Orbán Viktor kifejtette, hogy ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor el lehet gondolkodni a pénzügyi támogatásról, de hangsúlyozta, hogy ez az esemény az ő életében valószínűleg nem fog megtörténni.

Szerinte gyakran előfordul, hogy az EU-s és a nemzeti költségvetések esetében hiányzik egyértelmű stratégiai alap, ami megnehezíti a tervezést és a hatékony végrehajtást.

A költségvetés egy nagy tudomány, nem csak azt kell tudni elolvasni, hanem azt is, amit elrejtenek a sorok mögött. A különböző szakértői csoportok az elrejtett tételeket is összeadták, ebből jött ki az a szám, hogy az Európai Unió 2028-2034 közötti teljes költségvetésének 20-25 százaléka megy Ukrajnába - állította Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott hagyományos pénteki interjújában.

Úgy tűnik, hogy a 2028 és 2034 közötti költségvetés lesz az új csatatér, ahol az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal szemben harcol. Ukrajnának ugyan csak az EU-s büdzsé 5%-át szánják, de a miniszterelnök állítása szerint a különböző bizottsági döntések révén ez az összeg akár 20-25%-ra is rúghat. Ezen felül 10-12%-ot a korábbi hitelek kamattörlesztésére fordítanak, ami az Orbán-kormány szerint egy problémás gyakorlat. A teljes EU-s költségvetés akár 30-32-35%-át is felölelheti, és a berlini kormány is egyre inkább kifejezi elégedetlenségét ezzel kapcsolatban - tette hozzá Orbán Viktor. Az EU tagállamai közül sokan hangot adnak elégedetlenségüknek, és a feszültség egyre nő.

A magyarok pénzének 20%-a Ukrajnába irányul.

- kockáztatta meg a miniszterelnök.

Az Európai Unió költségvetése, akárcsak a nemzeti költségvetések, gyakran szenved a világos stratégiai irányvonal hiányától. Amennyiben nem rendelkezünk egyértelmű céllal, hogy mit is szeretnénk elérni a költségvetéssel, akkor nehéz valóban hatékony költségvetési tervezést végezni. Orbán Viktor véleménye szerint ez a kihívás Magyarország költségvetésére is vonatkozik, de más országokra is. Úgy látja, hogy az EU-s költségvetésnek...

A szöveg egyértelmű célja, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz megvalósuljon, annak ellenére, hogy jelenleg még nem született végleges döntés arról, hogy az ország taggá váljon.

A pénz elosztását az EU-tagországok között célszerű lenne megvalósítani, és ha Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor újra át kell gondolnunk a támogatási kérdéseket. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte, hogy szerinte ez az esemény az ő életében valószínűleg nem fog megtörténni.

Ukrajna helyzete hasonló a migráció dinamikájához: ha egyszer befogadják, onnan már nem lehet egyszerűen eltávolítani. Amint Ukrajna csatlakozik az Európai Unióhoz, az ő gazdasági kihívásaik automatikusan az EU problémáivá válnak, és ezzel elkerülhetetlenné válik, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak számukra.

A reménytelenség árnyékának költségvetése A reménytelenség nem csupán érzés, hanem egyfajta költségvetési tétel, amely az életünk számos területén megjelenik. Minden egyes nap, amikor felkelsz, és úgy érzed, hogy az álmaid elérhetetlenek, egy újabb tételt írsz a reménytelenség végtelen számlájára. De mit is jelent ez a költségvetés? Elsőként ott van a vágyak és célok rovata. Minden álmunk, amely valóra válhatna, de valamiért mégsem valósul meg. A határidők, a kitűzött célok, a megvalósíthatatlan álmok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a reménytelenség költségvetése egyre csak nőjön. A következő tétel az önbizalom rovata. Minden egyes kudarc, minden elmaradt lehetőség egy újabb csökkenést jelent az önértékelésünkben. A tükörbe nézve egyre nehezebb felismerni azt a valakit, aki valaha bízott a sikerben. A kapcsolatok költségei is jelentős tényezők. A baráti szálak elszakadása, a szeretet elvesztése, a támogatás hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember egyre inkább elszigetelődjön a világ zajától. A magány költségvetése szintén megér egy misét. Végül, a reménytelenség költségvetésének záró tétele a jövőbe vetett hit. Amikor a jövő sötétnek és kilátástalannak tűnik, a szívünkben élő remény is fokozatosan elhalványul. De talán éppen itt rejlik a megoldás: a költségvetésünk újraértelmezése, a kiadások átcsoportosítása, és a remény újraélesztése. Mert a reménytelenség költségvetése nem végleges, és a legnagyobb kiadásunk lehet, ha nem teszünk azért, hogy a mérleg egyensúlyba kerüljön.

