Csurka István műveinek olvasása nem csupán szórakozást nyújt, hanem mélyebb gondolatokat is ébreszt bennünk. Mező Gábor rámutat arra, hogy Csurka írásai a társadalmi és politikai kérdések iránti érzékenységet tükrözik, valamint a nyelv gazdagságát és szép

"Nem állítható, hogy egy új, szabad és független rendszer létrehozható anélkül, hogy a régi, elavult sajtó- és rádió-televíziós struktúrákat ne reformálnánk meg." - Csurka István.

Csurka István művei mindig is különleges helyet foglaltak el a magyar irodalomban. 1992. szeptember 24-én, a Szabadság téren elhangzott szavai mélyen megérintették a hallgatóságot. Írásaival nem csupán a politikai gondolkodást formálta, hanem a társadalom érzékeny kérdéseire is reflektált, provokatív stílusával gondolkodásra késztetett. Csurka István egyediségét az adja, hogy képes volt bátran felvállalni véleményét, miközben műveiben a magyar lélek mélységeit is felfedezte. Az olvasás során nem csupán egy író szavait ismerjük meg, hanem egy korszak szellemiségét és a benne rejlő kihívásokat is.

"Az amiért mi itt ma tüntetünk az egész magyar rendszerváltozás kulcskérdése. Nem igaz, hogy egy romlott, beteg, idegen érdekek szolgálatában elgennyesedett, népirtó, nemzetellenes rendszerből, mint amilyen az elpusztult Kádár-rendszer volt, át lehet lépni a szabadság és a demokrácia rendszerébe szabad sajtó nélkül; nem igaz, hogy az új, szabad, független rendszert meg lehet teremteni a régi rendszert kiszolgáló sajtó és rádió-televízió korhadt gépezetének meghagyása mellett.

A mai modern társadalmakban a tájékoztatás valódi hatalommal bír. Ahhoz, hogy a magyar közösségünk a békés átmenetet sikeresen végrehajtsa és megőrizze életképességét, elengedhetetlen egy olyan világos, korszerű tájékoztatási rendszer, amely tisztában van a nemzet alapvető igényeivel és azokat szolgálni kívánja. Az igazságosan és szabadon megosztott információ kulcsszerepet játszik a társadalom működésében, különösen egy rendszerváltozás idején, ahol a közös tudás és a nyílt kommunikáció elengedhetetlen az előrehaladáshoz.

Amikor minden körülöttünk folyamatosan változik, mozog és átalakul, amikor elérkezik az idő a korrupt intézmények lebontására, amikor összefogásra van szükség az új jövő megteremtéséhez, és amikor fontos, hogy felelősségteljesen szembenézzünk a múlt valóságával. Ám ha egy társadalom tájékoztatási rendszere elfordul a nemzeti érdekektől, és csupán saját önző céljait szolgálja, ha a sajtóban dolgozó egyének, akik egykor a kommunista rezsimet szolgálták, a hazudozás jogát hangsúlyozzák a valódi sajtószabadság helyett, ha az információs ipar nagy része a rendszerváltozás gátlására szerveződik, akkor ahelyett, hogy a nép által megválasztott kormányt támogató kritikát fogalmazna meg, inkább akadályozza és lejáratja azt. Ebben az esetben a rendszerváltozás előbb-utóbb megreked, és nem érhet el tartós eredményeket.