Parancsoljon, főpolgármester úr! A kormány már elhagyta Rákosrendezőt, de sok csapda várja, hogy lépjenek rá.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, valamint Vitályos Eszter, a kormány szóvivője, a kormányinfón vettek részt a Miniszterelnöki Kabinetiroda székhelyén, 2025. február 6-án. - Fotó: Bruzák Noémi / MTI
"Nem kerültünk csapdába, és nem is húztunk csapdát" - nyilatkozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután bejelentette, hogy a kormány visszavonja álláspontját a Rákosrendező ügyében. Budapest élhet elővásárlási jogával, így nem valósul meg a dubaji befektető által tervezett városnegyed. A terület megvásárlása után a főváros szabadon dönthet arról, hogy mit kezd vele.
Miközben a kormány egyik jelentős baklövéseként könyvelhető el, hogy a mini-Dubaj-projekt a tervezett formájában végül meghiúsult, a kialakult helyzet lehetőséget ad a Fidesz számára, hogy új üzeneteket fogalmazzanak meg, amelyeket máris bevetnek Karácsony Gergelyék ellen. A projekt nem csupán ambiciózus elképzelés volt, hanem kockázatokkal is járt a kormány számára, így érthető, hogy nem harcoltak érte a végsőkig. Karácsony Gergely megfogalmazása szerint "csapdákra bukkantam, és nem hiszem, hogy paranoiás lennék, de úgy érzem, hogy üldöznek."
Bár a Budapest gazdasági helyzetét alaposan ismerők számára ellentmondásosnak tűnhet a helyzet, valószínű, hogy ez nem fogja eltántorítani a kormányt és a Fideszt attól, hogy a Rákosrendező megvásárlásának kapcsán Karácsony Gergelyékat célozzák meg azzal, hogy...
Nos, itt van: "Hát íme, hiába állították másként, most már világossá vált: a Fővárosi Önkormányzatnak mégiscsak akad pénze."
Ezzel szemben az ellenzéki vezetésű Budapest évek óta pénzügyi problémákkal küszködik. Nem véletlen, hogy nagyobb, saját forrásból finanszírozott beruházásba az elmúlt években bele se kezdtek. Már 2023 első felében "túlélőcsomagot" hirdettek, hogy "kihúzza" az évet a város, de átalakításokkal és összevonásokkal is igyekeznek megfogni a pénzt. A főváros idei költségvetése - de valójában az előző is - azt tűzte ki célul, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a város működőképességét. Magyarán, hogy járjon a villamos, és elvigyék a szemetet.
A főváros vezetése a kormányt okolja a pénzügyi nehézségekért, mivel az évről évre növekvő szolidaritási hozzájárulás révén egyre több forrást von el a költségvetésből. Ennek következtében a város pert indított, amelynek egyik fordulóját sikerült megnyerniük. Ráadásul az állam által biztosított működési támogatás mértéke sem mutatott érdemi növekedést az utóbbi években. A kialakult helyzet és a pénzügyi instabilitás miatt Karácsony Gergelyék már hosszú ideje figyelmeztetnek a problémákra, ám a kormány úgy véli, a fővárosnak nincs alapja a panaszra, hiszen az iparűzésiadó-bevételeik jelentős növekedésen mentek keresztül az évek során.
Nem meglepő, hogy a Fidesz a költségvetési ügyekre a legnagyobb figyelmet fordította Rákosrendezőnél. Szentkirályi Alexandra, Budapest vezetője, már a visszahúzódás első jeleinél is ezzel a támadással élt. Kedden egy sajtótájékoztatón azt kérdezte: "Ha a Fővárosnak van pénze, akkor miért csapták be Karácsonyék a budapestieket?" Ezt követően egy hosszú listát sorolt fel a hiányzó fejlesztésekről, mint például a P+R parkolók, a K-híd felújítása és különböző útfelújítások a Városháza Park környékén – mindezek olyan projektek, amelyek a főváros lakóinak örömére szolgálnának. Szentkirályi szerint most már világosan látszik, hogy Karácsony nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a fővárost megfosztják a forrásaitól, és hogy a kormány elvonja a pénzt.
