Mark Rutte véleménye szerint a NATO-tagállamok túlnyomó többsége egyetértene Donald Trump azon kérésével, hogy a védelmi költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) 5%-ára emeljék.

Donald Trump amerikai elnök határozottan kiáll amellett, hogy a szövetséges országok védelmi kiadásaik legalább 5%-át fordítsák katonai célokra. Ezzel célja, hogy Amerika figyelmét és erőforrásait más területekre, különösen az Indo-csendes-óceáni régióra és saját határainak védelmére tudja irányítani, ezzel erősítve az ország biztonsági prioritásait.

A NATO-tagországok többsége, köztük az Egyesült Államok szövetségesei, egyetértenek Donald Trump amerikai elnök azon felhívásával, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 5%-át a védelemre kellene fordítani. Mark Rutte, a szövetség főtitkára csütörtöki nyilatkozatában elmondta, hogy a tagállamok készen állnak a biztonsági költségvetések növelésére.

"Számos irányból érkezik a támogatás" - nyilatkozta Rutte az újságíróknak, miután levezette a NATO védelmi minisztereinek gyűlését a szövetség brüsszeli központjában.

„Már csak egy lépésnyire vagyunk” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy teljes szívvel bízik benne, hogy „a három hét múlva esedékes NATO-csúcstalálkozóra sikerül elérnünk a megállapodást”.

Az európai szövetségesek és Kanada eddig jelentős összegeket fordítottak katonai erejük fejlesztésére, valamint fegyverek és lőszerek beszerzésére, mióta Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna elleni teljes körű invázióját.

Egyes országok viszont elutasították az Egyesült Államok által előterjesztett igényeket, miszerint a bruttó hazai termék 5%-át a védelemre kellene fordítaniuk. Ezen belül 3,5%-ot az alapvető katonai kiadásokra, míg 1,5%-ot a hadseregek gyorsabb bevetéséhez elengedhetetlen utak, hidak, repülőterek és tengeri kikötők, azaz a szükséges infrastruktúra fejlesztésére.

2023-ban, amikor Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus a második évébe lépett, a NATO vezetői egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a tagállamok bruttó hazai termékük legalább 2%-át a nemzeti védelmi kiadásokra szánják.

A 32 tagállam közül eddig 22 már sikeresen megvalósította ezt a célt, míg a többiek még mindig harcolnak az eléréséért.

Trump és NATO-szövetségesei várhatóan támogathatják az új célkitűzést a június 24-25-i hágai csúcstalálkozón.

Trump továbbra is kitart amellett, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek legalább 5%-os védelmi kiadást kellene biztosítaniuk. Ezzel azt kívánja elérni, hogy Amerika más területekre, különösen az Indo-csendes-óceáni régióra és saját határain belüli biztonsági kihívásokra tudjon összpontosítani.

Az új célkitűzés a védelmi költségvetés terén a jelenlegi 2%-os arányhoz viszonyítva 1,5%-os emelkedést jelentene. Ez azt implicaálja, hogy a 32 ország egyenlő mértékben járulna hozzá a befektetésekhez.

Az Egyesült Államok dollárban mért kiadása jelentősen meghaladja bármely más szövetséges állam költségvetését.

A NATO legfrissebb adatai szerint azonban Washington 2024-ben a GDP 3,19%-át költötte, szemben az egy évtizeddel korábbi 3,68%-kal. Így az egyetlen szövetséges, amelynek védelmi kiadásai 2014 óta csökkentek.

Bár a két új adat összesen 5%-ot képvisel, a polgári infrastruktúrára irányuló fejlesztések figyelembevételével, amelyek célja a hadseregek gyorsabb bevethetőségének biztosítása, lényegesen átformálják azt az alapvetést, amelyre a NATO hagyományosan alapozza a védelmi költségek kalkulációját.

A hét éves időtartam a szövetség megszokott normáihoz képest is rendkívül rövidnek számít. A 2%-os célkitűzés, amely jóval szerényebb, 2014 óta van a napirenden, miután Oroszország annektálta az ukrajnai Krím félszigetet, és ezt a célját egy évtized alatt kellett volna megvalósítani.

Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere, úgy véli, hogy Trump jelentős szerepet játszott a NATO megmentésében.

Egyedülálló módon átformálva a szöveget, így hangzik: Az újságírók előtt kifejtette, hogy csütörtökön az európai szövetségesek az asztal körül kijelentették: "Figyelmesek vagyunk. Mindannyian szükségét érezzük a képességeink fejlesztésének. Többet kell befektetnünk. Hálásak vagyunk Trump elnök úrnak, hogy újraélesztette ezt a szövetséget, amely korábban a jelentéktelenség felé sodródott."

A többletkiadásokra akkor is szükség lesz, ha a Trump-kormányzat haderőcsökkentést jelent be Európában, ahol mintegy 84 000 amerikai katona állomásozik, így az európai szövetségeseknek kell majd betömniük a biztonsági "réseket", hiányosságokat.

Amikor arról kérdezték Hegsethet, miként áll a Pentagon jövőbeli stratégiája, nem árult el részleteket, csupán annyit mondott: "Az Egyesült Államok feladata folyamatosan felmérni a katonai helyzetet, és éppen ezt végezzük el."

"Amerika nem lehet folyamatosan és mindenütt jelen, és nem is lenne helyénvaló, ezért vannak konkrét indokok arra, hogy miért helyezünk csapatokat bizonyos területekre" - nyilatkozta, és megerősítette, hogy bármilyen felülvizsgálatot "szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen végeznénk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a méret valóban megfelelő."

A találkozó során Hegseth és védelmi kollégái jóváhagyták a fegyverek és katonai felszerelések felhalmozására vonatkozó beszerzési célokat is, hogy jobban megvédjék Európát, az Északi-sarkvidéket és az Atlanti-óceán északi részét.

A "képességcélok" minden egyes nemzet számára konkrét feladatokat jelölnek ki, amelyek célja kiemelt katonai felszerelések, például légvédelmi rendszerek, nagy hatótávolságú rakéták, tüzérségi eszközök, lőszerek és drónok beszerzése. Ezen felül hangsúlyos szerepet kapnak a stratégiai eszközök is, mint például a légi utántöltés, a nehéz légi szállítás és a logisztikai megoldások.

A különböző nemzetek stratégiái zárt ajtók mögött születnek, ezért a részletekről csak csekély számú információt tudunk beszerezni.

Az új célpontokat a NATO egy 2023-ban elfogadott tervezet alapján jelöli ki, amely a szövetség legnagyobb tervezési átalakítása a hidegháború óta, hogy megvédje területét egy Oroszország vagy más jelentős ellenfél támadásával szemben.

A tervek alapján a NATO ambiciózus célkitűzése, hogy 30 napon belül akár 300 000 katonát is mozgósítson a keleti fronton. Ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a szövetségesek számára komoly kihívást jelentene ennyi katona gyors összegyűjtése és készenlétbe helyezése.