Munkácsy felesége rendkívüli marketingtehetséggel rendelkezett, és mesteri ügyességgel formálta meg a közvéleményben a férje, a neves festőművész képét.
Munkácsy felesége a művészettörténészek "áldozata"
Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora, kifejtette, hogy Munkácsy felesége, Cécile Papier, a művészettörténészek, regény- és naplóírók figyelmének középpontjába került, akit sokan "áldozatként" emlegetnek.
Ő régóta szerette volna már ezt a tévedést "a helyére tenni". Hangsúlyozta, nem az volt a célja, hogy cáfolják az ismert állításokat, hanem hogy bemutassák a két ember mindennapi életét, azt, hogy valós szerelem volt köztük.
Ezen felül irányította a megörökölt colpach-i birtokot, amely szintén jelentős jövedelemforrást jelentett számukra. Ő volt a gyűjteménykezelő is, aki nélkül Munkácsy festőfejedelem kivételes tehetsége könnyen elveszhetett volna – tette hozzá. Bár a békéscsabai múzeumban nem találhatóak levelek a házaspártól, Munkácsy több levele már ismert különböző gyűjteményekből, amelyekben feleségéről is említést tesz, vagy például nagybátyjának írva panaszolja el, hogy a családja anyagi helyzete nem javul.
Cécile levelei nem ismertek, de a rá írt válaszok igen, amelyekből kitűnik egyebek mellett, hogy Munkácsynak hiányzott a felesége, amikor Colpach-on volt - magyarázta a művészettörténész. Hozzátette, a múzeum gyűjteményének része a Műteremben című festményről készített műtárgyfotó, amelyen egy széken ülve látható a feleség, ezzel jelezve, hogy már két évvel házasságkötésük után Munkácsy - egyenrangú partnerként kezelve az asszonyt - kérte ki felesége véleményét az alkotásról.
Bányai Inez, az öltözéktervező iparművész, nemrégiben egy különleges ruhaszobrot alkotott, melyet a Munkácsyné fényképein viselt öltözetek ihlettek. Ez a szobor a múzeum kiállításának középpontjában áll, és a kurátor szavai szerint „összeköti a 19. és a 20. századot a jelenkorral.” A tárlat során egy 1882-ből származó, mívesen kidolgozott oklevelet is bemutatnak, amelyet a festő felesége, Cécile kapott, amikor Munkácsy hosszú évtizedek után végre hazalátogatott Munkácsra. Az oklevél tanúsítja, hogy Cécile is egyleti tagságot nyert, ezzel is elismerve a munkáját. Továbbá, a kiállításon három frissen restaurált koszorúszalag is helyet kapott, melyekkel Békéscsaba városa, Békés vármegye, valamint a Singer és Wolfner könyvkiadó búcsúzott a művésztől a temetésén – tette hozzá a kurátor.
Cécile von Barnewitz, a feleség unokahúga, 1917-ben faládákba csomagolt gazdag, vegyes anyagokat küldött Magyarországra, mint a végrendelet végrehajtója. Az első világháború időszakában ezek a ládák a kultuszminisztérium padlásán pihentek, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban találtak otthonra. Végül, 1933-ban a relikviák zöme, összesen körülbelül négyszáz tétel, Békéscsabára érkezett.
