Izrael fokozatosan Páriává alakulhat, ahogy egyre inkább elzárkózik a világ többi részétől.
Izrael úgy járhat, mint Dél-Afrika az apartheid alatt: páriává válhat. Több ország bojkottálná miatta az Eurovíziós Dalfesztivált, több hollywoodi sztár nem hajlandó izraeli filmesekkel dolgozni, kizárhatják labdarúgótornákról, és még Benjamin Netanjahu ellen is él a nemzetközi elfogatóparancs. Az Európai Unió szankciókat fontolgat a zsidó állam ellen, és egy ENSZ-vizsgálat kimondta, hogy népirtás folyik Gázában.
Izrael egyre súlyosbodó nemzetközi elszigeteltséggel kell szembenéznie a gázai konfliktus következtében. Ez a helyzet nem csupán diplomáciai szempontból jelent kihívást, hanem gazdasági, kulturális és sportbeli területeken is érezteti a hatását. Szakértők máris a dél-afrikai apartheid időszakában tapasztalt bojkotthoz hasonlítják az izraeli állammal szembeni fellépéseket, ami új dimenziót ad a globális politikai diskurzusnak.
A nemzetközi közvélemény egyre hangosabbá vált, miután Izrael bejelentette a Gáza városa ellen indított szárazföldi hadműveletét, amelyet légicsapások követtek Katarban is. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy egy független ENSZ-vizsgálat megállapította: a zsidó állam népirtást követett el a gázai palesztinokkal szemben. Ez a megállapítás megerősítette a szakértők és emberi jogi szervezetek korábbi állításait, amit az izraeli kormány határozottan elutasít.
Az Európai Unió múlt héten olyan szankciót javasolt, amely részlegesen felfüggesztené a szabadkereskedelmi megállapodást Izraellel, amennyiben azt a tagállamok jóváhagyják. Több ország már vezetett be szankciókat egyes izraeli személyek és szervezetek ellen. A globális felháborodás emellett más módokon is sújtja Izrael gazdaságát. Augusztusban a norvég állami vagyonalap jelentette be, hogy kiszáll egyes izraeli befektetéseiből a gázai humanitárius válság miatt. Ezen kívül a zsidó állam nem kap fegyvereket Franciaországtól, Olaszországtól, Hollandiától, Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szeptember elején kifejezte, hogy országa egyfajta elszigetelődés előtt állhat, amely akár hosszú éveken át is eltarthat. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek mostantól saját erejére kell támaszkodnia. Netanjahu szerint elengedhetetlen, hogy az ország folytassa a fegyvergyártásának fejlesztését, hogy csökkentse a külkereskedelemre való támaszkodását, bár megemlítette, hogy e megjegyzés csak a védelmi iparra vonatkozik.
A háború eszkalálódása a szórakoztatóiparban és a kulturális szférában is kihatással van Izraelre. Több európai ország műsorszolgáltatója már bejelentette, hogy bojkottálja az Eurovíziós Dalfesztivált, ha a zsidó állam részt vehet rajta 2026-ban. Az izraeli KAN 11 műsorszolgáltató viszont folytatja versenyzőjének kiválasztását, mert szerintük az eseményt nem szabad átpolitizálttá tenni. Ugyanakkor a rendezvény szervezője, az Európai Műsorsugárzók Uniója közölte, hogy a tagországok novemberben szavaznak arról, mely országok vehetnek részt 2026-ban a megmérettetésen, amelynek Izrael már 1973 óta részt vesz.
Nemcsak az Eurovízión tervezik bojkottálni Izraelt a részt vevő országok; egy genti zenei fesztivál lemondta a Müncheni Filharmonikusok koncertjét, amelyen Lahav Sani izraeli karmesterrel közösen léptek volna fel. Az esemény közleményében kifejtette, hogy ugyan a karmester többször is a béke mellett állt ki, mégsem egyértelmű az izraeli kormány döntéseivel való szembenállása.
Hollywoodban számos rendező, színész és filmes szakember vállalta, hogy nem működik együtt olyan izraeli filmes intézményekkel, amelyek szerintük hozzájárulnak a palesztin nép elleni népirtási cselekményekhez. Az aláírók között olyan neves személyiségek találhatók, mint Olivia Colman, Emma Stone, Andrew Garfield és Hannah Einbinder, aki az Emmy-díj átadóján beszédét a "Free Palestine" kifejezéssel zárta.
A sport sem maradt kivétel, a Vuelta spanyol kerékpáros körverseny utolsó szakaszát törölték palesztinpárti tüntetések miatt, amelyet többek között a résztvevő izraeli Premier Tech csapat ellen tartottak. Szintén Spanyolországban egy sakktorna szervezői közölték az izraeli sportolókkal, hogy nem versenyezhetnek saját színeikben, ezért ők visszaléptek a versenytől.
