Pofátlanul magas adók, küzdelem és szenvedés – a költségvetés kérdései lázban tartották a parlamenti vitát.

Az Országgyűlés a 2026. évi költségvetés tervezetéről vitázott keddi ülésnapon, ahol több ellenzéki képviselő is arról beszélt, hogy a kormány által benyújtott tervezet nemhogy nem a családokat támogatja, de egyenesen az ő zsebükből vesz ki pénzt. Ráadásul nehéz úgy költségvetési javaslatot benyújtani, hogy "Nagy Márton még egyetlen számot sem talált el soha". A kormánypárt az ellenzéki módosítókat egyetlen kivétellel mind elutasította, ellenben a saját javaslataikkal, amelyek bizonyítják, hogy "számunkra a család az első".

Az Országgyűlés keddi ülése során, miután a napirend előtti felszólalások és a három új képviselő eskütétele, valamint mandátumának igazolása lezajlott, a 2026. évi központi költségvetés vitája került a figyelem középpontjába. Kövér László házelnök egy rövid technikai szünetet rendelt el a diskurzus előtt. Ezt követően Szűcs Lajos, a Költségvetési Bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy a tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben megfelel az Alaptörvényből származó tartalmi és formai követelményeknek, valamint az európai és a nemzetközi jogi normáknak.

Európa egyre több kihívással néz szembe: ukrán háború, vámháború, Ukrajna EU-tagsága, a brüsszeli elhibázott szankciók, a 10 éve tartó migránsválság. Szerinte a háborúellenes stratégia garantálja a magyarok békéjét és biztonságát, ennek szellemében készült el a 2026-os költségvetés, amely

A kormány igyekszik beruházásokkal fellendíteni a magyar gazdaságot, így az elindított programok tovább folytatódnak (Demján Sándor, 150 gyár program, stb.), illetve támogatja a békére irányuló törekvéseket. A gyorsan változó világpolitikai helyzetben minden esetben a szuverenitás védelmét helyezi előtérbe, ehhez pedig elegendő forrásokat biztosítanak a tárcának.

Mivel az Európai Unió az ukrán konfliktusra kívánja irányítani a magyar állampolgárok pénzügyi forrásait, a 2026-os költségvetési tervezet egy "háborúellenes" megközelítést képvisel, amely a magyar családok érdekeit helyezi a középpontba, alapjául pedig a munka szolgál. Az Egyesült Államokban tapasztalt kedvező fejlemények is hozzájárulnak Magyarország külkapcsolati lehetőségeinek bővítéséhez. Fontos megemlíteni, hogy az összes érintett bizottság alaposan áttekintette a javaslatot, és megerősítette, hogy az megfelel minden vonatkozó jogszabályi követelménynek.

Vajda Zoltán (MSZP) kifejtette, hogy Nagy Márton személye már önmagában is aláássa a költségvetés hitelességét, mivel szerinte csupán "bohóckodik" a számokkal. Hozzátette, hogy sokak számára meglepő volt a helyzet, mivel az első negyedév eredményei alapján a repülőrajtnak nevezett gazdasági mutatók a vártnál jóval kedvezőtlenebb irányba fordultak. Így a jelenlegi gazdasági helyzet komoly aggodalomra ad okot.

Nagy Márton, akár a legnagyobb mesterek, csukott szemmel is képes lenne elkapni a céllövöldében a számok lényegét.

Szakértői vélemények szerint a kormány az első öt hónap során több mint 3000 milliárdos hiányt halmozott fel, és ilyen rossz áprilisi teljesítményt csupán egyszer tapasztaltunk a magyar költségvetés történetében. Ráadásul ez már a harmadik év, amikor a miniszter azt ígéri, hogy "jövőre elérkezik a fellendülés, a kánaán". A tárcavezető most is azt reméli, hogy a magyar lakosság negyedszerre is bízik benne, holott nemcsak a következő negyedév kilátásait nem látja tisztán, de a következő évre vonatkozóan sem tud biztosat mondani.

Szerinte 2024-ben arra láttuk tökéletes példát, hogy Varga Mihályék belátták, hogy "nincs értelme ennek a tavaszi bohóckodásnak a számokkal" és novemberre tolták a 2025-ös költségvetés beterjesztését. Viszont a kormány képtelen a hibáinak belátására és visszatette tavaszra a költségvetési javaslatok benyújtását, így megint teljesen komolytalanná vált az egész. "Hisz maguknak még bárki, hogy 3,6 százalékra csökken az infláció? Miniszter úr, nem hisz maguknak már senki" - foglalta össze Nagy Márton teljesítményét.

