Árrésstop és árstop – vajon ezúttal sikerül-e jobban teljesíteni?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a [email protected] címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az árrésstop 2025. március 17-én lépett hatályba, és olyan élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végző kereskedőkre vonatkozik, akiknek a 2023. évi nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Az üzletekben, bevásárlóközpontokban és az online kereskedelemben is érvényesül az árrésstop,

Formáld át a szöveget egyedi stílusban: 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrés nem haladhatja meg a 10 százalékot, így ennek megfelelően maximalizáljuk az árrés mértékét.

Ezen felül a kormányrendelet szabályozza az értékesítésre kínált mennyiséget, valamint a saját márkás termékek arányát is az üzletekben. A rendelet szerinti kötelezettségek megsértése akár több milliós bírságot is vonhat maga után, többszöri előfordulás esetén minden alkalommal megduplázódik a bírság összege. A kormányrendelet határozott időtartamú, 2025. május 31-én veszti hatályát, viszont fennáll a meghosszabbítás lehetősége, ahogy arra a kormányban már tettek utalást.

2022-ben a kormány egy árstop néven ismert intézkedést vezetett be, amely célja az infláció mérséklése volt. E beavatkozás keretében kezdetben 6 különböző termékcsoport fogyasztói árát rögzítették. Az intézkedés hatálybalépésekor három hónapra terveztek, de a későbbiekben több alkalommal is módosították: például az árstop időtartama megújult, és az érintett termékek köre is folyamatosan bővült.

A rendelet hatálya alatt Magyarországon jelentős inflációs nyomás tapasztalható. Ennek hátterében több tényező állt, köztük a rendelet által érintett termékek beszerzési költségeinek emelkedése, amely arra kényszerítette a kiskereskedőket, hogy a keletkezett veszteségeiket áthárítsák a vásárlókra. Ezzel párhuzamosan a kereskedők más termékek árát is megemelték, ami hozzájárult az általános árszínvonal növekedéséhez. E lépés elkerülhetetlen volt, hiszen a szóban forgó termékek beszerzési ára túllépte a meghatározott maximális fogyasztói árat.

Az OECD elemzése alapján az árszínvonal növekedésének jelentős hányadát az élelmiszerek árának emelkedése okozta.

Az MNB által készített tanulmány rámutat arra, hogy az árstop intézkedés nem volt képes megfékezni a helyettesítő termékek árának emelkedését.

A rögzített árú termékeknél tapasztalt áremelkedések elmaradását a kereskedők a többi termék árában teljes mértékben érvényesítették.

- fogalmazták meg.

Az árrésstop és árstop közötti eltérések alapos vizsgálata érdekében részletesen összevetettük a két beavatkozás kiskereskedők árképzésére gyakorolt hatásait. Az árstop hatálya alá tartozó időszak során a kiskereskedelem beszerzési árait használtuk kiindulási alapként, amelyek az AKI PÁIR rendszerében érhetők el (az elemzés során a búzafinomliszt BL55 példa alapján illusztrálva). Az adatokat kiegészítettük az árstop keretein belül meghatározott maximális árakkal, amelyeket az összehasonlíthatóság érdekében nettósítottunk. Emellett bemutattuk az adott időszakban bejelentett beszerzési árak alapján kiszámított nettó árakat, figyelembe véve egy 10%-os árrést is.

Az ársapkával ellentétben az árréssapka alkalmazása révén a kiskereskedelmi vállalkozások kisebb mértékben vannak kitéve a beszállítók által végrehajtott áremeléseknek. Az árréssapkák lehetővé teszik a kiskereskedők számára, hogy a termékek értékesítéséből származó bevétel elegendő legyen a beszerzési költségek fedezésére, még akkor is, ha ezek az árak jelentősen megemelkednek.

Ennek következtében az árréssapka nagymértékben korlátozza a kiskereskedők árképzési lehetőségeit, függetlenül attól, hogy milyen beszerzési áron jutnak hozzá a termékekhez.

A vállalkozás a bruttó árrésből finanszírozza a közvetett költségeit, mint például a munkabért, a közüzemi költségeket és a kiskereskedelmi adót. Ez azt jelenti, hogy jelentős bevételtől esik el olyan termékek esetében, amelyeket normál üzletvitel mellett magasabb árréssel értékesítenek. Ezek tipikusan a gyártói márka alatt értékesített termékek, amik a rendelet szerint megszabott hányadot kell, hogy képviseljenek.

A folyamat részletes bemutatásához a gyártói márka alatt forgalmazott búzafinomliszt árfelbontását használtuk fel. A 2025. januári átlagos árrést az AKI PÁIR által nyújtott adatok alapján számítottuk ki, majd ezt összehasonlítottuk a maximális 10%-os árréssel értékesített termékek árának struktúrájával, feltételezve, hogy a beszerzési ár változatlan marad.

