**Életveszélyes szórakozás: Amikor a mesterséges intelligencia szervezi a vakációt** Képzeljük el, hogy egy álomnyaralás helyett egy igazi rémálom vár ránk, mindezt a mesterséges intelligencia révén. A technológia fejlődése lehetőséget ad arra, hogy a gé

Miguel Angel Gongora Meza, egy perui túravezető, nemrégiben arról számolt be, hogy két turista elindult a "szent Humantay kanyon" felfedezésére, amely azonban valójában nem létezik. A túrázók egy mesterséges intelligencia által generált útiterv alapján vágtak neki a kalandnak, ami tele volt téves információkkal. A kaland végül 160 dollárjukba került, miután egy elhagyatott ösvényre tévedtek, cél nélkül. Gongora Meza figyelmeztetett, hogy az ilyen félreértések Peruban rendkívül veszélyesek lehetnek; 4000 méteres magasságban, ahol az oxigénszint alacsony és a térerő gyenge, egy rosszul megtervezett kirándulás könnyen tragikus következményekkel járhat.

És nem csak Dél-Amerikában fordulhat elő hasonló eset. Egy japán utazó, Dana Yao arról számolt be, hogy férjével egy romantikus túrát terveztek a japán Misen-hegyre a ChatGPT útmutatásai alapján. A probléma akkor kezdődött, amikor lefelé indultak volna egy felvonóval, amely a mesterséges intelligencia szerint este fél 6-ig járt. A valóságban azonban a felvonó már korábban leállt, így a pár a hegy tetején rekedt.

A BBC beszámolója szerint egy brit utazó egy kihívásokkal teli futóútvonalat kapott Észak-Olaszország festői tájain, míg más utazók számára a mesterséges intelligencia a "párizsi Eiffel-torony" helyett a kínai fővárosban, Pekingben található alternatív látnivalókat javasolt.

Felmérések szerint a mesterséges intelligenciát használó utazók 37 százaléka úgy vélte, hogy a kapott információ nem volt elég részletes, 33 százalékuk pedig valótlanságokat talált az ajánlások között.

Szakértők véleménye szerint a problémák gyökere a mesterséges intelligencia működésének alapjaiban rejlik. Rayid Ghani, a Carnegie Mellon Egyetem professzora kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia nem tesz különbséget az útleírások, receptek és irányok között; csupán olyan szavakat kombinál, amelyek statisztikailag helyesnek tűnnek. Ennek következményeként gyakran előfordul, hogy a rendszer "hallucinál", vagyis kitalált, valóságtól elrugaszkodott információkat prezentál, mintha azok ténylegesek lennének.

A veszélyek nem korlátozódnak kizárólag az utazás világára. A közelmúltban kiderült, hogy a YouTube egyes videókat mesterséges intelligenciával "szerkesztett át" a felhasználók tudta nélkül, miközben a Netflix is bírálatok kereszttüzébe került régi sorozatok mesterségesintelligencia-alapú "modernizálása" miatt, amelynek eredményeként eltorzított arcok kerültek a képernyőre. Ez a típusú gyakorlat sokak szerint elmoshatja a határt a valóság és a mesterségesen előállított illúzió között.

Javier Labourt, a pszichoterapeuta, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a mesterséges intelligencia által generált téves információk aláássák az utazás igazi esszenciáját: a személyes interakciókat, a kulturális gazdagságokat és az empátiát fejlesztő élményeket. Szerinte, ha a mesterséges intelligencia hamis narratívákat terjeszt, a turisták már az utazás előtt torzított képet kapnak az adott országról, ami hátráltathatja a valódi felfedezést és megértést.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok már aktívan dolgozik azon szabályozások kidolgozásán, amelyek a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak esetében kötelezővé tennék a vízjelek vagy egyéb azonosítók használatát. Ghani viszont figyelmeztet arra, hogy a megelőzés nem egyszerű feladat, és jelenleg a téves információk kezelésére a legjobbnak tűnő megoldás az utólagos ellenőrzés.

Szakértők véleménye szerint a legbiztosabb módszer a védekezésre az, ha a felhasználó alaposan ellenőrzi az összes információt, mielőtt elindulna. Ez azonban különösen az utazások tervezésekor jelenthet kihívást, mivel az emberek gyakran olyan helyekről keresnek adatokat, amelyek számukra ismeretlenek. Ghani hangsúlyozza, hogy emiatt az információgyűjtés folyamata nemcsak időigényes, hanem sok esetben olyan nehézségekkel is járhat, mintha valaki a klasszikus módszerekhez folyamodna, például útikönyvek és egyéb megbízható források segítségével készítené el az utazási terveit.

Labourt ezzel szemben arra ösztönözte az utazókat, hogy ismerjék fel a rugalmasság fontosságát: ha egy helyzet nem a tervek szerint alakul, a csalódottság helyett inkább érdemes a lehető legjobb megoldást keresni és kihozni a szituációból a maximumot.