A koleszterinszint csökkentése elengedhetetlen, olyan alapvető igazság ez, mint ahogy a Föld gömbölyűsége sem vitatható.

Magyarországon a halálesetek közel fele szív- és érrendszeri betegségekből ered. A daganatok mellett nem szabad elhanyagolni ereink egészségét és a koleszterinszintünket sem. Sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni ennek a fontosságát, holott ez orvosi alapelv. Különösen nehéz párbeszédet folytatni azzal, aki hisz a lapos Föld elméletében, és azokkal is, akik azt fejtegetik, hogy a koleszterinszint csökkentése nem indokolt. Ezen a témán orvosi szakemberek vitatták meg a kardiovaszkuláris problémák széles spektrumát és azok gyökereit.

Van egy optimális szint, ahol a legkisebb a szív és érrendszeri megbetegedések kockázata - emelte ki Harangi Mariann, Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A vércukornak is van egy optimális tartománya: nem jó, ha túl magas, de az sem jó, ha túl alacsony, ugyanez igaz a vérnyomásra és az elhízásra is.

A koleszterin egy kivétel, minél alacsonyabb a szintje annál jobb. Ez az összefüggés nagyon régóta ismert.

Legyünk figyelmesek az LDL koleszterinszintünkre!

Már az 1960-as években megfogalmazták, hogy ha a LDL koleszterin szintjét 1 mmol/literrel csökkentjük, az akár 20%-kal is csökkentheti az érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Ha csökkentjük az LDL koleszterin szintjét, azzal nemcsak a plakk méretének csökkentését érhetjük el az erekben, hanem bizonyos esetekben akár az érelmeszesedés folyamatát is visszafordíthatjuk. Orvosi szempontból fontos cél, hogy a plakkok stabilabbá váljanak, így csökken a megrepedésük esélye. Ezzel a lépéssel jelentősen mérsékelhetjük a hirtelen fellépő szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A mostani irányelvek alapján a javasolt LDL koleszterinszint meglehetősen alacsonynak számít.

Ha egy 20 éves, egészséges fiatalról van szó, aki mentes mindenféle betegségtől, akkor is célszerű az LDL koleszterinszintet 3 mmol/liter alá csökkenteni. Ez a lépés hozzájárulhat ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata a lehető legalacsonyabb szinten maradjon.

Amennyiben valakinek kimutatható egészségügyi problémája van, például plakk képződött a nyaki ütőerén, vagy korábban átesett infarktuson vagy sztrókon, a megcélzott értékek jelentősen alacsonyabbak lesznek. Ebben az esetben a plakk állapota stabilizálható, sőt, akár a mérete is csökkenthető. Így már rendkívül alacsony célértékek elérése válik szükségessé.

Ha valaki cukorbetegségben szenved, és kardiovaszkuláris kockázata jelentős, akkor az LDL-koleszterinszintjét 1,8 mmol/liter alá kell csökkenteni. Amennyiben a személy már átesett szívinfarktuson, a célérték 1,4 mmol/liter, míg ha az elmúlt egy évben két érrendszeri esemény történt, akkor az LDL szintnek 1 mmol/liter alá kell süllyednie - hívja fel a figyelmet Harangi Mariann.

Egy újszülött koleszterinszintje ideális esetben 1 mmol/liter, ami a jó egészség jele. Ahogy azonban telik az idő, és egyre inkább elmerülünk a gyorsételek világában, a hízás és a mozgáshiány következtében ez az érték fokozatosan növekedni kezd.

A legfrissebb információk alapján a dán és belga lakosság körében az átlagos LDL koleszterinszint nők esetében 3,2 mmol/liter, míg a férfiaknál 3,4 mmol/liter.

A koleszterincsökkentő szerekkel kapcsolatban sok kritika és aggály fogalmazódik meg. Sokan azt gondolják, hogy a koleszterinszint lecsökkentése káros hatással lehet a szervezet működésére, hiszen a koleszterin fontos alapanyaga különböző molekuláknak, hormonoknak és epesavaknak. A félelem az, hogy a túlzott csökkentés hormonális egyensúlyhiányt okozhat. Harangi doktornő azonban határozottan állítja, hogy ez nem így van.

Meg kell különböztetni a szérum koleszterinszintjét és a sejten belüli koleszterinszintet. Sejten belüli koleszterinszintet nem igazán befolyásolja a szérum koleszterin szintje.

A legismertebb koleszterincsökkentő gyógyszerek közé tartoznak a sztatinok.

Közepes intenzitású sztatinkezeléssel akár 30%-kal is mérsékelhető az LDL koleszterinszint.

Rövidebb ideig élünk, mint az uniós átlag és 60 év felett jellemzően betegségben

Aradi Dániel, a balatonfüredi Állami Szívkórház kardiológus főorvosa és egyetemi docens, fontos figyelmeztetést fogalmazott meg: Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a legfőbb halálokok közé tartoznak. A statisztikák szerint minden második ember e betegségek következtében veszíti életét. Ezért érdemes nem csupán a daganatos megbetegedésekre összpontosítanunk, hanem szív- és érrendszerünk védelmére is kiemelt figyelmet fordítanunk.