Szentkirályi a "lesajnált" kerületek fideszes polgármestereit is maga mellé állította, akik sorra tették szóvá, hogy mire lenne szükségük a fővárostól. "Több figyelmet szeretnénk, de ha ez nem lehetséges, akkor egy kis anyagi támogatás is jónak jönne" - nyilatkozta Karsay Ferenc, a XXII. kerület vezetője. Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere pedig azt javasolta, hogy a főpolgármester a Rákosrendező projektre költött összeg 1 százalékát felhasználhatná az ő kerületük elhúzódó problémáinak megoldására.
"Amennyiben rendelkezésre áll forrás egy önkéntesen vállalt feladatra, javaslom, hogy a főpolgármester úr ne feledkezzen meg a törvény által előírt kötelezettségeiről sem."
- mondta utalva az "önként vállalt" rákosrendezői területvásárlásra.
Miközben a "hirtelen gazdaggá vált" Fővárosi Önkormányzatot éri a kritikák sora az elmaradt vagy hiányzó beruházások miatt, a kormányoldal sem mulasztja el, hogy felelőtlennek bélyegezze Karácsonyt és csapatát. A Fidesz véleménye szerint a város "váratlanul előkerült" pénzét nem ésszerű módon, hanem egy "szeméttelepre" pazarolják. Ezzel szemben a kormány "megoldási alternatívájának" a bemutatására is sor kerül, amely szerintük egy 5000 milliárd forintos beruházást jelentett volna, a dubaji befektető pedig még a takarítást is elvállalta volna. A kormány leegyszerűsített kommunikációja a "Karácsonyék vettek egy szeméttelepet, amit még rendbe is kell tenniük" frappáns képével állítja szembe saját, megvalósulatlan vízióikat.
A kormány kommunikációja eleve kettős volt. Egyrészt kárhoztatták Karácsonyt, hogy csődben van a város, de ha a főváros támogatást kért pénzügyi problémáira, arra azt válaszolták, hogy Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata. Orbán Viktor szerint szó sincs arról, hogy ők sanyargatnák a fővárost, még így is túl sok pénzt juttatnak Budapestnek. A miniszterelnök és kormányának több tagja, például Lázár János is beszélt arról, hogy Budapest túl sokat visz ki a közösből, az erőforrásokat inkább vidékre kell elvinni.
A kormány a Rákosrendezőre ígért beruházást egyben annak cáfolatának is tekinti, miszerint ők a főváros "kivéreztetését" tűzték ki célul. Megközelítésük szerint most ajánlottak egy fejlesztési lehetőséget, ami Budapestnek egyetlen forintjába se került volna, de ha nem kell, akkor nem erőltetik. "Előkészítettünk egy beruházást. Ez volt a kormány ajánlata a budapestieknek" - mondta Lázár.
A Fidesz részéről megint felüti a fejét a kritikák sora, amely már a rákosrendezői elővásárlási jog közgyűlési vitájában is felmerült. A párt képviselői hangsúlyozták, hogy ha a Városháza Park területén az elmúlt öt évben mindössze egy pop-up park létesült, akkor miként várható el, hogy a főváros képes lenne kezelni egy ilyen nagy volumenű beruházást. Szentkirályi Alexandra mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is osztotta ezt a véleményt, hozzátéve, hogy a kormányzati narratíva szerint Budapest számára elengedhetetlen a Rákosrendező területe, hogy elkerüljük, hogy a baloldali "mutyiközpontok" egyikéből valami haszontalan projekt születhessen.
Hatékony kormányzati együttműködés nélkül azonban gyakorlatilag lehetetlen Rákosrendezőn sikeres beruházást megvalósítani. Erről a rákosrendezői tervekről szóló konferencián a főpolgármester és Vitézy Dávid is beszélt. Karácsony szerint már önmagában a területen áthaladó vasúti infrastruktúra megújításához, rendbe rakásához kell majd a MÁV segítsége. És ott van a kormány által a terület és a környék rendbehozatalára szerződésbe írt 320 milliárd forintos fejlesztési ígéret is, ennek része például a Kisföldalatti meghosszabbítása és az új vasútállomás is. Ezeket a főváros saját zsebből biztosan nem tudná kigazdálkodni, de ezek nélkül gyakorlatilag megvalósíthatatlanok a rákosrendezői tervek.
