Németország: A "jelzőlámpa-koalíció" összeomlása A "jelzőlámpa-koalíció" német politikai színtéren betöltött szerepe és végső sorsa figyelemre méltó tanulságokkal szolgál. Az egyesült színek – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – egyesítése e
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában", Berlinben felerősödtek a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok gazdasági politikai elképzelései közötti feszültségek. Olaf Scholz kancellár, a német gazdaság szempontjából különösen kritikus időszakban, úgy döntött, hogy megfosztja hivatalát Christian Lindner szövetségi pénzügyminisztertől. Ezzel a lépéssel – Volker Wissing közlekedési miniszter kivételével – a Szabad Demokraták Pártja (FDP) által delegált miniszterek és államtitkárok többsége is távozott a kormányból. Kormányzati források szerint a 2025-ös költségvetés mellett több olyan törvénytervezet is előkészítés alatt állt, amelyek célja a német gazdaság stagnálásából való kilábalás segítése volt.
A jelzőlámpás koalíciónak már nem volt közös gazdaságpolitikai alapfelfogása, írta Christian Lindner pártelnök az FDP központja által kiadott "Freibrief"-ben. "A Scholz-kormány azért is bukott meg, mert a kabinetben már nem ugyanarról az országról beszéltünk. Aki nem tudja közösen leírni az olyan kihívásokat, mint például a gazdasági fordulat szükségessége, annak a leküzdésében is kudarcot kellett vallania" - magyarázta Christian Lindner, aki szerint az új választások lehetőséget is jelentenek Németország számára a gazdasági fordulat elérésére.
November közepén a CDU/CSU és az SPD frakcióvezetői megbeszéléseket folytattak, és megállapodtak abban, hogy a "jelzőlámpás koalíció" felbomlása után 2025. február 23-án előrehozott választásokat tartanak, amely dátum hét hónappal korábbi az eredetileg tervezett szeptember végéhez képest. Scholz kancellár (SPD) december 16-án bizalmi szavazást tervez benyújtani a Bundestagban, így a november 13-i kormánynyilatkozata után de facto megkezdődött a választási kampány.
A piacon tapasztalható rendeléseknél jelentkező hiányosságok, a túlzott bürokratikus akadályok, az egzisztenciális bizonytalanság, valamint a tervezett beruházások elmaradása mind olyan tényezők, amelyek komoly kihívások elé állítják a vállalkozásokat.
A "jelzőlámpás koalíció" felbomlása és a választások előkészületei egy különösen nehéz gazdasági helyzetben zajlanak. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése szerint Németország októberben a 2009-es pénzügyi világválság óta a legsúlyosabb rendelési hiánnyal küzd. A júliusi 39,4 százalékról októberre a vállalatok 41,5 százaléka számolt be arról, hogy nem tudja teljesíteni a megrendeléseket. Klaus Wohlrabe, az intézet kutatási vezetője hangsúlyozta, hogy "a rendelések abszolút hiánya továbbra is jelentős akadályt jelent Németország gazdasági növekedésében", és megjegyezte, hogy "szinte egyetlen szektor sincs, amelyik mentes lenne a problémától".
A legfrissebb felmérés alapján a feldolgozóiparban a vállalatok közel fele (47,7%) kifejezte aggodalmát a rendelésállomány alacsony szintje miatt. Különösen a német ipar szempontjából kiemelkedő ágazatok, mint a fémmegmunkálás és fém-feldolgozás, e tekintetben szembetűnőbb helyzetben vannak, hiszen itt a problémát jelző arány közel 70 százalékra rúg. A kohászat, valamint a gumi- és műanyagipar esetében ez az arány is jelentős, 60 százalék körüli. A villamosiparban, valamint a gép- és berendezésgyártás területén a vállalatok 54-56 százaléka tapasztal hasonló nehézségeket, míg az adatfeldolgozó berendezések gyártásánál ez az arány 51,5 százalék. Érdekes megjegyezni, hogy az autóipar és a vegyipar, ahol a vállalatok 44-45 százaléka jelezte a rendelésállomány csökkenését, némileg elmarad az ipari átlaghoz képest.
