Olaf Scholz kormányzása válságba került, ami új politikai irányvonalak megjelenését idézheti elő Németországban.
Olaf Scholz december 11-én kért maga ellen bizalmi szavazást, azért, hogy előrehozott választásokat tarthassanak Németországban.
Korábban a 168.hu is beszámolt arról, hogy a Reuters értesülései szerint, december 11-én Olaf Scholz, német kancellár bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen. Ezt december 16-án megtartották, így februárban előrehozott választásokat tartanak, miközben Németország gazdasági helyzete bizonytalan.
Németország politikai tája egyfajta stagnálásra kényszerült, miután a szociáldemokrata, liberális és zöld pártok koalíciója szétesett. Ebből adódóan sürgetővé vált az új választások kiírása, ám a német politikai rendszer ezt nem támogatja. Az ország stabilitásának megőrzése érdekében a kancellárnak bizalmi szavazást kell kezdeményeznie, hogy lehetőség nyíljon az előrehozott választások lebonyolítására.
December 11-én a német kancellár, Olaf Scholz, benyújtotta a parlamentnek a szavazásra vonatkozó kérelmét. Az előkészületek során már megállapodott az ellenzékkel abban, hogy február 23-án előrehozott választásokat tartanak Németország területén. A Reuters korábban arról számolt be, hogy Scholz a bizalmi szavazást valószínűleg el fogja veszíteni, mivel a koalíció megszűnése után már nem volt elegendő támogatottsága.
Olaf Scholz a bizalmi szavazás előtt a parlamentben tartott beszédében arra buzdította a képviselőket, hogy alapos mérlegelés után hozzanak döntéseket. Kifejtette, hogy az előrehozott választások lehetőséget teremtenek az emberek számára, hogy új irányvonalakat válasszanak, és ezzel friss impulzusokat adjanak Németország jövőjének alakulásához.
A ZDF Heute híradója alapján a szavazás során 394 képviselő voksolt nemmel, míg 116-an tartózkodtak, csupán 207-en támogatták Olaf Scholz német kancellár bizalmi kérdését. A szociáldemokraták koalíciós partnerei, a zöldek korábban jelezték, hogy tartózkodni fognak, mivel aggódtak amiatt, hogy a szélsőjobboldali AfD képviselői szándékosan igennel szavaznak, ezzel zűrzavart okozva a parlamenti ülésen.
A jobboldali kereszténydemokraták (CDU) vezetője, Friedrich Merz bírálta Scholz kormányzását, és azt mondta, szégyent hozott Németországra. Olaf Scholz hárompárti koalíciója azután esett szét novemberben, miután a kancellár menesztette a pénzügyminiszterét, az FDP vezetőjét, Christian Lindnert. A pártok között már ezt megelőzően is állandóak voltak a gazdaságpolitikával és a költségvetéssel kapcsolatos viták.
A bizalmi szavazás kudarcát követően Frank-Walter Steinmeier államfőhöz fordulhat Olaf Scholz, hogy kezdeményezze a Bundestag feloszlását. Erre a lépésre 21 nap áll rendelkezésre. Ezt követően 60 napon belül új választásokat kell kiírni, amelynek időpontját már meg is határozták: február 23-án rendezik meg azokat. A tervek szerint addig Olaf Scholz kisebbségi kormányának működése folytatódik.
A közvéleménykutatások szerint jelenleg a CDU 32 százalékon áll, ezt követi a szélsőjobboldali AfD 19 százalékkal. Az SPD-t jelenleg 17 százalékra mérik, míg a zöldek 12 százalékot érnének el, ha most lennének a választások. A jelenlegi közvéleménykutatások alapján lehetséges, hogy Friedrich Merz lesz Németország következő kancellárja. De egyedül nem tudnak majd kormányozni, ezért elkerülhetetlen, hogy koalíciót kössenek.