Ha a kommunikációs paneleket megvizsgálva még mindig kérdéses, hogy miért csak csapdákat észlel a főpolgármester, érdemes megemlíteni, hogy a szerződésben olyan buktatók találhatók, amelyek révén a kormány akár keresztbe is tehet a fővárosnak. Lázár János és Gulyás Gergely ugyan kijelentették, hogy a kormány által vállalt 320 milliárd forintos beruházás továbbra is érvényben van, ám tapasztalataink szerint nem mindig teljesülnek az ígéretek. Például, hiába van érvényes kormányhatározat a Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintról, a főváros eddig egy árva forintot sem kapott belőle. Karácsony Gergely most Lázár Jánossal és az általa kinevezett kormánybiztossal ül tárgyalóasztalhoz Rákosrendezőn, ahol sok fontos kérdést tisztázhatnak a jövőt illetően.
Érdemes arról is megemlékezni, hogy Budapestnek honnan lett felesleges 50 milliárd forintja, pontosabban inkább arról, hogy egyáltalán létezik-e fideszes politikusok által emlegetett, "hirtelen előkerült" pénz. A válasz röviden: nem. A kormánypárti megszólalók ilyen részletekbe nem mennek bele, de a Rákosrendezőért kért 50,9 milliárd forintot három részletben kell kifizetni az államnak:
A három részletből a főváros jelenleg kizárólag az elsőt képes probléma nélkül kifizetni. De ezt a 12 milliárd forintot sem dugdosták valahol, hanem az egyik cégükben van, ráadásul pont abban, amelyiknek elővásárlási joga volt Rákosrendezőre. A néhány éve több budapesti cég összeolvasztásából létrehozott közműcég, a BKM számláján pihen egy nagyobb, részben a MOHU-tól származó, részben eredménytartalékként felhalmozott összeg, erről itt írtunk bővebben. A cég egyébként a MOHU-tól kapott pénzt részben köteles hulladékos beruházásokra költeni (bár az első részlet még kijön a szabadon felhasználható milliárdokból), eredménytartalékát pedig fordíthatná saját fejlesztéseire is. Karácsonyék ebből tervezhették a 2025-ös költségvetéssel beharangozott "köztisztasági beruházási program" finanszírozását.
A főváros jelenleg azon dolgozik, hogy a vásárlásokból származó kieső bevételeket és a további költségek finanszírozását megoldja. Karácsony Gergely főpolgármester bízva abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt indított jogi eljárás során visszanyert milliárdok segíthetnek a helyzet rendezésében. Néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy a bíróság az ő javukra döntött, így a fővárosnak nem lehet nettó befizetője az államnak, ami azt jelenti, hogy 2023-ra 28 milliárd forintot kapnak vissza, kamatokkal együtt. A jövőre nézve hasonló döntésre számítanak 2024-re is, ahol már közel 40 milliárd forint visszatérítése várható. Azonban a helyzet nem ilyen egyértelmű, mivel a kormány vitatja az ítélet jogosságát, és a legutóbbi hírek szerint Budapest bírósághoz fordul az ügyben, ami további késedelmeket okozhat.
A kormány rákosrendezői visszavonulója szokatlanul látványos, de közben mégis olyan kommunikációs paneleket ad, amik a jövőben nagyon jól jöhetnek a Budapest vs. kormány harcban. Nem beszélve arról, hogy a visszalépéssel több olyan körülményt is felszámoltak, ami miatt esetleg fájhatott volna még a fejük. Idetartozik, hogy a Fidesznek most semmi szüksége a beruházás körül kialakult, kifejezetten nagy figyelmet kiváltó vitára.
A dubaji befektetővel kötött megállapodás körüli feszültség egyre fokozódik, ahogy az ellenzék: Karácsonytól Magyar Péterig, egyre hangosabban kritizálja a kormányt a szuverenitás védelme érdekében. Magyar Péter még a tüntetés lehetőségét is felvetette, jelezve, hogy a közvélemény egy része nem elégedett a helyzettel. Különösen aggasztónak tartják, hogy a Hősök tere mögött egy hatalmas felhőkarcoló emelkedne, ami sokak számára elfogadhatatlan. A kormány ehelyett a biztosabb utat választotta, ahelyett, hogy a kockázatokra fókuszált volna, és a projekt védelmére törekedett volna. Most, hogy átadják a területet, a főváros azzal a tudattal lép tovább, hogy van pénze és szándéka a fejlesztésekre, de a további részleteket az érintetteknek maguknak kell megoldaniuk. Lázár János szavai pedig azt sejtetik, hogy a döntések már a főpolgármester kezében vannak: "Viheti, parancsoljon, főpolgármester úr!"
