A görög turistaparadicsom alatt folyamatosan mozog a magma, és naponta mintegy 200 földrengés rázza meg a földet.
A gyönyörű Szantorini sziget környékén, a görög turistaparadicsomban, több mint két hete intenzív földrengés sorozat zajlik, amely jelentős figyelmet vonzott a nemzetközi médiában. A görög hatóságok vészhelyzetet hirdettek, és több mint 10 ezer embert evakuáltak a közeli szigetekről, hogy biztosítsák a lakosság biztonságát.
Naponta több mint kétszáz földrengés rázza meg a Földet, amelyek magnitúdója legalább 2-es. Az elmúlt időszakban ez a szám már meghaladta a háromezret. A szeizmológusok mostanra mesterséges intelligenciát is alkalmaznak az ennél kisebb rengések azonosítására, és ennek köszönhetően több mint 20 ezer földrengést regisztráltak. Ezek között található egy tucat 5-ös, valamint több mint 220 darab 4-es magnitúdójú esemény is. A földrengések okát illetően régóta megoszlanak a tudományos vélemények, de most már tudományos bizonyítékok is arra utalnak, hogy a magma mozgása állhat a háttérben, és ez magyarázatot adhat az eseményekre.
A Szantorini térségében tapasztalt földrengésraj nem csupán Görögországot rázta meg, hanem világszerte, beleértve Magyarországot is, figyelmet keltett. Az ilyen típusú földrengésraj rendkívüli jelenség, különösen Európai környezetben. Az érdekessége abban rejlik, hogy nem előzte meg egy kiemelkedő főrengés, ami általában a kisebb utórengések sorozatát indítja el. A földrengésraj lényege, hogy fokozatosan emelkedik a rengések száma, amelyek naponta akár több százra is rúghatnak, majd ezt követően lassan csökkennek, végül pedig teljesen megszűnnek. Ez a jelenség több héten át, sőt, akár hónapokig is eltarthat.
Nagyon kevés ilyen példáról tudunk, és ezek többsége vulkánokhoz köthető, ahol a magma mozgása, felszín felé nyomulás okozza a földkéregben a kőzetelmozdulásokat. Ebből olykor vulkánkitörés is lesz, mint például 2011-ben El Hierro szigetének (Kanári-szigetek) előterében, vagy 2017-ben, amikor több hónapos földrengésraj után tört ki Bali szigetén az Agung vulkán. A vulkánkitörés azonban nem mindig következik be, a magma akár meg is akadhat a földkéregben.
Idén január végén, amikor megindult Szantorini szigetétől északkeletre a földrengésraj, az első értelmezés már az volt, hogy ez egy vulkanotektonikus földrengésraj, ami a magma mozgásához köthető. Azonban a feltételezés megerősítéséhez hiányoztak az adatok, megfigyelések, ami nélkülözhetetlen a megalapozott tudományos véleményhez. A nagyobb, 3-5 magnitúdójú földrengések a földkéreg gyengeségi zónáiban kialakuló vetősíkok menti kőzetlezökkenések következtében pattantak ki, ami összhangban lehetett azzal is, hogy mindez egy széthúzásos árokrendszerben történt. Vannak példák tisztán tektonikai eredetű (amikor a kőzetlemez-mozgások és az emiatt fellépő széthúzó vagy összenyomó feszültség miatt történik kőzetelmozdulás) földrengésrajokra is. Ilyen volt a tragikus kimenetelű 2009-es, L'Aquila térségében történt földrengésraj, de ilyen történt Japán északnyugati részén is 2014-ben, amikor a több éves Noto földrengésraj végül egy nagy 7,6 magnitúdójú földrengéssel végződött.
A görögországi földrengésraj kezdete után jó két héttel, február 14-én délután vált ismertté a görög geológusok és geofizikusok által megalkotott magyarázat, ami arra mutat rá, hogy a Szantorini földrengésrajt a magma mozgása okozza. A modell létrehozását számos külföldi szakember munkája segítette, elsősorban a német Helmholtz Intézet szeizmológusaié, akik minden egyes földrengésnél újraszámolták a földmozgás paramétereit, így pontosítani tudták azok nagyságát és a kipattanás mélységét. Ez kulcsfontosságú a földrengésraj értelmezésében. Mellettük francia szakemberek dolgozták fel a Szantorini szigetén kihelyezett földrajzi helyzetérzékelők adatait, amiből a felszín elmozdulásra lehetett következtetni.
Elvégre ott van Szantorini az emlékezetes vulkáni működésével, logikusnak tűnik a teória külön mérések nélkül is. A helyzet az, hogy bár tavaly itt is volt egy gyenge földrengésraj, a mostani földrengések nem ott pattannak ki, hanem 20-30 kilométerre északkeletre. Ennek helyszíne pedig még a másik aktív vulkántól, a tenger alatti Kolumbotól is arrébb van. A földrengés-epicentrumok egy délnyugat-északkeleti eloszlásban egy olyan területen összpontosulnak, ahol nincs ismert vulkán.
A Szantorini-Amorgos medencében az utolsó 350 ezer év során csupán a két említett tűzhányó tevékenykedett, míg a Kolumbo közelében található víz alatti vulkánok jóval korábban keletkeztek. Első ránézésre logikusnak tűnik az az érvelés, miszerint ha nincs vulkán, akkor vulkánkitörés sem következhet be. Azonban a valóság ennél sokkal összetettebb. A tűzhányók kialakulásához vulkáni aktivitás szükséges, amely formálja a vulkáni felszínt. Ezért előfordulhat, hogy olyan területeken is megindul a vulkáni működés, ahol korábban nem voltak vulkánok. A vulkánkitörések pedig nemcsak hogy létrehozzák a tűzhányókat, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy ezek a képződmények később újra aktívvá váljanak.
