helyi közösség, Marangella megfogalmazása szerint, számos téveszmével élt. "Olyan állítások merültek fel, mint hogy szennyezzük a vizet vagy hogy az áramszolgáltatás költségei megugranak. Éppen ezért fontosnak tartottam, hogy bemutassam számukra az együttműködésünk előnyeit, például azt, hogy közvetlen kapcsolatban állunk az áramszolgáltatóval, és saját áramellátásunkba is jelentős beruházásokat eszközlünk" - tette hozzá. Az iparág azonban úgy tűnik, hogy rátalált egy új, hatékonyabb módszerre a közvélemény ellenállásának kezelésére: a politikai vezetők bevonására. "Be kell hatolnunk a politikai döntéshozók gondolkodásába" - mondta Connolly.

Fryer nyilatkozata szerint: "Kiemelkedően proaktívak vagyunk a kormányzati tárgyalások során. Különösen az Egyesült Királyságban, ahol a legszorosabb kapcsolatban állok a kormánnyal, óriási előnyt jelent, hogy létrehoztak egy dedikált osztályt a technológiai kérdések kezelésére. Ezen osztállyal nagyon előnyös párbeszédet folytatunk. A társadalmi szerződésünk része, hogy nyíltan kommunikálunk a hatalommal."

Andy Buss, az IDC elemzőcég európai vállalati infrastruktúrával foglalkozó programjának kutatási igazgatója megosztotta gondolatait: "Bár a legtöbb adatközpont nem küzd PR-nehézségekkel, a hiperméretű adatközpontok és az új mesterséges intelligencia gyárak (AI Factory) esetében ez már nem mondható el. A vállalati szintű munkaterhelésekhez szükséges kevesebb mint 10 kW/rack értékről az MI-alkalmazásokhoz szükséges körülbelül 150 kW/rack-ra való átállás, valamint a 2027-re várható 600 kW/rack-ra való emelkedés komoly kihívásokat jelent. Ez a folyamat jelentős energiafelhasználást igényel, gyakran újra megújuló energiaforrások integrálásával a hálózatba. Az MI-szolgáltatóknak elengedhetetlen, hogy a jövőbeni fejlesztési terveik keretében hozzájáruljanak az infrastruktúra bővítéséhez és a hálózati rugalmasság növeléséhez."

Hozzáfűzte: "Ezek a gigawattos kategóriájú adatközpontok a munkaterhelés megkezdésekor vagy leállításakor komoly destabilizáló hatást gyakorolhatnak a helyi elektromos hálózatra. Mindazonáltal, a mesterséges intelligencia képes mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint a vállalati szintű általános emissziót, ezért ezt is fontos figyelembe venni az üzleti érvelés során, továbbá az energiaigényes MI-gyárak környezetre gyakorolt hatásának elemzésekor."

Fabrice Coquio, a Digital Realty franciaországi ügyvezető alelnöke hangsúlyozta, hogy a gondolkodásmódban jelentős elmozdulás figyelhető meg. Kiemelte, hogy amikor Macron elnök által kezdeményezett mesterséges intelligencia csúcstalálkozóra gondolunk, az egyértelműen pozitív lépés volt. Ez a rendezvény rávilágított arra, hogy az adatközpontok a modern társadalom alapvető infrastrukturális elemei, hasonlóan az utakhoz, kikötőkhöz és repülőterekhez. Ugyanakkor, mint mondta, ez némi aggodalmat keltett a lakosság körében; sokan kérdezték, hogy mik is ezek az adatközpontok, és miért van szükség rájuk. "Miért építünk adatközpontokat mindenhol? Nem akarjuk őket" - hangzott el a kifogás, miközben éppen azok az emberek használják ezeket a központokat például a TikTok videóikhoz. Coquio hozzátette, hogy a szektor eddig soha nem igényelt támogatást, így talán a lobbizás fontosságát kissé elhanyagolták. Szükség van arra, hogy jobban megértsék az adatközpontok szerepét, és elmagyarázzák, miért elengedhetetlenek, valamint hogyan integrálhatók a fenntarthatósági céljainkba és a társadalmi hatásaink tudatos kezelésébe.

Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Secure Power & Datacenter Business alelnöke elmondta, hogy iparágként a szerverterem építők "nem tudták elmagyarázni, hogy ez mennyire kritikus ágazat, hogy ez az infrastruktúra mennyire fontos a mai társadalom számára, és hogy az elmúlt öt évben, a COVID idején hogyan segítettük a társadalmat, hogyan tettük lehetővé az emberek számára, hogy otthonról dolgozzanak, online hívásokon keresztül kapcsolatba lépjenek bezárva élő családtagjaikkal, a Netflixen keresztül tévézzenek, vagy fellendítsék az online vásárlást. Úgy gondolom, hogy nem sikerült jól elmagyaráznunk a társadalomnak, hogy mennyire fontosak az adatközpontok a jelenlegi életünk fenntartásához, és nem tudtuk elmagyarázni, hogy mennyire fontosak az adatközpontok annak elkerüléséhez, hogy hatalmas, teljesen értelmetlen IT-infrastruktúrát hozzunk létre."

Escribano véleménye szerint az adatközponti szektor viszonylag fiatal, és már a kezdetektől fogva az energiahatékonyság és a megújuló energiák összhangjának kiaknázására koncentráltunk a működtetés során. Az európai adatközpontok többsége csupán öt-tíz éves múltra tekint vissza, míg az Egyesült Államokban már korábban elindultak hasonló kezdeményezések. Ez óriási lehetőséget teremt a fejlődésre. Új, korszerű hűtési megoldásokat alkalmazunk, amelyek energiatakarékosabbak, akár a felére csökkentve a fogyasztást. Bár az áramigény folyamatosan növekszik, a felhasználás aránya mégis stabil marad. Ez azt jelenti, hogy bár az adatmennyiség és a felhasználás folyamatosan emelkedik, sikerült elhatárolnunk az adatok felhasználását az energiafogyasztástól. Ezzel is bizonyítva, hogy az adatközponti iparág komolyan veszi az energiahatékonyság kérdését.

Az MI fejlődése kétségtelenül nagyobb kapacitást és áramellátást követel, azonban a különböző piacokon még mindig jelentős mennyiségű áram áll rendelkezésre. Escribano a problémát általánosabb szempontból közelítette meg, hangsúlyozva, hogy a hálózatba irányuló befektetéseknek lépést kell tartaniuk a kereslet növekedésével. Jelenleg a hálózati fejlesztések ciklusa hosszabb, mint amit az adatközpontok építői figyelembe vesznek. Ez azt jelenti, hogy a hálózat stabilitásának biztosítása és a jövőbeli igények kielégítése érdekében elengedhetetlen, hogy a beruházásokat időben megkezdhessék, még mielőtt új adatközpontok létesülnének ezekben a régiókban.