A szolgáltatói szektorban működő vállalatok között a rendelésállomány alacsony szintjét mutató cégek aránya 32,1 százalékra emelkedett. Különösen a szállítási ágazatot érintette kedvezőtlenül a gyenge ipari konjunktúra, amely jelentős hatással volt a vállalatok működésére.
Egy ugyancsak az Ifo által készített felmérés szerint 2024 őszére 7,3 százalékra emelkedett azon német vállalatok aránya, amelyek "akut módon féltik gazdasági létüket". Ez az arány 2023 októberében még csak 6,8 százalék volt. "A vállalati fizetésképtelenségek folyamatos növekedése valószínűleg folytatódik" - mondta Klaus Wohlrabe, az intézet felmérésekért felelős vezetője, aki szerint "a megrendelések hiánya mellett a növekvő nemzetközi versenykényszer is annyi gondot okoz sok vállalatnak, hogy veszélyben látják a jövőjüket."
Az egyes gazdasági ágazatok közül az iparban az egzisztenciális félelemben lévő vállalatok aránya a múlt év őszi 6,4-ről 8,6 százalékra, a kiskereskedelemben 10,3-ról 13,8 százalékra emelkedett; ezzel szemben az építőiparban 8,9 százalékról 7,9 százalékra, míg a szolgáltatások területén 6,8-ról 5,8 százalékra mérséklődött.
Az egzisztenciális aggodalmak erősödése abban is megnyilvánul, hogy a vállalati fizetésképtelenségek száma az idén jóval magasabb annál, mint amilyen a korábbi években volt. A felmérés során a vállalatok egzisztenciális aggodalmaik okairól is nyilatkoztak. Az első és legfontosabb minden ágazatban a megrendelések hiánya, ami jelentős likviditási szűkületekhez vezet. Ugyanakkor a megnövekedett működési és személyi költségek is terhelik a vállalatokat, miközben a vásárlási hajlandóság csökkenése fékezi az értékesítések alakulását. A növekvő bürokratikus követelmények tovább fokozzák a költségnyomást, mint ahogy az energiaköltségek magas szintje és a nemzetközi verseny élesebbé válása szintén különösen negatívan érinti a vállalatok gazdálkodását.
Egy friss tanulmány, amely a Müncheni és Felső-Bajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamara megbízásából készült az Ifo intézet által, rávilágít arra, hogy Németország évente akár 146 milliárd eurónyi gazdasági teljesítményt veszít a túlzott bürokrácia következtében. Oliver Falck, az Ifo iparszervezési és új technológiák központjának igazgatója hangsúlyozta, hogy a bürokrácia által generált költségek mértéke elképesztően magas, ami sürgeti a reformok bevezetését.
Manfred Gößl, a kamara főtitkára hangsúlyozza, hogy "a bürokrácia problémája már két éve folyamatosan megjelenik minden kamarai felmérésben, mint a gazdaság legnagyobb kihívása. A tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy minél kisebb egy vállalat, annál nehezebben viseli el a bürokratikus terheket. Az Ifo által végzett tanulmány most először mutatja be, milyen mértékben lassítják a vállalatok működését a bürokratikus akadályok és a digitalizáció hiánya. A három számjegyű milliárdos kár valóban óriási. Tovább már nem halogathatjuk a változást. Azonnali moratóriumot kell bevezetni a bürokráciára vonatkozóan. Vizsgálni kell minden ellenőrzési, dokumentációs és jelentési kötelezettséget, valamint a statisztikai adatszolgáltatást, és a jogszabályi változásokat. Bizonyos esetekben ezek radikális megszüntetése is indokolt Berlinben és Brüsszelben. A közigazgatás digitalizálásának sürgős lendületet kell kapnia: a vállalatok számára központosított online hozzáférést kell biztosítani az összes üzleti szolgáltatáshoz, és az országos szinten egységes, felhasználóbarát megoldásokra van szükség."