A számításaink alapja a 2025. januári átlagos beszerzési és értékesítési árak; a bemutathatóság érdekében feltételeztük, hogy a közvetett költségeket és nyereséget a vállalat árbevétel-arányosan osztja szét. Az árbevétel-arányos nyerséget normális üzletvitel esetében 2%-on határoztuk meg, míg a kiskereskedelmi adó esetében 4,5%-kal számoltunk, ami az árbevétel 1 milliárd forint feletti részére alkalmazandó az adótörvény alapján.

Az árrés csökkenése jelentős bevételkiesést okoz a vizsgált termék esetében, a fennmaradó árrés nagyobb hányadát nyeli el a termék árbevétele után fizetendő kiskereskedelmi adó.

A kieső bevétel finanszírozása érdekében a vállalkozásnak elengedhetetlen, hogy figyelembe vegye az előző bekezdésben említett költségeket. Ennek következményeként a kereskedők kénytelenek lehetnek a nem árréssapkázott termékek árait hosszú távon megemelni, hogy megőrizzék a működésükhöz szükséges árréstömeget. Hasonló helyzet állt elő az árstoppal érintett termékek esetében is, amikor a veszteségek elosztása vált aktuálissá. Mivel a jelenlegi rendelet szélesebb termékkört érint, a veszteségek elosztása bonyolultabbá vált. Jelenleg az infláció viszonylag alacsony szinten stagnál a rendelet bevezetése óta, és a vállalkozások nem szívesen emelik meg az árakat más termékek esetében sem.

Viszont ez hosszútávon nem fenntartható, hiszen a kereskedők "nem tudják még jobban összehúzni a nadrágszíjat".

Az OKSZ véleménye szerint: "Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza, miközben erre senki nem vágyik.

Az állami beavatkozás egyik jellegzetes színtere a szakpolitika, és az általunk megvizsgált beavatkozások is erre a területre tartoznak. Az ilyen jellegű beavatkozások során az elérni kívánt célok határozzák meg a megfelelő módszertant, beleértve annak mélységét, időtartamát és minőségét. Különösen hasznos lehet, ha az érintett érdekcsoportokat is bevonjuk a döntéshozatali folyamatba, lehetőséget teremtve ezzel a párbeszédre a beavatkozás résztvevőivel. Ez a megközelítés alacsonyabb kockázatot jelent, miközben lehetőséget ad arra, hogy megértsük, miként befolyásolja a tervezett intézkedés őket.

Az eredeti árstop rendelet meghatározott célok elérése érdekében (infláció letörése és családok védelme) vezették be rögzített, rövid időtartammal; azaz meghatároztak kitűzött célt és annak elérése érdekében időtartamot, mélységet és minőséget.

A valóságban a rendeletet többször is meghosszabbították, ami arra utal, hogy...

Valójában nem volt előre meghatározott időkerete.

A rendelet módosításaival kapcsolatban nem alakult ki érdemi párbeszéd az érintett vállalatokkal. Noha az árrésstop konkrét céllal és időkerettel bír, a rendelet meghosszabbítása sem ütközik akadályokba. Nagy Márton már utalt arra is, hogy a kibővítés lehetősége is szóba jöhet.

A kormány által bevezetett árrésstop rendkívül hasznos intézkedés lehet rövid távon, mivel hozzájárulhat a fogyasztói árak mérsékléséhez. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán átmeneti megoldást jelent, és nem képes orvosolni a hazánkban tapasztalható árnövekedés mögött meghúzódó mélyebb, strukturális problémákat. A rendelet révén számos termék árában tapasztalhatunk csökkenést, ami kedvezően hat a vásárlók pénztárcájára, de a tartós megoldáshoz átfogóbb intézkedések szükségesek.

Az árak esése vélhetően kevésbé drasztikus, mint az árstop esetében. Az előnyök csak abban az esetben érvényesülnek, ha a rendelet valóban hatályát veszti május végén. Ha ez mégsem történik meg, akkor hasonló problémák merülhetnek fel, mint amik az árstop esetében.

Rövid távon nagyobb sikere lehetne a termékeket érintő adóterhek csökkentésének; az ideiglenes ÁFA-csökkentés, kiskereskedelmi adó átmeneti csökkentése vagy felfüggesztése is letörhetné az árszínvonalat, hiszen ezek is megjelennek a fogyasztói árakban. Hasonlóan az árrésstophoz, ezek is csak egyszeri ideiglenes megoldások. Hosszú távon megoldást jelentene a termelés hatékonyságának növelése, ezzel a magyar kiskereskedelem importszükségletének csökkentése. A versenyképesség javítása lehetőséget adna az árszínvonalat felhajtó problémák korrekciójára.