Két hét szükségeltetett ahhoz, hogy megbízható földrengésadatokat nyerjünk, és ehhez elengedhetetlen volt a szakszerű munka, az adatok alapos értelmezése, valamint a különböző hipotézisek próbára tétele. E folyamat végén juthatunk el egy olyan tudományos magyarázathoz, amelynek elemei összhangban állnak az összegyűjtött adatokkal és megfigyelésekkel. A feladatot Dimitris Papanikolaou és Evi Nomikou, a területen jelentős tapasztalattal bíró görög szakértők irányították, akik arra a megállapításra jutottak, hogy itt egy olyan jelenség zajlik, amelyre a modern műszeres megfigyelések történetében eddig nem volt példa.
A vulkáni aktivitás nem Szantorinivel vagy Kolumboval hozható összefüggésbe, hanem egy új magmatömeg emelkedik fel a földköpeny részleges olvadását követően Anhydros szigete környékén. E területen a földkéregben több olyan zóna található, ahol korábban már előfordultak kőzetelmozdulások. A magma felnyomulása hatalmas nyomást gyakorol a környező kőzetekre, ami miatt a régi törésvonalak mentén elmozdulások következnek be – ezek a mozgások hasonlítanak a tektonikai széthúzás során tapasztalt jelenségekre. A repedésekbe és törésekbe magma és magmás gázok jutnak be, ami számos kisebb földrengést vált ki. Időnként, mint ahogy február 14-én délután is tapasztaltuk, a földrengés aktivitás folyamatos rengéssort mutatott, amely az előbb említett fluidumok intenzív mozgásához kapcsolódik. Ilyenkor jelentősebb kőzetelmozdulások is bekövetkeznek.
Az utóbbi napokban a földrengések száma érezhetően csökkent: csütörtökön és pénteken mindössze a korábbi napok felét tette ki. Ez a jelenség egy fokozatosan csillapodó földrengés-sorozatra utal. A legfontosabb kérdés most az, hogy vajon ez azt jelzi-e, hogy a magma nem tud tovább emelkedni, ami azt jelentené, hogy elmarad a vulkánkitörés. Igen, ez egy lehetséges forgatókönyv, hiszen 2011-12-ben is tapasztaltunk hasonló, kisebb földrengés-sorozatot a Szantorini-Kolumbo területén, ahol bár volt magmafelnyomulás, végül nem következett be kitörés. Ahogyan említettem, ez nem egyedülálló eset a vulkáni aktivitás történetében.
Jelenleg az Anhydros alatti magmatest aktív állapotban van, és gázok szabadulnak fel belőle, ami elősegítheti a szilárdulási folyamatokat. A földrengéses időszak továbbra is tart, és nem zárható ki, hogy a földköpeny felső rétegéből további olvadék is érkezik. Amennyiben jelentősebb mennyiségű magma kezd el felfelé mozogni a földkéregben, úgy a földrengések mintázatában is megfigyelhetőek lennének változások. Valószínű, hogy a magma felszínre jutását megelőzően egy komolyabb, akár 6-os magnitúdójú földmozgás is bekövetkezhet. Ilyen körülmények között várhatóan Anhydros környékén indulna meg tengervíz alatti vulkáni aktivitás, olyan területeken, ahol eddig még nem tapasztaltak ilyet.
Egy ilyen eseménynek számos, bár ritkán előforduló, ám annál félelmetesebb következménye lehet. Például a vulkáni gázok kiszabadulása, amely az 1650-es Kolumbo-kitörés során több tucat életet követelt. Ezenkívül előfordulhatnak tömegmozgások és lejtőcsuszamlások is, amelyek szökőárakat generálhatnak — ezek szintén megtörténtek 1650-ben. Ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan figyeljünk a helyzet alakulására: a tudományos adatok és megfigyelések gyűjtése, valamint azok szakszerű értelmezése elengedhetetlen. A vészhelyzet fenntartása, és a lakosság megfelelő tájékoztatása szintén kulcsfontosságú. Emellett fontos, hogy kiszűrjük a rengeteg félrevezető információt, mint például a mesterséges intelligencia által generált hamis videókat, amelyek elárasztják a közösségi platformokat.
Miközben a figyelem Szantorini festői tájaira és az ottani földrengések lehetséges vulkánkitörésre gyakorolt hatásaira összpontosul, hasonló események zajlanak Etiópiában, pontosabban az Afar régióban. December közepe óta folyamatosan 5-ös magnitúdójú földrengések rázkódtak a területen, és pénteken egy 6-os erősségű rengés is bekövetkezett. A környéken több hosszan szunnyadó vulkán, mint például a Fentale és a Dofan, található, amelyek aktivitása aggasztó. A földfelszínen több helyen jelentős repedések keletkeztek, jelezve a földmozgások intenzitását. Eddig több mint 60 ezer embert kellett kitelepíteni, ami ötszöröse a Szantoriniről elköltöztetettek számának. Az Afar régió tehát komoly figyelmet érdemel, mivel a föld alatti folyamatok továbbra is aggasztóan alakulnak.
Jelenleg egy még súlyosabb krízishelyzet bontakozik ki, ám erről keveset tudunk. Ennek oka nem csupán az, hogy Afrikában zajlik, hanem az is, hogy nincsenek kihelyezett mérőműszerek, amelyek, ha lennének, valószínűleg pontosan ugyanazokat a földrengéseket rögzítenék, mint amik Szantorini környékén történnek. A tudományos kutatásra, adatokra és megfigyelésekre óriási szükség van, és elengedhetetlen szakértők bevonása, akik összefognak, hogy magyarázatot nyújtsanak erre a jelenségre.