Nyugaton és Észak-Amerikában a legfőbb halálokként van jelen ez a probléma.

A magyar népesség várható élettartama sajnos elmarad az uniós átlagtól. 2019 adatai szerint Spanyolországban a várható élettartam elérte a 84 évet, míg az EU-s átlag 81 év, Magyarország esetében pedig csupán 76,5 év. Hazánkban a nők körülbelül 6 évvel hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, ami továbbra is hangsúlyozza a nemek közötti különbségeket az életkor tekintetében.

Bár a várható élettartam hazánkban alacsonyabb az EU átlagánál, az elmúlt két évtized során Magyarországon is növekedett az emberek élethossza.

Ugyanakkor az átlag csupán 60 évet él egészségben, és ez a férfiak és a nők esetében is hasonló. A maradék húsz évet általában valamilyen betegséggel együtt töltjük.

Valóban figyelemre méltó, hogy az Európai Unióban a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás a 1990-es évekhez viszonyítva körülbelül a felére csökkent. Ez a jelentős javulás a közegészségügyi intézkedések, a prevenciós programok és az orvosi fejlődés eredménye.

Magyarországon is a szívinfarktusban meghaltak száma az elmúlt 30 év alatt közel megfeleződött. A kardiológia az elmúlt 30 évben a magyar betegeknek két plusz év életet adott, és erre a kardiológusok büszkék lehetnek - hangsúlyozta Aradi doktor.

Itthon egyedülálló módon alakult ki egy olyan akut ellátási rendszer, amely a szív- és érrendszeri problémákkal küzdő páciensek számára biztosít azonnali beavatkozást. Az infarktusos betegek gyorsan a katéteres laborokba jutnak, ahol az elzáródott erek megnyitása és a modern terápiák alkalmazása zajlik, hasonlóan a nyugat-európai gyakorlatokhoz. Aradi Dániel szerint az ellátás színvonala és a szervezeti struktúra terén nincs elmaradásunk a nyugat-európai országokhoz képest.

Ahol hátrányt szenvedünk, az a megelőzés területe.

Az érelmeszesedés az egyik legfőbb tényező, amely a szív- és érrendszeri eseményekhez vezet. Noha léteznek más okok is, amelyek keringési betegséghez kapcsolódó halálozást okozhatnak, a jelenség döntő része a fokozatosan, hosszú idő alatt kialakuló plakkok lerakódásából ered. Ez a folyamat gyakran már fiatal korban elkezdődik, és kezdetben észrevétlen marad. Ahogy az érfalakban a lerakódások növekednek, a véráramlás egyre inkább akadályozottá válik. Eleinte ez még nem okoz komoly problémákat, de idővel a szűkület olyan mértékűvé válhat, hogy a vér nem tud szabadon áramlani. Ekkor már megjelennek az érintett szerv tünetei, mivel a csökkent vérellátás következtében a szerv működése romlik. Egészen alacsony terhelés mellett is jelentkezhetnek panaszok. A folyamat végső kimenetele az ér elzáródása, ami szív esetén infarktust, míg az agy esetén stroke-ot eredményezhet. Emellett az alsó végtagokban is megjelenhet trombózis formájában. Ezért fontos a megelőzés és a korai felismerés, hogy elkerülhessük ezeket a súlyos következményeket.

Ezért fontos, hogy már az első szokatlan tünetek megjelenésekor keressék fel orvosukat.

Aradi Dániel megfigyelései alapján meglehetősen gyakori, hogy valaki 40 éves korában, látszólag egészségesen, hirtelen súlyos szívinfarktust szenved el, annak ellenére, hogy korábban soha nem tapasztalt szívproblémákat vagy fájdalmakat. Ez azt jelzi, hogy az erek fokozatosan elzáródhatnak, anélkül hogy a beteg bármilyen figyelmeztető jelet észlelne.

Hogyan válhat az infarktus első lépése egy váratlan eseménnyé?

Az érelmeszesedés egy fokozatosan zajló folyamat, amely sok esetben észrevétlenül fejlődik. Sajnos nem mindenki kap korai figyelmeztető jeleket a szervezetétől, és ez jelentős kockázatot jelenthet. Az egyének között eltérő lehet, hogy a betegség miként alakul ki; míg néhány embernél a vérerek szűkülése figyelhető meg, másoknál a plakkok a falakon kívül terjeszkednek. Ez a rejtett jelenség gyakran tünetmentessé teszi a betegséget, és hirtelen, váratlan eseményként jelentkezhet, például egy infarktus formájában.

Nem szabad azt feltételezni, hogy csak azoknak van szükségük gyógyszerre, akik már tapasztalnak valamilyen tünetet. Az orvoshoz való látogatás nem csupán a panaszok megjelenésekor válik fontossá. Fontos, hogy ne várjunk addig, amíg a testünk jelez valamilyen problémát. A koleszterinszint például nem érezhető, és sok esetben a szervezet nem mutat nyilvánvaló figyelmeztető jeleket.