Orbán Viktor kritikusan vélekedett az Európai Unió költségvetéséről, amelyet "reménytelenség költségvetéseként" jellemzett. Úgy fogalmazott, hogy nem világos számára, miként képzeli el a jövőt az Európai Bizottság. Kiemelte, hogy a mezőgazdasági támogatások csökkentése aggasztó, és nem érti, mi indokolja ezt a lépést, valamint hogy milyen terveik vannak a mezőgazdasági ágazattal. Orbán véleménye szerint az Európai Bizottságnak fokozatosan vissza kellene lépnie, és újra kellene gondolnia a költségvetés megvalósítását.

A miniszterelnök véleménye szerint az Európai Bizottságnak nem érvelnie kellene, hanem egyszerűen meg kellene határoznia egy konkrét összeget, amelyet a gazdákhoz juttatnak. Ezzel szemben úgy látja, hogy jelenleg csupán "hókuszpókusz" folyik. A miniszterelnök állítása szerint az Európai Bizottság nem rendelkezik világos vízióval a mezőgazdaság jövőjét illetően.

A repülőrajt helyett inkább a földbe áll a magyar gazdaság, hiszen idén már az egyszázalékos GDP-növekedés elérése is komoly kihívások elé állít minket. Ahhoz, hogy Magyarország pénzügyi sokk nélkül megússza a 2026-os évet, már csak a szerencse segíthet. A parlamenti választások után pedig következhet a nagy újratervezés.

Több ezer ember folytat eszmecserét, míg a 27 ország képviselői egymásra találnak, elindul egy összetett tárgyalási folyamat. A cél az, hogy a kezdetben javasolt költségvetésbe olyan módosításokat iktassanak be, amelyek minden tagállam számára elfogadhatók. Orbán megjegyezte, hogy nagyjából tisztában van azzal, mely országok érdekei találkoznak az övéivel, és melyek nem. Ugyanakkor, ha alaposan szemügyre veszi a költségvetést, olyan dokumentumot talál, amely tele van problémákkal: kapkodó, átgondolatlan célokat finanszíroz, stagnálásra berendezkedett, és a széthullástól való félelem hatja át - tette hozzá.

Toborzással megbízott alakok embervadászatot tartanak

A miniszterelnök szavai szerint meglepő fordulatot hozott Brüsszelben, hogy Szijjártó Péter előhúzta az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentését. E jelentés külön figyelmet szentel az Ukrajnában tapasztalható kényszersorozás során elkövetett jogsértéseknek. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ez nem csupán egy magyar ügy, hanem egy szélesebb európai probléma. Sebestyén József esete nemcsak egyedi, hanem egy általános gyakorlat része - tette hozzá. Rámutatott, hogy a toborzásra kijelölt személyek embervadászatot folytatnak, és ha a besorozás szép szóval nem működik, akkor erőszakhoz folyamodnak. Orbán véleménye szerint ezért elengedhetetlen, hogy szankciókat hozzanak létre, és a felelős ukrán vezetőket is felelősségre vonják, mivel ez a gyakorlat elfogadhatatlan.

Gulyás Gergely nyilatkozata szerint, amennyiben az Európai Unió nem lép fel az ukrán vezetők szankcionálása érdekében, az Orbán-kormány saját hatáskörében fog intézkedni. A legfrissebb Kormányinfón elhangzott, hogy a magyar kormány már benyújtotta javaslatát az EU-nak, amelyben ukrán vezetők felvételét kérik a szankciós listára Sebestyén József halála kapcsán.

Orbán Viktor a brüsszeli hallgatást különösen kínosnak tartja, mivel véleménye szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna jelentős előrelépéseket tett az emberi jogok védelme, a korrupció elleni küzdelem és más fontos kérdések terén. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezek az állítások távol állnak a valóságtól, és szerinte az Európai Uniónak kötelessége lenne megcáfolnia saját álláspontját. Ugyanakkor úgy véli, hogy az EU inkább igyekszik elkerülni a témát, és elhárítani a felelősséget.

Az ukrán titkosszolgálatnak és diplomáciának világossá kell tennie, hogy nem Magyarország a valódi vitapartnerük, hiszen egy európai intézmény már egyértelműen megfogalmazta, hogy ez csupán egy eljárás - nyilatkozta a miniszterelnök azokról a kritikákról, amelyek a témában bizonyítékok bemutatását követelik. Ezt követően kifejtette azt az elképzelését, miszerint a Tisza Párt és a DK álláspontja az, hogy a "külföldnek van igaza", és ők hajlandóak alárendelt viszonyt fenntartani. A miniszterelnök szerint ezek az ellenzéki pártok abból is nyernek, hogy külföldi utasításokat követnek.