Orbán Viktor kifejtette, hogy Sopron fejlődése szoros kapcsolatban állt a környező világ integrációjával. Csak akkor tudott előrelépni, amikor összekapcsolódott a tágabb térséggel és lehetőségeivel.
A cikk elektronikus úton történő megosztásához kérjük, kattintson ide, vagy másolja ki és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/orban-viktor-sopron-csak-akkor-tudott-fejlodni-ha-ossze-volt-kotve-az-ot-korulvevo-vilaggal-925709/
A miniszterelnök beszédében felidézte: három éve járt Sopronban megemlékezni a száz évvel korábbi népszavazásról, amelyen a város és a környező falvak 1921-ben megmutatták, mit jelent a nemzethez való hűség. A soproniak akkor azt is megmutatták, hogy nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni - mutatott rá. Sopron és környéke 1921-ben az anyaországban maradt, de a nagyhatalmak a magyarságot ránk erőltetett államhatárokkal elválasztották egymástól.
A magyarság ereje és a jövőbe vetett hitünk lenyűgöző tanúbizonysága, hogy 103 évvel később is itt állunk, ahogy Orbán Viktor fogalmazott: "él nemzet e hazán". Kiemelte, hogy az első világháború után ellenségeink azt a célt tűzték ki, hogy a magyarok kicsinyek és szegények maradjanak. De ezt a sorsot a magyar nép soha nem fogadta el, hiszen mindig is arra vágytunk, hogy Magyarország egy erős és gazdag ország legyen.
A kormányfő emlékeztetett: mi, magyarok mindig rajtavesztettünk, "ha civilizációs határvonalakhoz szorítottak bennünket". Vesztesei voltunk annak, amikor az ország területén húzódott a keresztény és az iszlám civilizáció határa, és évszázados háborúskodásban fogyott a magyar élet, illetve odaveszett az ország gazdasági ereje. Vesztesei voltunk a hidegháborúnak is, amikor erőszakkal elszakítottak minket Európától - hangsúlyozta. Hozzátette: vesztese volt ennek a korszaknak Sopron is, amely akkor élte történelme legnehezebb korszakát, amikor innen pár kilométerre húzódott a vasfüggöny, megtöbbszörözve Trianon minden tragédiáját.
Sopron fejlődése szorosan összefonódik azzal, hogy képes legyen kapcsolódni a környező világhoz – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor kifejtette, hogy Sopron térsége nem csupán az északot a déllal, hanem a keletet a nyugattal is összekapcsolja, hiszen itt történik a Kárpát-medence és az Alpok vidékének határvonalán való átlépés. A miniszterelnök arra is rávilágított, hogy ami Sopronra érvényes, az Magyarország egészére is igaz: a fejlődés csak akkor lehetséges, ha képesek vagyunk kihasználni kedvező földrajzi helyzetünket, és nem elzárkózunk, hanem éppen ellenkezőleg, összekapcsolódunk a minket körülvevő világgal.
A sikeres együttműködéshez, ahogy azt említette, elengedhetetlenek az élénk politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint a Magyarországot a globális világgal összekapcsoló fizikai infrastruktúrák: repülőterek, vasutak, hidak és gyorsforgalmi utak. A nemzeti kormány célja, hogy véget vessen a múlt évszázadok során kialakult szétszakítottságnak, és ennek érdekében úgy határoztak, hogy központi szerepet adnak annak, ami a hidegháború idején még perifériának számított. Ezzel Magyarországot a térkép középpontjába emelik - hangsúlyozta. Közölte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a kormány 4200 milliárd forintot invesztált közúti fejlesztésekbe, ami alatt 870 kilométernyi autópálya és autóút épült és bővült 2010 óta.
Ma már 21 megyei jogú város érhető el négysávos úton, és a következő évben ez a szám 22-re emelkedik. Az M85-ös autóút révén Magyarországon már 10 gyorsforgalmi út kapcsolódik az országhatárhoz, míg 2010-ben csupán három ilyen út állt rendelkezésre - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Kifejtette, hogy az M85-ös autóút utolsó szakaszának megnyitásával közvetlen összeköttetés jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópálya-hálózat között. Továbbá, mivel Románia is a schengeni térség részévé vált, "gyakorlatilag eltüntettük a román-magyar határt", így a mai útátadást úgy is értelmezhetjük, mint egy hidat, amely összekapcsolja a burgenlandi és az erdélyi magyar közösségeket - fejtette ki a miniszterelnök.
Az ország önerőből valósította meg a fejlesztéseket, és az elkészült útszakasz tervezését és kivitelezését is hazai szakemberek végezték. Orbán Viktor megjegyezte, hogy az autóút "a sógorok" oldalára is elérhet a határig. Továbbá elmondta, hogy jövőre befejeződik az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemétnél történő autópálya-csatlakozása, és jelenleg az M49-es első ütemének előkészítése zajlik, valamint az M4-es új szakasza is tervben van. Jelenleg tíz négysávos gyorsforgalmi út halad át az országhatáron, de a következő tíz évben ez a szám 19-re nő. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy jövőre több mint 300 beruházást indítanak el, összesen körülbelül 8100 milliárd forint értékben, amelyek révén Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztóközponttá válik Európa szívében.
Orbán Viktor terve az, hogy 2025-ben "félretoljuk a háború felhőit az égről", azért dolgoznak, hogy 2025 a magyar gazdaság számára egy fantasztikus év legyen. Megkezdi a termelését a BMW és a CATL debreceni, a BYD szegedi gyára is, elindul a Demján Sándor Program, amelyben 1400 milliárd forintot adnak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, továbbá 2600 milliárd forintot szán a kormány a családok támogatására - sorolta. Nőni fognak a bérek is, a következő három évben soha nem látott minimálbér-emelés vár Magyarországra.
Mindannyian léphetünk, nem egyet, hanem akár kettőt is előre - hangsúlyozta. Aki kételkedik, annak álljon bizonyítékul az M85-ös út, "vállaltuk, belevágtunk és megcsináltuk" - zárta szavait Orbán Viktor az útszakasz átadása előtt, köszönetet mondva mindenkinek, aki részt vett az út építésében.
