Ez a magyar település csupán két karakterből áll, és már a római időszakban is jelentős szerepet játszott.

A legrövidebb nevű települések közül Bő az, amelyről már 1239-ben készült egy okirat, és így történelmileg is jelentősnek számít.

A szépséges és nyugodt Bő egy kis település Magyarországon, Vas megyében, a Répce folyó völgyében. Az Alpokalja közelségének köszönhető a község klímája szubalpin, azaz rendkívül tiszta a levegő. A községet közvetlenül övező folyó korábban fontos szerepet játszott a települések mindennapjaiban, a mezőgazdaságnak nyújtott kitűnő alapot. Ma a turisták pihenéséhez biztosít kellemes környezetet.

A település már a római korba lakott volt. A Répce mentén forgalmas távolsági út vezetett, amely az ókorban a római Borostyánkő útra csatlakozott. A térség két legnagyobb központja, Scarbantia (Sopron) és Savaria (Szombathely) ezáltal összeköttetésben volt Bővel és bőségesen ellátta.

A község neve valójában nem a fent említett forrásból származik; a honfoglalás idején alakult ki ez a rövid elnevezés. Régészeti kutatások és történelmi iratok támasztják alá, hogy a terület Sur vezér nyári pihenőhelye volt. A település elnevezése valószínűleg ekkor formálódott, ahol a "bő" kifejezés a gazdag emberre vagy nemzetségfőre utal.

A bő település honlapján található információk szerint az első írásos emlék, amely a települést említi, 1239-ből származik, és "Beu" néven szerepel. Ezen kívül megállapítható, hogy a ma is látható Szent Imre-templom már akkoriban is létezett.