Románia boldogságindexe: Az ország szociális és gazdasági mutatói Románia boldogságindexe egy érdekes és sokszínű képet fest az ország lakóinak életminőségéről és elégedettségéről. Az index számos tényezőt figyelembe vesz, beleértve a gazdasági helyzetet

A 2024-es World Happiness Report alapján Románia a globális boldogságlistán a 32. helyet foglalja el. Ez a rangsor a román gazdaság fejlődésének, politikai stabilitásának és az állampolgárok életminőségének kedvező mutatójaként értelmezhető. A 2023-as Eurobarometer felmérése szerint a lakosság 70%-a úgy véli, hogy az utóbbi években javult az életminősége, amit elsősorban a gazdasági növekedés és a társadalmi mobilitás lehetőségei ösztönöztek.

Engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést: itt kiket kérdeztek meg? Egyébként, a felmérés szerint minél idősebb valaki Romániában, annál boldogtalanabb - és ez igaz lehet, legalábbis a következő adatok fényében:

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb, 2024-es jelentése alapján a fiatalok munkanélkülisége Romániában továbbra is aggasztó jelenség, különösen a 15-24 éves korosztályban. Az országos szintű adatok szerint ebben a csoportban a munkanélküliségi ráta az idei év első negyedévében...

A munkanélküliségi ráta 18,5%-ra emelkedett, míg Erdély kisebb városai és vidéki területei még ennél is súlyosabb helyzettel néznek szembe. A romániai fiatalok kivándorlási szándéka továbbra is erőteljesen jelen van – mutat rá a CURS tavalyi felmérése. A kutatás során 1100, 14 és 35 év közötti fiatal véleményét gyűjtötték össze, emellett 400 hátrányos helyzetű fiatallal is beszélgettek, hogy jobban megértsék a helyzetük sajátos vonásait. Az IRES elemzése szerint a válaszadók 25%-a munkavállalási céllal, 13%-a tanulmányok miatt, míg 10%-a véglegesen szeretné elhagyni az országot. A fiatalok válaszai világosan tükrözik a kivándorlás motivációit. Sokan úgy érzik, hogy a körülményeik romlottak az elmúlt négy évben, és 20%-uk szerint a családjuk jövedelme nem elegendő. Ez az arány négy évvel ezelőtt csupán 6% volt a 15-24 évesek körében. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mi a helyzet az 50-es éveikben járó korosztály esetében...

A World Happiness Report boldogságindexe hat kulcsfontosságú tényezőt vesz figyelembe: a gazdasági fejlettséget (GDP/fő), a társadalmi támogatás mértékét, a várható élettartamot, a szabadság érzését, a nagylelkűséget és a korrupcióval kapcsolatos percepciót. Románia ezen szempontok szerint vegyes eredményeket mutat. Míg a gazdasági fejlődés és a társadalmi támogatás terén az ország viszonylag jól teljesít, a korrupcióval kapcsolatos érzékelés és a politikai instabilitás jelentős mértékben rontja a boldogság szintjét.

Ha már szó esett a korrupcióról: a megvesztegetés elleni küzdelemben Románia továbbra is a legrosszabbul teljesítő országok között van az Európai Unióban - derül ki a Transparency International legfrissebb jelentéséből.

A 2024-es korrupcióérzékelési index (CPI) legfrissebb jelentése szerint a világ számos országában csökkennek a korrupció ellen tett intézkedések, ami negatívan befolyásolja az életminőséget – számol be erről az Agerpres hírügynökség. Az index célja, hogy bemutassa, miként értékelik a független és üzleti szakértők a közszféra korrupciós helyzetét 180 országban. A rangsorolás 0-tól 100-ig terjedő skálán történik, ahol a 0 a "nagyon korrupt", míg a 100 az "teljesen korrupttalan" státuszt jelöli. Románia 46 pontot ért el, ami Máltával megegyező teljesítményt jelent, és ezzel együtt a legrosszabb eredményekkel rendelkező uniós országok közé sorolható, immár harmadik éve folyamatosan. A Transparency International szerint az 50 pont alatti értékek "elfogadhatatlanul" alacsonyak.

Yuval Noah Harari izraeli történész a boldogság fogalmát a modern társadalom összetett hálózatában tárgyalja, különös figyelmet szentelve a technológiai fejlődés és a gazdasági növekedés hatásainak. Harari nem csupán az egyéni érzelmekre koncentrál, hanem a boldogságot egy társadalmi és történelmi jelenségként értelmezi, amelyet a körülmények és a társadalmi evolúció alakít. Érdekes módon Harari szociológiai megközelítésében nem tér ki a politikai helyzetre, amely szintén alapvetően befolyásolja a boldogságot. A politikai autoritás kapcsán figyelmeztet arra, hogy a diktatúrák és autokratikus rendszerek gyakran a társadalmi félelmekre építenek, manipulálva a tömegeket saját hatalmuk megerősítése érdekében. Az ilyen rezsimekben a politikai vezetők és intézmények képesek irányítani a közvéleményt, elterelve a figyelmet a valódi problémákról, miközben a közösség figyelme a hatalom politikai játszmáira irányul. Ez elgondolkodtató kérdéseket vet fel: miért épülnek bizonyos rendszerek a társadalom félelmeire? Mitől félünk annyira, hogy mások ebből profitálnak, míg mi elveszítjük a kontrollt saját boldogságunk felett?

Úgy érzem, Romániában a boldogság megtalálása egyre komolyabb kihívást jelent. Elég, ha csak belefülelünk a hírekbe, és máris világos, hogy a lelki békénk olyan ingatag, mint a politikai tájékunk. Ahogy a napok telnek, úgy tűnik, hogy a boldogságunk folyamatosan ingadozik, és nem könnyű egyensúlyban tartani.

Ha Hararit szeretném kiegészíteni, akkor azt mondanám, hogy a 2025-ös politikai instabilitás drámai hatással van a romániai állampolgárok életére és közérzetére. Az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése, Klaus Iohannis államfő lemondása, valamint a szélsőjobboldali pártok előretörése egy mély politikai válságot generált az országban. Ezek az események nemcsak a politikai tájat formálták át, hanem erőteljesen növelték a társadalmi feszültségeket és a bizonytalanságot is, amelyek közvetlen hatással vannak az emberek mindennapi életére. Korábbi felmérések alapján Románia lakossága az Európai Unió egyik legelégedettebb csoportjának számított. Az Eurostat 2023-as adatai szerint az ország 7,7 pontot ért el a 10-es skálán, így a második helyet foglalta el Ausztria mögött. Azonban most, a politikai zűrzavarok és a fokozódó szociális feszültségek fényében, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon hány pontot érnénk el ma, és milyen hatással lenne ez a romániai állampolgárok közérzetére. A jövő bizonytalan, és a jelenlegi helyzet kérdéseket vet fel a társadalom stabilitásáról és a jövőbeli elégedettségről.