Sajnálatos módon az Európai Unió nem tudott hatékony megoldásokat találni a vámokkal kapcsolatos kihívásokra – nyilatkozta Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bloomberg televíziónak adott keddi interjújában hangsúlyozta, hogy a vámok kiegyenlítése az Egyesült Államok és az Európai Unió között kedvező alapot biztosíthatott volna a tárgyalásokhoz. A miniszter véleménye szerint ez a lépés a jó szándék kifejezését is jelentette volna, így sajnálattal tapasztalja, hogy az EU nem tett lépéseket e téren.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy már tavaly novemberben nyilvánvalóvá vált, miszerint az új amerikai elnök határozottan hazafias irányvonalat kíván követni mind politikai, mind gazdasági téren. A vámok bevezetésének lehetősége egyértelműen a levegőben lógott, és várható volt, hogy erre lépéseket fog tenni.

Ebből kiindulva Magyarország azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy kezdjen tárgyalásokat Washingtonnal arról, hogyan lehetne elkerülni a vámháborút az EU és az Egyesült Államok között. A konkrét javaslat az volt, hogy a mindkét gazdaság számára kulcsfontosságú autóiparban egyenlítsék ki a vámokat, és az Európai Unió egyoldalúan csökkentse 10 százalékról 2,5 százalékra az Egyesült Államokból importált autóipari termékekre kivetett vámokat - írja az MTI.

Így mindkét fél egyenlő pozícióba került volna, mivel Trump új intézkedése előtt az Egyesült Államok 2,5%-os vámot vetett ki az Európából érkező autóipari importtermékekre.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, kihívásokkal teli időszak rávilágít arra, milyen hiányosságokkal küzdenek a brüsszeli intézmények, hiszen nem képesek hatékonyan irányítani és az Európai Unió számára hasznos megoldásokat kidolgozni. A miniszter megjegyezte, hogy ez a helyzet nem új keletű, hiszen a koronavírus-járvány, a migrációs válság és az ukrajnai konfliktus során is hasonló problémákra derült fény.

Bár a vámpolitika a közösségi kompetenciák körébe tartozik, Magyarország az utóbbi hónapokban intenzív tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy különleges, kétoldalú együttműködésről. Ennek az együttműködésnek gazdasági aspektusai is kiemelt szerepet kapnak – nyilatkozta a külgazdasági és külügyminiszter.

A riporter kérdésére reagálva, miszerint a jelenlegi amerikai-magyar kapcsolatok baráti jellege mellett nem okoz-e csalódást Budapesten, hogy az Egyesült Államok részben a magyarországi korrupcióra hivatkozva vetett ki vámokat az Európai Unióra, érdemes alaposan megvizsgálni a helyzetet.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a témával kapcsolatban számos félrevezető információ terjed.

A miniszter szavai szerint a téma az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletének (USTR) éves jelentése, amely tavaly készült el Joe Biden elnöksége alatt. A Biden-kormányzat viszonya Magyarországgal kifejezetten feszültté vált. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen jelentések alapvetően az amerikai nagykövetségektől érkező információkra támaszkodnak. Az előző amerikai nagykövet Budapesten aktívan részt vett a politikai diskurzusban, szinte politikai aktivistaként működött, és a magyar ellenzék egyik kulcsfigurájává vált; rendszeresen bírálta a magyar kormány intézkedéseit és belpolitikai helyzetét. A jelentés tartalma nagymértékben tükrözi az ő véleményét. A miniszter hangsúlyozta, hogy a következő jelentés várhatóan jelentős eltéréseket fog mutatni az eddigiektől.

A kínai beruházásokkal kapcsolatos soft power-hatásokkal összefüggésben Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Kína soha nem keverte össze a politikai ügyeket a gazdasági invesztíciókkal, és nem támasztott politikai elvárásokat a magyarországi projektekkel szemben. Érdemes megemlíteni, hogy az Európába irányuló kínai befektetések 44%-a Magyarországot célozza meg. Ennek hátterében az áll, hogy - Németországot leszámítva - mi vagyunk az egyedüli európai ország, amely három jelentős német autógyárnak ad otthont, amelyek mindegyike kínai beszállítókkal működik együtt.

Szijjártó Péter Oroszországban tett látogatásai kapcsán kifejtette, hogy az ukrajnai háborúval összefüggésben a megoldás kulcsa kizárólag a párbeszédben rejlik. Magyarország jelentős együttműködést folytat Oroszországgal az energetikai szektorban, amelyet nem politikai indíttatás, hanem valós infrastrukturális és fizikai szükségletek motiválnak.

Nem szakíthatunk el Oroszországtól, mert különben nem lesz elegendő energiánk Magyarország ellátásához.

- mondta.

"Az energiaszállítás tekintetében Oroszország mindeddig megbízható partnernek bizonyult. Senki mástól nem kaptunk az orosznál megbízhatóbb és olcsóbb ajánlatot. Emiatt a jelen körülmények között nem adhatjuk fel ezt az együttműködést" - hangoztatta.

A béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban kifejtette: a világ biztonságosabbá vált az utóbbi pár hétben azóta, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdett az orosz és az ukrán féllel is. Egyelőre nem világos, hogy rövid, közép vagy hosszú távon jön majd létre a béke, de annyi bizonyos, hogy a közvetlen orosz-amerikai tárgyalásoknak köszönhetően a háború eszkalációjának kockázata csökkent - mondta Szijjártó.

A miniszter a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés kapcsán hangsúlyozta, hogy a testület mára politikai intézménnyé alakult, és az izraeli kormányfő ellen kiadott elfogatóparancs nyilvánvalóan politikai motivációkból fakad.

"Ebben a dologban nem kívánunk részt venni, ezért döntöttünk úgy, hogy kilépünk."

- hangoztatta.

Szijjártó Péter világossá tette, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió iránt, és ez a jövőben sem fog változni. „Uniós tagként határozzuk meg magunkat, azonban fontosnak tartjuk, hogy bizonyos reformokat végrehajtsunk, hiszen az unió jelenlegi versenyképessége nem kielégítő” – fogalmazott.