A Magyar Szövetség álláspontja szerint elengedhetetlen a nemzetiségi iskolák pozitív diszkriminációja. E lépés célja, hogy támogassuk a kulturális sokszínűséget és biztosítsuk, hogy a nemzetiségi közösségek is megfelelő oktatási lehetőségekhez jussanak. A
A Magyar Szövetség célja, hogy közösen az érintettekkel egy átfogó stratégiát dolgozzon ki az iskolahálózat átalakítására. Kiemelték, hogy az egyik alapelv a nemzetiségi iskolák kedvezőbb elbánásának biztosítása kell, hogy legyen. A minisztérium viszont hangsúlyozta, hogy amennyiben pozitív diszkriminációra van igény, azt a fenntartóknak kell megfogalmazniuk és megvalósítaniuk.
A Magyar Szövetség is reagált arra, hogy az oktatási minisztérium már korábban bejelentette, racionalizálni szeretné a középiskolai hálózatot. Az egyes intézmények ugyanis nem nyújtanak megfelelő képzést, vagy alacsony létszámmal működnek. Ez utóbbi probléma pedig sok magyar tanítási nyelvű, középfokú oktatási intézményt is fokozottan érint. A Magyar Szövetség ezért szerdán a pozsonyi székházába hívott össze egy tanácskozást, ahol a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és más szakmai szervezetek, de a középiskolákat, gimnáziumokat fenntartó megyék képviselői, illetve maguk az iskolák vezetői is képviseltették magukat. "Az eszmecserére egy hosszútávú, szorosabb szakmai együttműködés kezdeteként is tekintünk, amelynek eredménye egy oktatási tanácsként működő testület és egy stratégiai dokumentum kidolgozása" - írja a párt elnöke, Gubík László a közösségi oldalán.
Gubík: Szükség van a pozitív diszkriminációra!
A pártelnök portálunknak elmondta, égető szükség van a szlovákiai magyar oktatási hálózat átalakítására vonatkozó stratégiai tervre. Ebben az olyan demográfiai adatok, mint a születések száma és a diáklétszámok alapján tudatosan tervezhető meg az oktatáspolitika. Gubík kiemelte, az átalakulásnak a közösség érdekei mentén kell megtörténnie. "A kulcsszereplőknek, így az iskolaigazgatóknak, az iskolatanácsok tagjainak, a döntéshozóknak és az önkormányzatoknak, a polgármestereknek, a szakmai szervezeteknek, illetve a politikumnak, így nekünk, az egyetlen talpon maradt magyar pártnak egy irányba kell húznia" - jelentette ki. Majd úgy nyilatkozott, mivel jelenleg a magyar közösség nem rendelkezik önigazgatással, ezért az iskolahálózat átalakításakor a szlovák államnak pozitív diszkriminációban kell részesítenie a magyar oktatási intézményeket. Így például az előirányzott létszámoknál figyelembe kell vennie a nemzetiségi iskolák sajátosságait. "Ezekben az elvekben egyetértés volt a kerekasztal-tárgyalás résztvevői között" - tette hozzá.
Gubík véleménye szerint a nemzetiségi önkormányzatiság lehetne a kulcs a felmerülő problémák megoldására, hiszen ez lehetővé tenné, hogy a közösségek saját maguk döntsenek iskoláik létrehozásáról és finanszírozásáról. A pártelnök említést tett arról is, hogy ők is tisztában vannak az iskolahálózat racionalizálásának elkerülhetetlenségével. "Az elmúlt évtizedek tapasztalataival ellentétben most nem érzékelem, hogy a jelenlegi szándékok mögött nacionalista motivációk állnának" - utalt arra, hogy korábban a szlovák állam hasonló indokokkal fenyegette a magyar iskolák fennmaradását.