Németországot egy súlyos beruházási válság árnyékolja be, ami egyre aggasztóbb tendenciákat mutat: a német cégek évről évre csökkentik a befektetéseket. Ezt tovább súlyosbítják a kormányzati szintű beruházási problémák is. A kölni IW gazdaságkutató intézet legfrissebb, november közepén nyilvánosságra hozott adatai szerint 2020 és 2024 első felében összesen 210 milliárd euró értékű befektetés maradt el új termelési létesítmények, gépek, informatikai eszközök, épületek és infrastruktúra terén. Ez az összeg a teljes bruttó állóeszköz-felhalmozás több mint 6%-ának felel meg ezen időszak alatt. A kiesett beruházások közül körülbelül 70 milliárd euró a 2020-as és 2021-es járványos évekre, míg 100 milliárd euró a 2022-es és 2023-as évekre, amelyek az ukrajnai konfliktus és a globális instabilitás jegyében teltek. Ezen felül a 2024-es év első felében további 40 milliárd eurónyi befektetés-elmaradás tapasztalható.
Az IW kutatói úgy vélik, hogy a geopolitikai feszültségek és a hazai politikai instabilitás, valamint a megemelkedett költségek hatására a vállalatok egyre inkább elkerülik a beruházásokat. Az elmúlt három év során a "jelzőlámpa-koalíció" nem tudta biztosítani azokat a gazdasági feltételeket, amelyek elengedhetetlenek a beruházások fellendítéséhez és a stabilitás megteremtéséhez. Tovább súlyosbította a helyzetet a koalíció szétesését követő huzavona, amely a választások kimenetele és az új kormány megalakulása körüli bizonytalanságokból fakadt, így az amúgy is gyengülő beruházási légkör tovább romlott.
A beruházások hiányának súlyos következményei vannak: nemcsak a gazdaság egészségét veszélyezteti, hanem a tőkeállományra gyakorolt hatása révén a jövőbeni termelési és termelékenység-növekedési lehetőségeket is korlátozza. Ez különösen aggasztó a jelenkor nagy kihívásainak fényében, hiszen a demográfiai átalakulások, a digitalizáció előretörése, a szén-dioxid-mentesítési törekvések, valamint a geopolitikai biztonsági követelmények mind-mind erőteljes és sürgős beruházási aktivitást igényelnek.
Az amerikai elnökválasztás eredményei után Németországban módosítják a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisokat.
Az Egyesült Államoknak a teljes német kivitelben elért részaránya 2023-ban elérte a 10 százalékot úgy, hogy a 158 milliárd euró értékű forgalom több mint 60 százalékkal meghaladta a Kínába irányuló szállítások értékét, (amely 97,3 milliárd euró volt). Tavaly a német gyógyszerkivitel csaknem negyede, a gép- és berendezés-, továbbá a közútijármű-kivitel 12-13 százaléka, míg az adatfeldolgozó berendezések kivitelének közel egy tizede az Egyesült Államokba került.
Donald Trump elnökké választása után a piacra jutási feltételek szigorodtak, mivel 20 százalékos vámokkal sújtott kereskedelmi intézkedések fenyegetik a globális gazdasági környezetet. Ez a helyzet különösen aggasztó a német gazdaság számára, amelynek 2025-ös növekedési kilátásai jelentősen romlottak. A hamburgi központú Berenberg Bank volt az első, amely a német gazdaság jövő évi teljesítményére vonatkozó előrejelzését 0,3 százalékra csökkentette. Holger Schieding, a bank vezető közgazdásza és a Német Bankszövetség (BdB) gazdaság- és monetáris politikai bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Trump kereskedelempolitikája akár fél százalékpontnyi növekedési veszteséget is okozhat Németország számára.
