Orbán Viktor: Nem szeretném azt állítani, hogy minden a legnagyobb rendben zajlik.
Orbán Viktor bejelentette, hogy 2026-ban jelentős béremelés várható a szociális szférában dolgozókat illetően. Ezt az információt az év utolsó parlamenti hetének során osztotta meg, amikor is éles vitába keveredett az ellenzéki képviselőkkel. A megbeszélés során több fontos téma is napirendre került, beleértve a gyermekvédelem helyzetét, az infláció hatásait, valamint a vendégmunkásokat érintő kérdéseket.
Miniszterelnök úr, ketyeg az óra – kezdte a DK-s Arató Gergely a miniszterelnöknek intézett kérdését. Ezzel arra utalt, hogy az év végéhez közeledve Magyarország várhatóan 400 milliárd forint uniós támogatástól foszlik meg, amit szerinte az Európai Unió a kormány korrupciós ügyei miatt tart vissza, holott ezek az összegek a magyar embereknek járnának. Orbán Viktor válaszában kifejtette, hogy jelenleg 12 milliárd euró áll Magyarország számláján, és hogy a pénz elérhetetlensége az EU bonyolult mechanizmusának tulajdonítható. A miniszterelnök azt üzente az ellenzéki politikusnak, hogy "nyugodjon meg", mert egyetlen euró sem fog Brüsszelben maradni, amíg nemzeti kormány irányít. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenképpen harcolni kell a forrásokért, és megjegyezte, hogy a DK másik oldalon áll a küzdelemben.
Az MSZP elnöke a magas inflációt és a szegénységet hozta fel. Komjáthi Imre beszámolója szerint a Tolna megyei Csikóstőttősön járt, ahol bezárt a posta, kaptak a helyeik a Magyar Falu Programnak köszönhetően egy boltot, ahol nem tudnak vásárolni, mert olyan drága. Nagyon rossznak nevezte a közlekedést, emiatt az ott élők alig találnak munkát, helyben ugyanis nincs munkahely. A miniszterelnök szerint ugyanakkor amíg háború van, az árak nem mennek lejjebb, az infláció csökkenésének feltétele a béke. Ennek megteremtéséért végzett munkához pedig az ellenzéki pártok segítségét is kérte. Mindenesetre a kormányfő felsorolt néhány intézkedést, így például az ársapkák bevezetését, de említette a három évre aláírt minimálbéremelési programot is. - Nem akarom azt mondani, hogy minden rendben van, sőt, nagyon sok dolgunk van még - fogalmazott Orbán Viktor, meg is dicsérve az MSZP-s politikust, akinél jobb szakszervezetis ellenfelet nem is kívánhatna magának.
Jámbor András a gyermekvédelmi rendszer kihívásait vette górcső alá, különös figyelmet fordítva a szakemberhiányra és a területen dolgozók alacsony bérezésére. Példaként említette saját édesanyját, aki egész életét a gyermekvédelem szolgálatában töltötte. Felvetette a kérdést, hogy várható-e béremelés a gyermekvédelmi dolgozók számára, illetve tervezik-e a napi étkezésre szánt 1500 forintos keret és a zsebpénzre vonatkozó keretek emelését. Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta, hogy a vezetői kinevezések rendszerét szigorították, és 2010 óta a kormány háromszorosára növelte az ilyen intézmények működtetésére szánt forrásokat, bár ezek még mindig nem elegendőek. Hozzátette, hogy 2026-ra áttörés jellegű béremelés várható a szociális szférában dolgozók számára.
Toroczkai László a vendégmunkások helyzetéről értekezett, és megemlítette a "lakosságcsere" jelenségét, amely során a hazai munkavállalókat vendégmunkásokkal helyettesítik. Ezen kívül kifogásolta az állami szektor alacsony bérszintjeit, és érdeklődött a beharangozott egymilliós átlagbér reális eléréséről. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jelenleg egy 65 ezer fős kvóta van érvényben, amely meghatározza, hogy hány vendégmunkás érkezhet az országba, figyelembe véve a betöltetlen álláshelyek számát. Az idei évben azonban ez a kvóta nem teljesül, így "Magyarországot nem fenyegeti a migránsországgá válás veszélye".
A vasúti pályaudvarok magánkézbe adásáról érdeklődött az LMP-s Kanász-Nagy Máté, aggodalmát fejezve ki a Lázár János nevéhez fűződő tervek miatt, hiszen azok 99 évre szólnak. Bírálta, hogy ilyen hosszú időt meg tudnak határozni, ugyanakkor garanciákat nem vár el a leendő befektetőktől. A miniszterelnök ugyanakkor azzal érvelt, hogy a vasúti pályaudvarok felújítása iszonyatos mennyiségű pénzt venne igénybe, belátható időn belül Magyarországnak nem lesz erre pénze. Azt is kieelte, hogy nem a vasutat adják magánkézbe, az államiban marad, csak az épületek felújítását.