"Egy biztos: ez a Fidesz és Nagy Márton utolsó költségvetése" - fogalmazott, majd három súlyos problémát emelt ki. Úgy véli, hogy az egészségügy jelenlegi rendszerszintű kihívásokkal küzd, ám a kormány jövőre sem fog intézkedni a helyzet javítása érdekében. A másik aggály a szociális szféra elhanyagolása, hiszen a tervezet alapján ebben az ágazatban semmiféle béremelés nem várható. Végül, a harmadik problémaként az önkormányzatok leterhelését említette a szolidaritás hozzájárulás révén, ami több mint 400 milliárd forint elvonást jelent az önkormányzatok számára, amelyek még képesek lennének önállóan működni.

Vajda véleménye szerint az új kormányra négy kulcsfontosságú feladat vár.

Véleménye szerint 4,1-es reál GDP-növekedés inkább a vágyálom, semmint a realitás kategóriába tartozik. De ugyanígy valószínűtlen a 3,7 százalékos hiánycél, de a 3,6 inflációs cél is az.

Ander Balázs, a Jobbik alelnöke, a költségvetési tervezés kapcsán kifejtette, hogy pártja a kivándorolt magyarok hazavonzására és itthon tartására helyezi a hangsúlyt. Szerinte jelenleg egy demográfiai válság közepén állunk, amelyet nem orvosolnak az adócsökkentések, ha azok hatását elnyeli az infláció. A családi pótlék emelése elengedhetetlen lépés lenne a helyzet javítása érdekében. Továbbá, a Jobbik úgy véli, hogy egy átfogó lakhatási programra is sürgősen szükség van ahhoz, hogy elkerüljük a demográfiai csőd következményeit.

Amíg egy fiatal pár egyik felének fizetése a lakhatásra és a rezsire megy el, addig ne csodálkozzanak, hogy nem akarnak gyereket vállalni

- magyarázta.

A beszélgetés során különösen hangsúlyozta, hogy a forint az utolsó másfél évtized alatt drámai módon elvesztette az értékét, ami drámaian megnövelte az emberek kiszolgáltatottságát. Szerinte a bankok nyeresége messze felülmúlja a családi pótlékokra fordított kiadásokat, miközben a banki költségeket könnyedén áthárítják a lakosságra - minden egyes szinten. "A bankrendszer pofátlan sarcot ró az emberekre" - fogalmazott, ezért a Jobbik az ingyenes bankolás bevezetését szorgalmazza.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia kihívásaira sem kíván érdemben reagálni a kormány, éppen ezért a párt itt is felzárkóztatná a vállalatokat, mint ahogy a magyarok foglalkoztatottságát is kvótához kötnék - 95 százalékhoz. Emellett a párt be is nyújtotta a költségvetési módosítását, ugyanis egy jelentős béremelést akarnak elérni.

Varjú László (DK) arról beszélt, hogy ez a "politikai termék" nem költségvetés, hanem inkább "kiadás könyvelés". Szerinte ez több okból is elfogadhatatlan, illetve hatalmas kockázatokkal terhelt, szociálisan érzéketlen, kedves a "NER oligarcháknak" és ennek alapján Magyarország tartósan hátrányba kerül. Véleménye szerint a kormány nagyvonalúan számol az EU-s forrásokkal, amelyeket az elmúlt időszakban még lehívni sem tudott.

A számokból kirajzolódik, hogy Magyarországon a közteherviselés igazságtalan, a vérrel-verítékkel dolgozók jóval többet fizetnek be

- fogalmazott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy "politikai érdekek mentén támogatnak bizonyos társadalmi csoportokat, hogy az a Fidesznek kedvezzen". Ennek következtében a DK is módosításokat terjesztett elő, amelyeket a Fidesz most el kíván vetni, holott ezeket figyelembe kellene venni. A kormánypárt érzéketlensége miatt ugyanis az emberek 2026-ban leváltják a jelenlegi vezetést.