Annak, hogy a német GDP jövő évi növekedése ne essen 0,3 százalék alá, előfeltétele, hogy a német gazdaságpolitika ne kövessen el további hibákat. Még az is segíthet, ha a "jelzőlámpa-koalíció" felbomlása miatt előrehozott parlamenti választások lesznek. Schmieding reméli, hogy a következő koalíció a GDP alakulására serkentő hatást gyakorló gazdaság- és szociálpolitikai reformokról fog dönteni, valamint arról, hogy az adósságfék felszabadításával lehetőség nyílik a nagyobb volumenű beruházások előtt.
Gabriel Felbermayr, osztrák közgazdász professzor, figyelmeztette a közvéleményt, hogy Donald Trump elnöksége alatt Németország és Európa komoly növekedési hátrányokat szenvedhet el. "A vámok bevezetésének lehetősége egyértelműen kockázatot jelent a német gazdaság jólétére nézve" – nyilatkozta a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet elnökeként a Mediengruppe Bayern lapjain.
Amennyiben a német export ára az Egyesült Államokban megemelkedne, az valószínűleg az értékesítési számok csökkenéséhez vezetne, vagy az exportőrök kénytelenek lennének csökkenteni nettó áraikat, esetleg mindkét tényező együttesen hatna. "Ezáltal a németországi értékteremtés csökkenne" – fogalmazott Felbermayr. Továbbá előfordulhat, hogy bizonyos vállalatok, akiknek van rá lehetőségük, inkább az amerikai piacon belül kezdenek el termelni, ahelyett, hogy a német gyártóikból exportálnának. Ez a folyamat további jóléti veszteségeket generálhat Németországban, mivel a foglalkoztatás mérséklődne, és a hazai gyárak kapacitáskihasználtsága is csökkenne.
Felbermayr kifejtette, hogy az új amerikai kormányzati politika különösen megpróbáltatások elé állítja az autóipart, a beszállítókat és a gépgyártást. "Trump vámokat tervez az autókra, és valószínű, hogy a Mexikóból érkező alkatrészek is érintettek lesznek, ahol számos német cég működtet gyárakat." A gépgyártás is fokozott nyomás alá kerülhet. E kihívások ellenére a növekedésnek újra erőteljesen a európai belső piacból kellene származnia, továbbá "ambiciózus kereskedelmi megállapodásokra van szükség a lehető legtöbb országgal".
A német gazdaság számára kulcsfontosságú, hogy a kormányváltás zökkenőmentesen és gyorsan megtörténjen.
Az eredetileg jövő szeptemberre tervezett szövetségi választásokat a hárompárti koalíció bukása miatt váratlanul, több mint fél évvel korábban tartják meg. A közvélemény-kutatások alapján a CDU-CSU tűnik a legvalószínűbb győztesnek, hiszen a szeptember közepe óta készült felmérések nyomán a szavazatok 32-36 százalékának megszerzésére számíthat. A potenciális "nagykoalíciós partner", az SPD, 14-16, míg a Zöldek 10,5-12 százalékot prognosztizálnak. Az FDP helyzete ennél is bizonytalanabb, hiszen csupán két közvélemény-kutató intézet mutat arra, hogy a párt átlépheti a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A kérdés most az, hogy a február végére előrehozott választások után a CDU-CSU, egy egységes pártként számolva, képes lesz-e többséget szerezni egy olyan kormányban, amely valószínűleg a CDU-CSU vezetésével és az SPD részvételével alakulna meg. Vagy, ami a helyzet szempontjából kedvezőtlenebb, szükség lesz-e egy harmadik párt bevonására a parlamenti többség eléréséhez.
