A szakértő véleménye szerint mindkét érintett fél számára kínos helyzetet teremtett, hogy Rogán Antalt eltávolították a szankciós listáról.

Három hónap után Rogán Antal lekerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listájáról, ahova még az idei év elején, a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció utolsó napjaiban került fel. Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával elemeztük ki, hogy miért döntött úgy az új amerikai vezetés, hogy eltávolítja a magyar miniszter nevét a hírhedt szankciós listáról.

David Pressman, az Egyesült Államok korábbi nagykövete, az év elején bejelentette, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) szankciós listájára. Ezen a listán jellemzően a világ legnagyobb bűnözői és terroristái találhatók. Pressman a szankciót bejelentő sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Rogán hatalmát saját és közvetlen környezete anyagi gyarapodására fordította, miközben a demokratikus intézmények gyengülését is elősegítette.

David Pressman rámutatott, hogy a leggazdagabb magyarokat bemutató listákon szinte kizárólag kormányhoz közeli személyek szerepelnek. Véleménye szerint ennek a közpénzekre épülő korrupciós rendszernek kulcsszereplője és egyik legnagyobb haszonélvezője Rogán Antal. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok már többször figyelmeztette a magyar kormányt a rendszer által kialakult veszélyekre, ám a kormány nem tett semmilyen lépést a probléma orvoslására.

Mivel a szankciók bevezetése éppen Donald Trump hivatalba lépése előtt, valamint Joe Biden demokrata kormányának utolsó napjaiban zajlott,

Szijjártó Péter a sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszújának nevezte Rogán Antal szankciós listára helyezését. "Jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek Magyarországra" - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. Később a tárcavezető arról számolt be újságíróknak, hogy telefonon beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és az alapján egy kis türelmet javasol azoknak, akik aggódnak Rogán Antal miatt - utalva ezzel arra, hogy Rogán Antal hamarosan lekerül a hírhedt listáról.

Bár sokan kételkedtek abban, hogy ilyen rövid időn belül valóban sor kerülhet erre, a magyar kormány végül igazat nyert, és bő három hónappal később, ezen a héten kedden az amerikai pénzügyminisztérium törölte Rogán Antalt a szankciós listáról. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ez egyértelműen jelzi, hogy új irányvonalak bontakoznak ki Washingtonban. A külügyminiszter rámutatott, hogy az előző Joe Biden által vezetett amerikai adminisztráció, a tavaly novemberi elnökválasztás után elszenvedett súlyos vereség következményeként, Donald Trump hivatalba lépése előtt "bosszúból" számos intézkedést hozott Magyarország ellen.

- nyilatkozta Szijjártó Péter.

A szankciók feloldásáról szóló hivatalos közleményben nem található indoklás a döntés hátteréről. Ugyanakkor Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője később elmondta, hogy Rogán Antal ellen irányuló szankciók fenntartása ellentétes az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.

A szankcionálásról és annak feloldásáról Fekete Rajmund Amerika-szakértővel, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélgettünk. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a szankciós döntést 13 nappal Donald Trump hivatalba lépése előtt hozták meg, ráadásul David Pressman akkori nagykövet semmiféle konkrét magyarázatot nem adott azon kívül, hogy korrupciós vádak vannak a miniszterrel szemben.

„Egyedi színt kell vinnünk a szavainkba” – mondta Fekete Rajmund, miközben elmélyült gondolatokkal nézett a távolba.

A szakértő véleménye szerint Rogán Antal szankcionálása csupán politikai motivációval bírt, mivel alig három hónappal később a miniszter eltűnt a szankciós listáról. Az amerikai adminisztráció ezt azzal indokolta, hogy nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit, ha egy magyar miniszter a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal szankciós listáján marad.

Arra a kérdésre, hogy mit érthetünk az Egyesült Államok külpolitikai érdeke alatt - amit az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozott a nyilatkozatában -, Fekete Rajmund kifejtette: azt, hogy az értékalapú külpolitikát felváltotta az érdekalapú külpolitika.

- fejtette ki a szakértő.

David Pressman, a Financial Timesnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államoknak megvannak azok az eszközei, amelyek révén a magyar kormányt, különösen a miniszterelnököt, nyomás alá tudják helyezni. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció érdekalapú megközelítéssel dolgozik, amit jól tükröz, hogy Donald Trumpék a jó bilaterális kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt. Pressman rámutatott, hogy Orbán Viktor és az amerikai elnök között kifejezetten szoros szövetségi viszony alakult ki. Emlékeztetett arra is, hogy Trump a választási kampány során több mint száz alkalommal tette szóvá Orbán Viktort, aki már 2016-ban, Tusványoson, a hivatalban lévő politikusként elsőként állt ki Trump mellett.

Fekete Rajmund úgy látja, hogy Rogán Antal szankciós listáról történt eltávolítása elvarrt egy olyan szálat, amely mindkét félnek kellemetlen volt. Hozzátette: az új adminisztráció hivatalba lépése óta nagyon aktívak a magyar-amerikai kapcsolatok. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször egyeztetett személyesen és telefonon is amerikai kollégájával, Marco Rubioval, amelynek témája volt az is, hogy a különböző gazdasági együttműködéseket hogyan tudják a jövőben összehangolni, amire a magyar miniszterelnök is tett utalást.

- Fejtette ki a szakértő.