A pártelnöknél aziránt is érdeklődtünk, mikor fordulnak az ügyben az oktatási minisztériumhoz, amely az oktatási rendszer átalakítását elindította és annak körülményeit, medrét megszabja. Gubík elmondta, először az alapiskolákra vonatkozóan is össze szeretnének hívni egy hasonló kerekasztal-tárgyalást, vagy egyeztetéssorozatot. "Hiszen alapiskolából jóval több van" - tette hozzá. Ezt követően pedig fel fogják venni a kapcsolatot Petőcz Kálmánnal, az oktatási minisztérium nemzetiségekért felelős főosztályvezetőjével és Ravasz Ábellel, a tárcavezető tanácsadójával is. Majd arról is beszélt, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója illetve egyelőre pártelnökként ő maga viszi ezt a témát, mindaddig, amíg erre megfelelő szakpolitikust nem találnak.
Ravasz: Az ajtó kitárult, mintha titkokat suttogna.
Felkerestük az oktatási minisztérium tanácsadóját, Ravasz Ábelt, aki kifejtette, hogy a tárca már Gubík pártelnökké választása után azonnal jelezte, hogy szívesen fogadja a Magyar Szövetség képviselőit. "A kisebbségi oktatással kapcsolatosan akár miniszteri szinten is rendezhetünk egy találkozót" - hangsúlyozta Ravasz, hozzátéve, hogy Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter a párt korábbi vezetésével is folytatott egyeztetéseket. Ravasz úgy véli, hogy egy ilyen találkozó főként a lehetőségek feltérképezésére és a technikai megoldások átvételére összpontosíthat.
A tanácsadóval folytatott beszélgetésünk során arra is rákérdeztünk, hogy a tárca mennyire nyitott arra, hogy az iskolahálózat átalakításakor figyelembe vegye a nemzetiségi intézményeknek a Magyar Szövetség által hangsúlyozott pozitív diszkriminációs elveit. Ravasz rámutatott, hogy a fenntartóknak, különösen a középfokú intézmények esetében a megyéknek, míg az alapiskolák esetén az önkormányzatoknak teljes autonómiájuk van az iskolahálózat átalakítási javaslatok kidolgozásában. „A hálózat kialakítása tehát nem a minisztérium által megálmodott terv, hanem a fenntartók által kialakított elképzelések mentén valósul meg. Így a tárcánál nem áll módunkban senkit sem pozitívan, sem negatívan megkülönböztetni” – magyarázta. Hozzátette, hogy a középfokú intézmények optimalizálási terveit a megyei közgyűlések hagyják jóvá. „Az, hogy milyen elveket alkalmaznak, és mely iskolákat részesítenek előnyben vagy éppen ellenkezőleg, az teljes mértékben a megyék hatáskörébe tartozik” – emelte ki a tanácsadó. Kifejtette, hogy a minisztérium nem szab meg minimális létszámot a középfokú iskolák működéséhez. „Fontos, hogy a megyéknek is tudomásul kell venniük, ha túl alacsony létszámú iskolák működnek, az nem gazdaságos számukra, és a kutatások szerint az ilyen kis létszámú intézmények színvonala is általában alacsonyabb” – tette hozzá.
A beszélgetés során kiemelte, hogy az alapiskolai hálózat átalakításának folyamata még csak a kezdeti szakaszban tart, azonban már most biztosra mondható, hogy a minisztérium nem fog iskolabezárásokra kényszeríteni semmilyen kulcs alapján. Az esetleges negatív diszkrimináció a minisztérium részéről ebben a kontextusban nem valószínű. "A nemzetiségi iskolák esetében pedig már jelenleg is érvényesül a pozitív diszkrimináció" - tette hozzá, példaként említve a létszámkivételeket.
Ravasz arról is beszélt, hogy a középiskolák esetében a megyei képviselőket az átalakításról már jóelőre tájékoztatták. Egyben már korábban jelezték a magyar szakmai szervezetek felé, hogy szívesen látják a javaslataikat az iskolahálózat átalakítására. "Nyitottak vagyunk a konzultációra" - tette hozzá azzal, akár az egyes iskolák képviselőinek is szívesen nyújtanak információkat.