Az izraeli médiában egyre inkább teret nyer az a hír, miszerint lehetséges, hogy Izrael részesedése az európai labdarúgó kupákban veszélybe kerülhet. Augusztusban az UEFA-t éles kritikák érték, amikor az Európai Szuperkupa döntőjén egy figyelemfelkeltő transzparens tűnt fel, amely a gázai konfliktusra irányította a figyelmet. Miki Zohar, Izrael kulturális és sportminisztere, határozottan kijelentette, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ország kizárását az Európai Labdarúgó Szövetség versenyeiből. Ezen kívül több Premier League-játékos, köztük a Liverpool sztárja, Mohamed Salah is hangot adott a gázai háború ellen, és a palesztin néppel való szolidaritásra szólított fel.
A történelem során nem ez az első eset, hogy egy ország ellen bojkottot hirdetnek. Dél-Afrika is hasonló helyzetbe került az apartheid időszaka alatt, amely az 1950-es évektől egészen az 1990-es évekig tartott. Ebben az időszakban a nemzetközi közösség széleskörű intézkedéseket hozott, amelyek következtében a dél-afrikai termékek kiszorultak a globális piacról, a külföldi befektetések drámaian csökkentek, és számos művész, sportoló elutasította, hogy fellépjen az ország területén. Továbbá, Dél-Afrika ki lett zárva több jelentős sporteseményről is, ami tovább súlyosbította a helyzetét.
Ilan Baruch, Izrael korábbi dél-afrikai nagykövete, hangsúlyozta, hogy az Eurovízió és a futballtornák rendkívül népszerű események, és ha valaki politikai nyomásgyakorlásra utal, az jelentős hatással lehet a kulturális és sporteseményekre, ahogyan azt Dél-Afrika története is mutatja. Jelenleg Baruch egy olyan csoport tagjaként dolgozik, amely a palesztin állam elismeréséért küzd. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy határozott nyomás nehezedjen Izraelre, mivel nem elfogadható, hogy egy ország fenntartsa "kiváltságos helyzetét az EU-val folytatott kereskedelemben, miközben súlyosan megsérti a palesztin emberek jogait".
Az izraeli kormány a belső ellenállás fokozódó jeleivel néz szembe, ahol az ország különböző területein rendszeres felvonulások zajlanak a háború ellen. Emellett sokan követelik, hogy a Hamász által elrabolt túszokat mielőbb szabadon engedjék.
Ugyanakkor az ENSZ közgyűlés sem hozott sikert Izrael számára, ugyanis több nyugati ország is elismerte a palesztin államot. Egy újabb elemzés megállapította, hogy több, Izraelt támogató állam is köztük volt, illetve csökkent a tartózkodó országok száma. Emellett az ENSZ-bizottság gázai népirtásról szóló jelentése ráirányította a figyelmet a palesztin állam helyzetére, és a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálja a genocídium tényét.
A Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancs jelentősen korlátozta az izraeli miniszterelnök mozgásterét. New York-i útja során tudatosan elkerülte a francia és spanyol légteret, hogy elkerülje a parancs érvényesítését. Áprilisban Budapestre látogatott, de Magyarország nem őrizetbe vette, mivel nem tekintette érvényesnek a parancsot. Orbán Viktor többször is kifejezte támogatását izraeli kollégája iránt, amit Netanjahu megköszönt, és hangsúlyozta, hogy Magyarország erkölcsi tisztaságot képvisel, és kiáll az igazság mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig a kérést szégyenteljesnek minősítette, és elfogadhatatlannak tartotta, hogy a Hamász borzalmait egy kalap alá vegyék az áldozatok önvédelmi jogával.
A támogatás folyamatos csökkenése ellenére az Egyesült Államok továbbra is határozottan Izrael mellett szavaz az ENSZ közgyűléseken. Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Katar ellen végrehajtott izraeli csapásról kijelentette, hogy nem tetszett Donald Trumpnak, ugyanakkor a két ország kapcsolatát ez nem befolyásolta.
A szakértők véleménye megoszlik a kérdés körül: vajon lehetséges-e megfordítani ezt a tendenciát, vagy Izrael végleg a számkivetettek sorsára jut? Néhányan úgy látják, hogy a diplomáciai elszigetelődés a gázai helyzet tükröződése, míg mások párhuzamot vonnak Dél-Afrika korábbi helyzetével, és azt sugallják, hogy hasonló folyamatok bontakozhatnak ki.