Az "Ampelkoalition" megbukása után a német gazdaság képviselői, beleértve a gazdasági egyesületek és kutatói intézetek vezetőit, sürgetik egy új kormány megalakulását, amely képes lenne azonnali intézkedéseket hozni. Az új, valószínűleg átalakult kormánynak mihamarabb hivatalba kellene lépnie. Nemcsak hogy a négyéves törvényhozási ciklus szabályos befejezését nem lehet megvárni, de az előrehozott választások áprilisi időpontjára tett első javaslat is heves ellenállást váltott ki a berlini politikai ellenzék és a jelentős gazdasági szervezetek, valamint kutatási központok körében.
Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke szerint "a világpolitikai helyzet és a németországi gazdasági fejlődés gyenge volta miatt a lehető leggyorsabban új, hatékony, saját parlamenti többséggel rendelkező kormányra van szükség. Indoklásként hozzátette, hogy "az elmúlt hónapokban a kormánypártok egyre kevésbé tettek eleget az ország jövőjének biztosításáért viselt közös felelősségüknek. A koalíció megszűnése e a fejlemény logikus következménye.
A folyamatosan fennálló bizonytalanság, hogy ki és milyen irányvonalat képviselő programmal fogja irányítani Németországot, jelentős károkat okoz az ország társadalmi és gazdasági életében. Elengedhetetlen, hogy sürgősen stabil környezetet teremtünk, amely biztosítja a tervezési biztonságot és a határozott, közös fellépést a versenyképes és fenntartható gazdasági helyszín érdekében. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, az átalakítási feladatok és a geopolitikai instabilitás már most is komoly kihívások elé állítják a gazdaság szereplőit. Ráadásul a bizonytalanság várhatóan tovább nő, különösen az új amerikai kormány 2025 eleji hivatalba lépésével.
A demokratikus centrum politikus szereplői részéről felelősségteljes cselekvésre van szükség a stabil feltételek gyors biztosítása érdekében. A leendő német kormánynak prioritásként kell kezelnie, hogy Németországot, mint gazdasági telephelyet visszavezesse a siker útjára. Ehhez olyan kormányra van szükség, amely egységesen határozott növekedési politikát folytat. Az ipar erre vonatkozó javaslatai az asztalon vannak", fejezte be nyilatkozatát a BDI elnöke.
Peter Adrian, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) elnöke kifejezte aggodalmát a kormánykoalíció felbomlásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ez a vállalatok számára még nagyobb fokú bizonytalanságot teremtett. "Gazdaságunknak jelenleg csupán bizalomra van szüksége egy olyan gazdaságpolitikai irányvonal iránt, amely képes helyreállítani a beruházási és növekedési feltételeket" – mondta Adrian. Hozzátette, hogy egy rövid átmeneti időszakra reménykednek, mivel a Németországot, Európát és a világot sújtó számos kihívás idején csak egy szakszerű, parlamenti többséggel rendelkező kormány tudja meghozni a szükséges döntéseket.
Most a jövő felé kell fordulnunk – hangsúlyozta a DIHK elnöke. "A gazdaság stabilizálása legyen a középpontban: csökkenteni kell az energiaköltségeket, az adókat pedig olyan módon kell alakítani, hogy támogassák a beruházásokat. Ezen kívül fontos, hogy a különböző jelentési kötelezettségeket eltöröljük, és a tervezési, valamint engedélyezési folyamatokat sürgősen egyszerűsítsük."
Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank (HCOB) vezető közgazdásza kifejtette, hogy "az előrehozott választások egyértelműen az egyetlen lehetséges megoldás a kormány által létrehozott bonyolult helyzet feloldására." Hozzátette, hogy "reménykedem abban, hogy az új kormány, függetlenül attól, milyen formát ölt, figyelembe veszi az üzleti közösség ajánlásait, és valódi gazdasági fordulatot valósít meg. Ennek része lehet a jelentős állami beruházások növelése, illetve az adósságfék reformjának indokolt felfüggesztése vagy egy új, speciális alap létrehozása."
