A történelem során mindössze 38 percig zajlott a legcsecsemőbb háború, ami valaha is létezett.
Nagy-Britannia gyarmatosítási törekvései jelentősen befolyásolták az újkori történelmet főként az afrikai és az ázsiai kontinensen. A 19. században már nagyhatalmi státusszal bíró európai ország mindent megtett annak érdekében, hogy bebizonyítsa a világnak, nem lehet vele packázni. Ez történt az angol-zanzibári háborúban is, amelyet a világ legrövidebb háborújaként jegyeznek.
A britek számára a konfliktus nem jelentett kiemelkedő fontosságot, viszont a zanzibári jelenlétük fenntartása stratégiai szempontból kulcsfontosságú volt, számos aspektusból. E cél érdekében hajlandóak voltak bármilyen áldozatra.
1896 augusztusában életét vesztette a britbarát szultán, Hamad bin Thuwaini. Bár a halála körüli körülmények sosem bizonyították be, a pletykák szerint unokatestvére, Khālid ibn Barghash állhatott a háttérben, aki mérgezés útján akarta megszerezni a trónt. Ez a helyzet komoly fejtörést okozott a brit kormány számára. Khālid trónra emelkedése ugyanis nem volt kívánatos, mivel ő a németekkel szimpatizált, akik ellentétes álláspontot képviseltek a brit gyarmatosítással szemben. Az angolok számára pedig létfontosságú volt, hogy megőrizzék dominanciájukat, hiszen egy esetleges vereség egy másik kontinensen aláásná európai hatalmukat is.
Ezen kívül a ma Tanzániához tartozó szigetcsoport gazdag ásványkincsekben, és itt találkoztak azok a kereskedelmi hajóútvonalak is, amelyek az akkor brit uralom alatt álló Indiát összekötötték Európával. Az angolok számára létfontosságú volt, hogy megőrizzék az irányítást ezeken az útvonalakon, és nem engedhették meg, hogy más ország befolyása alá kerüljenek.
Amikor Khālid magát Hamad örökösének kiáltotta ki, a britek azonnal dührohamot kaptak, és ultimátumot intéztek a németbarát szultánhoz. Nem akármilyen ultimátum volt ez: vagy lemond a trónról 1896. augusztus 7-én reggel 9 óráig, vagy az angolok hadat üzennek Zanzibárnak. Khālid azonban nem volt hajlandó feladni a hatalmát, így bátor nemet mondott, és felkészült a hosszan tartó harcra. Megerősítette palotája védelmét, és 2800 fős fegyveres kíséretével várta a brit csapatokat. Ezen kívül a felfegyverzett jachtját is a kikötőbe irányította, készen arra, hogy bármilyen helyzetre reagáljon.
A britek, az ultimátumnak megfelelően, 9 óra 2 percig vártak, majd a kikötőben állomásozó hadihajók tüzet nyitottak Harry Lawson tengernagy vezetésével.
Mindezt összesen 38 perc alatt. Khālid ugyan elmenekült a német konzulátusra, ám később, az első világháború alatt a britek elfogták.
A világ legrövidebb háborújában hozzávetőleg 500 zanzibári sebesült vagy halt meg, a brit erők mindössze egy embert veszítettek. Az angolok azonnal a baráti szultánjelöltet ültették a trónra, és többek között ennek következtében Zanzibár 1963 decemberéig brit fennhatóság alatt maradt, utána a szigetcsoport függetlenné vált.
Bár a háború rövid volt, ezzel az angolok egyértelműen demonstrálták erejüket nemcsak a kelet-afrikai térségben, hanem az európai hatalmak felé is.
Afrika egy rendkívül sokszínű és gazdag kultúrájú kontinens, de sajnos a szegénység árnyékában sokan küzdenek mindennapi megélhetésükért, még a kontinens Velencéjében is. Ha szeretnéd jobban megérteni ezt a komplex helyzetet, cikkünket itt találod.
