Mi is valójában a Hormuzi-szoros, amelynek esetleges lezárása komoly hatással lenne a globális gazdaságra? Ez a szoros, amely Irán és az Arab-félsziget között helyezkedik el, a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala. Itt halad át a világ o
Irán parlamentje megszavazta a létfontosságú globális kereskedelmi útvonal lezárását, amelyen naponta a világ olajellátásának több mint egyötöde halad át. De mi az a Hormuzi-szoros, és mi a jelentősége a globális olaj- és gázkereskedelem szempontjából? Elmagyarázzuk!
Donald Trump elnök szokatlan lépése, miszerint három iráni nukleáris létesítményt bombázott, drámaian fokozta a közel-keleti feszültségek eszkalációjának kockázatát. Az Egyesült Államok Izraellel együttműködve valósította meg a legnagyobb nyugati katonai akciót az iszlám köztársaság ellen az 1979-es iráni forradalom óta.
Szakértők szerint Teherán egyik legfőbb lehetséges válasza a Hormuzi-szoros lezárása lehet - ez a stratégiai tengeri útvonal a világ olajszállításának kulcspontja, naponta 20 millió hordó olaj és jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át rajta. Irán korábban már többször megfenyegette a világot a szoros lezárásával, de eddig soha nem váltotta valóra a fenyegetést.
A Hormuzi-szoros a globális olajkereskedelem egyik kulcsfontosságú szűk keresztmetszete, amely geopolitikai szempontból rendkívüli jelentőséggel bír. Nem csupán az Egyesült Államok, hanem a világ gazdasága számára is elengedhetetlen, hiszen a globális olajellátás jelentős része itt zajló hajóforgalomtól függ.
A szoros Irán és Omán között található, és déli irányban összekapcsolja az Arab-öbölt az Ománi-öböllel, amelyen keresztül elérhetjük az Arab-tengert is.
A világ olajfogyasztásának körülbelül egyötöde ezen a szoroson keresztül halad át.
Az OPEC tagállamai, mint például Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak, főként ezen a szállítási útvonalon juttatják el kőolajkészleteiket a világpiacra, különösen az ázsiai országok irányába.
A kereskedelmi hajóforgalom védelmét az Egyesült Államok 5. flottája látja el, amelynek központja Bahreinben helyezkedik el.
A szoros lezárása közvetlen gazdasági csapást mérne az Egyesült Államokra, mivel az olajárak azonnali ugrását idézné elő, ami globális inflációhoz vezetne. Ez erős politikai üzenet lehetne Washingtonnak.
A Perzsa-öböl menti arab államok, amelyek eddig szkeptikusak voltak az izraeli támadásokkal kapcsolatban, valószínűleg katonai beavatkozásra is készen állnak saját érdekeik védelmében. Különösen Kínát érintené kedvezőtlenül a térség lezárása, hiszen a világ második legnagyobb gazdasága jelentős mennyiségű, Irán olajexportjának közel 90%-át beszerzi.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio felszólította Kínát, hogy próbálja megakadályozni a lezárást:
"Ha Irán tényleg bezárja a határait, az a saját gazdaságuk számára is öngyilkosságnak számítana" - osztotta meg a Fox News-szal.
Már most érkeznek hírek arról, hogy a legutóbbi amerikai légicsapások következtében néhány szuperolajszállító visszafordult a térségből.
Az iráni Press TV a hétvégén arról számolt be, hogy az iráni parlament elfogadott egy javaslatot a szoros lezárásáról,
Vasárnap Irán külügyminisztere, Seyed Abbas Araghchi figyelmeztetett, hogy Trump döntése "örökké tartó következményekkel" járhat, így nyílt végű megtorlás lehetősége is felmerült. Ezt követően Ali Hamenei ajatollah, az ország legfőbb vezetője is megszólalt, és kijelentette, hogy Izrael "súlyos hibát követett el, amelyért meg kell bűnhődnie". Ugyanakkor konkrétan nem tett említést a Hormuzi-szoros helyzetéről.
A világ eközben feszült figyelemmel várja, vajon valóban sor kerül-e a tengeri útvonal lezárására - egy olyan lépésre, amely azonnal megrázná a világpiacokat.