Olaf Schick, a Continentalnak a cégcsoport pénzügyeiért felelős új elnökségi tagja komoly kihívásokra hívta fel a figyelmet a közelmúltban a Handelsblattnak adott interjúban. "A németországi befektetések ellen szóló érvek listája hosszabb, mint a mellettük szóló érveké" - mondta Schick, kifejezve azon reményét, hogy gyorsan megalakul egy kompetens kormány, amely világos gazdaságpolitikai elképzeléseket fog kidolgozni.
Achim Wambach, a mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató intézet elnöke szerint a "jelzőlámpa-koalíció" vége és Donald Trump amerikai megválasztása tovább növeli a bizonytalanságot a gyengélkedő német gazdaság számára, ámbátor a zavaros helyzetben egyes német cégek számára lehetőségek is kínálkoznak, ami még inkább szükségessé teszi a reformokat Németország, mint üzleti helyszín számára.
Wambach aggódik Trump megválasztása miatt: a megválasztott amerikai elnök új, 10-20 százalékos vámokat jelentett be az Európából érkező importra, míg a Kínából érkező árukra 60 százalékos vámot javasolt. Eszerint Európa - legalábbis Kínával szemben relatív előnybe kerülne. Mindazonáltal a német export a vámok következtében drágulna az Egyesült Államokban, a Németországban előállított javak legfontosabb értékesítési piacán. Egy, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború, melytől egyes közgazdászok tartanak, fontos német iparágakat érintene, mondta Wambach, emlékeztetve arra, hogy "a vegyipar, a gyógyszeripar és a gép- és berendezésgyártók különösen nagy volumenben exportálnak az USA-ba".
Vannak azonban lehetőségek azon német vállalatok számára, amelyek már most is az Egyesült Államokban folytatnak termelői tevékenységet. "Trump valószínűleg nemcsak a vámokat fogja emelni, hanem a társasági adókat is csökkenti." Melynek hatására "Trump megválasztása jó hír lehet néhány helyi német vállalat számára." A gyógyszer- és vegyipari vállalatok például már az elmúlt évben is növelték beruházásaikat az Egyesült Államokban, amit az energiahordozók alacsony árszintje és a milliárdos támogatási program vonzott. Mint ahogy a német autógyártóknak is évek óta vannak nagy üzemeik az Egyesült Államokban.
Trump megválasztása valószínűleg még vonzóbbá teszi az Egyesült Államokat mint üzleti központot – véli Wambach. "A cégek erre reagálni fognak, és fokozni fogják a helyi termelést." Ez különösen kedvezőtlen fejlemény Németország számára, amely így "gazdasági helyszínként kockáztatja, hogy még több termelést és kutatást, valamint a kapcsolódó szabadalmakat elveszít az Egyesült Államokkal szemben. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek a munkahelyek szempontjából ebben az országban." Ennek fényében Németországnak sürgős reformokra van szüksége, például a bürokrácia csökkentésére. Az EU-nak is "le kell bontania a saját maga által felállított akadályokat" – figyelmeztetett a mannheimi ZEW elnöke, utalva az olyan bonyolult szabályozásokra, mint az uniós ellátási láncról szóló törvény és az adatvédelmi rendelet.
Az "öt bölcs" csökkentette a növekedési előrejelzéseit, miközben a kamara megállapította, hogy a bizalmatlanság mértéke tovább nőtt.
A szövetségi kormány mellett működő, öt bölcsnek nevezett független szakértői tanács - más intézményekhez és kutatói műhelyekhez hasonlóan - november közepén nyilvánosságra hozott konjunktúra-jelentésében lefelé módosította a német gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését.
A testület értékelése alapján a német gazdaság továbbra is stagnál, ami arra utal, hogy mind ciklikus, mind strukturális problémák gátolják a fejlődését. Számszerűsítve: a német GDP az idei évben, a tavasszal várt 0,3 százalékos növekedéssel szemben, reálértéken 0,1 százalékkal csökken. 2025-re azonban remény van a javulásra, hiszen ekkor 0,4 százalékos növekedés prognosztizálható.