A Demokratikus Koalíció (DK) javaslatai között szerepel, hogy családonként akár 4 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönöznék a korszerűsítéseket. Ezen kívül egy bérlakásprogramot is terveznek, valamint új HÉV-szerelvények beszerzését is fontolgatják. A párt képviselői hangsúlyozzák, hogy a benyújtott javaslatok célja, hogy a családok életminősége javuljon. Ezzel szemben a kormány a közeljövőben háborús költségvetést kíván benyújtani, függetlenül attól, hogy a béke melletti kampányolás folytatódik.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikai képviselője, aggasztó trendekre figyelmeztet: szerinte a jövőbeni költségvetés a 2026-os évben inkább az "oligarchák meggazdagodását" szolgálja, mintsem a magyar családok megsegítését. Ezt alátámasztja, hogy a multinacionális vállalatok és akkugyárak számára juttatott támogatások összege elérheti a 6000 milliárd forintot, miközben a lakosság jelentős része, közel másfél millió ember, csupán annyit keres, hogy éppen elkerülje a legnagyobb nélkülözést. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az idősekre és az egészségügyre fordított költségek is rendkívül aggasztóak.

A Mi Hazánk viszont a mezőgazdaságra és a kapcsolódó feldolgozóiparra helyezné a hangsúlyt, szemben a multinacionális vállalatokkal, amelyek nyereségüket rendszerint külföldre exportálják. Céljuk, hogy a magyar gazdaságot megerősítsék az itthon maradó források révén, ezért teljességgel elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a devizahitelesek kártérítési alapjának létrehozása rendkívül fontos lépés lenne, mivel az egyéni tragédiák, amelyek sokakat sújtanak, sürgetik a segítségnyújtást és a kártérítéseket. Ezt nem csupán jótékonysági intézkedésként kell kezelni, hanem mint egy igazságos elszámolás után járó méltányos kompenzációt a károsultak számára. Kiemelte, hogy a kártérítés összegét természetesen vissza kellene fizetniük a kedvezményezetteknek, ám a „többi pénzügyi problémát” nem szabad őrájuk hárítani. Rámutatott, hogy ha a pénzügyi helyzet romlott, az emberek gyakran kétszeres vagy akár háromszoros törlesztést teljesítettek, míg ha a körülmények kedvezőbbé váltak volna, a törlesztőrészletek nem csökkentek volna.

A párt emellett a SNI-s családok kilométer-támogatását is jelentősen szeretné növelni, 21 forintról 45-re, majd pedig 65 forintra emelve azt. Amikor Orbán Viktorral erről beszélgettek, a nyitottság jegyében tapasztaltak. Örömmel tölti el őt, hogy egy évtizede változatlan rendszer végre mozgásba lendült, és reméli, hogy ez a lépés elindítja a többi támogatás emelésének folyamatát is.

A vita végén Kisgergely Kornél összegzésében a 2026. évi költségvetés legfontosabb elemeit emelte ki. Rámutatott a történelmi jelentőségű családi adókedvezményre, a rezsicsökkentésre, valamint a 13. havi nyugdíj kifizetésére. Kiemelte a munkahelyek megőrzésének és új munkalehetőségek teremtésének fontosságát, hangsúlyozva, hogy a költségvetés a béremelések elősegítésére is irányul. A közszolgáltatásban dolgozók javadalmazása prioritást élvez, és említést nyert a hat havi fegyverpénz kérdése is.

A kis- és középvállalkozások szerepét is hangsúlyozta, kiemelve, hogy a 100 új gyár helyett már 150 új gyár terve valósul meg. Ezen kívül az oktatás és az egészségügy területén tervezett fejlesztések is napirendre kerültek. Megerősítette, hogy a várható költségvetési hiány megegyezik a tervezett kamatkiadásokkal, mindkettő 3,7 százalékra rúg.

A beszámoló során elhangzott, hogy a kormány által javasolt módosítások nem fenyegetik a hiánycélt, és nem hátráltatják az államadósság csökkentését sem. Az ellenzék által benyújtott módosítások közül csupán egyet támogatnak, mivel a többi javaslat jelentős, több ezer milliárdos terhet róna a költségvetésre, és komoly nyomást gyakorolna a magyar vállalkozásokra. A szakértők szerint ez a helyzet kiszolgáltatná az országot, valamint elvonhatná a szükséges forrásokat a fontos beruházásoktól, ezért a kormány nem tudja támogatni az ellenzéki indítványokat.

A kormány támogatja az SNI-s gyermekek szállításával kapcsolatos jobbikos módosítót, és folytatja a Gondosóra programot is. Emellett forrásokat különít el több plébánia, park és út felújítására, ezzel is hangsúlyozva, hogy a "magyar emberek érdekeit helyezi a középpontba".