Tágabb perspektívából nézve a bruttó hazai termék reálértéken az elmúlt öt év során csupán 0,1 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy Németország gazdasági növekedése nemzetközi szinten folyamatosan romló tendenciát mutat. Monika Schnitzer, a testület elnöke rámutatott, hogy "az ipari szektor gyengesége és a lassú növekedési fázis időtartama arra figyelmeztet, hogy a német gazdaságot nemcsak ciklikus, hanem strukturális problémák is akadályozzák." Hozzátette, hogy "Németországban az utóbbi években és évtizedekben számos kudarcot élvezett a politika és a gazdaság területén. Ezért most különösen fontos, hogy határozottan folytassuk országunk modernizációs törekvéseit."
1 - A szakértői tanács előrejelzése. 2 - Árakkal kiigazított. 3 - Regisztrált munkanélküliek aránya az összes polgári foglalkoztatotthoz viszonyítva. 4 - A bruttó bérek és fizetések (belföldi fogalommegközelítés) változása munkavállalónkénti órában. 5 - A nominális bruttó hazai termékhez viszonyítva; helyi önkormányzatok és társadalombiztosítás a gazdasági összesítések keretein belül. 6 - Az értékek szezonális és naptári kiigazítással ellátott negyedéves adatokon alapulnak. 7 - A harmonizált fogyasztói árindex változása.
Források: Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok, a Szövetségi Statisztikai Hivatal, saját számítások.
Ahogy a fenti táblázat is szemlélteti, a szakértői testület...
A német gazdaság jövőbeli kilátásai szempontjából több lefelé irányuló kockázat is aggasztó. Az ipar folyamatosan mélyülő gyengesége és a körülmények bizonytalanságának fokozódása különösen aggasztó, mivel ezek a tényezők tovább késleltethetik a beruházások és a magánfogyasztás fellendülését. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, ha a gazdaság teljesítménye a vártnál is rosszabbul alakul, amely újabb megszorításokat tehet szükségessé az állami költségvetésekben. Ugyanakkor van remény a kedvezőbb fordulatra is: ha a háztartásokban tapasztalt óvatosság csökken, és a fogyasztási kedv helyreáll, akkor a megtakarítási ráták gyorsabb normalizálódása is bekövetkezhet.
Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára kifejtette, hogy a német gazdaság jövőbeli kilátásai továbbra is kedvezőtlenek. A független szakértői tanács őszi konjunktúra-jelentésére reagálva hangsúlyozta, hogy a
"A különösen magas költségek a gyenge termelékenység-fejlesztéssel párosulva a nemzetközi versenyképesség csökkenéséhez vezetnek" - magyarázta a főtitkár. "Ez a gyengeség, különösen az iparban, a gazdaság más ágazataira is kihat, és a beruházásokat is terheli." Most "sürgősen szükséges az energiaköltségek kiszámíthatóan alacsonyabb szintre csökkentése, az adók beruházás-barátabbá tétele, a bürokrácia és a bejelentési kötelezettségek csökkentése, valamint a tervezési és engedélyezési eljárások egyszerűsítése".
A DIHK véleménye szerint a jelentésben foglalt ajánlásoktól függetlenül a gazdaságnak jelen pillanatban "elsősorban egy olyan gazdaságpolitikai irányvonalba vetett bizalomra van szüksége, amely képes jelentős mértékben javítani a beruházások és a növekedés feltételeit". "Ehhez elengedhetetlen egy hatékony szövetségi kormány mielőbbi létrejötte, amelyben a koalíciós partnerek a gazdaságpolitikai ügyekben közös nevezőre tudnak jutni."
Az összefoglalót Juhász Imre, aki egykori külgazdasági szakdiplomata és a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja, állította össze. Az írást az ő kedves hozzájárulásával osztjuk meg.