Ezek a szűkületek akár kis méretük ellenére is megrepedhetnek. Az instabil plakkok nemcsak súlyos szűkületeknél alakulhatnak ki; ha az érfalat borító sapka vékony, akkor még enyhébb szűkületek esetén is megjelenhetnek, ami infarktushoz vezethet.

Amikor az orvosok erre a kérdésre irányítják a figyelmet, gyakran felbukkan egy 80 éves nagymama a családban, akinek a koleszterinszintje 8, és akinek soha nem volt semmilyen egészségügyi problémája - osztja meg tapasztalatait Aradi doktor.

Viszont, ha az érfal jó állapotban van, akkor képes tolerálni a magasabb koleszterinszintet. Amennyiben az érfal egészséges, a koleszterin nem halmozódik fel benne. Ezzel szemben, ha az érfal sérült vagy gyulladt, akkor még a normális koleszterinszint mellett is fennállhat az érelmeszesedés kockázata.

Minél alacsonyabbra csökkentjük a koleszterinszintet, annál kisebb eséllyel alakulnak ki lerakódások.

Aradi Dániel hangsúlyozza, hogy az érelmeszesedés fő mozgatórugója az érfalak egészségi állapota, míg a koleszterin szolgál ennek a folyamatnak az üzemanyagaként.

Kétfajta módon lehet leállítani ezt a folyamatot, védjük az érfalunkat vagy elvesszük az üzemanyagot, elvesszük a koleszterint.

Életmódunk tudatos alakításával – például a mozgás, a helyes táplálkozás és a dohányzás elkerülésével – hozzájárulhatunk érfalaink egészségének megőrzéséhez. Azonban a modern világ új kihívásokat is tartogat, amelyek a figyelmes életvitel mellett is kockázatot jelenthetnek. Ilyenek például a légszennyezés, valamint a fény- és zajszennyezés, amelyek kardiovaszkuláris problémákhoz vezethetnek, sőt, akár érfali gyulladást is okozhatnak.

A prevenció hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy csökkentsük a koleszterinszintünket, miközben egészséges életmódot folytatunk.

Fontos megérteni a jó és a rossz koleszterin közötti különbséget, hiszen ez alapvetően befolyásolja egészségünket. A vérzsír, más néven lipid, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében, de a mértéke kritikus lehet. A triglicerid szintje szintén kulcsszerepet játszik, mivel ez a zsírok egy formája, amely az energiatárolásban van jelen. Ezen kívül érdemes figyelmet fordítani a lipoprotein A-ra is, amely egy újabb, egyre elterjedtebb mérőszám, és fontos információt nyújthat a szív- és érrendszeri egészségről.

Az LDL koleszterin szintje ideális esetben a lehető legalacsonyabb legyen, azonban érdemes figyelembe venni, hogy ennek mértéke erősen genetikailag meghatározott. Éppen ezért a diéta hatása sajnos csak korlátozott, és sokszor elengedhetetlen a gyógyszeres kezelés. A páciensek meggyőzése a gyógyszerszedésről azonban nem egyszerű feladat, különösen, amikor számos forrásból érkező információk azt sugallják, hogy a koleszterinszint csökkentése nem is annyira fontos.

Ahogyan Aradi doktor is hangsúlyozza, a szakmai közéletben már egyértelmű, hogy a koleszterinszint csökkentése elengedhetetlen. Olyan vitákba bonyolódni, mint például a Föld laposságáról szóló állítások, már szinte lehetetlen. Hasonlóképpen, nehéz érdemi érvet felhozni azokkal szemben is, akik azt gondolják, hogy a koleszterin csökkentése nem szükséges.

Elképzelhető, hogy egyeseknél a koleszterincsökkentő gyógyszerek mellékhatásokat okozhatnak. Fontos, hogy a dózist vagy akár a gyógyszert is módosítani lehessen, de a teljes elutasítást nem szabad figyelembe venni. A kardiovaszkuláris előnyök jelentősen felülmúlják a lehetséges hátrányokat.

A koleszterinszint csökkentése után a plakkok akár vissza is húzódhatnak az erek faláról. Nem csupán megállítani lehet a koleszterin szint növekedését, hanem az érelmeszesedés folyamatát is sikerülhet visszafordítani. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő gyógyszeres kezelés alkalmazása.

Balatoni Anita, a FleishmanHillard vezetője, örömmel osztotta meg, hogy immár második éve zajlik a Novartisszal közösen indított szűrőprogramjuk.

Az ország számos városában zajlanak szűrőprogramok, amelyek célja a lakosság egészségének javítása. A Novartis támogatásával a szűrésen részt vevő betegeket magánegészségügyi szolgáltatókhoz irányítják, ahol lehetőségük nyílik kardiológus szakemberekkel konzultálniuk. Ezek a találkozók segítenek a betegeknek abban, hogy megértsék az egészségügyi eredményeiket, és szakmai iránymutatást kapjanak a számukra legmegfelelőbb terápiás lehetőségekről.

A középkorúakat, különösen a 40 és 60 év közöttieket célozzák meg a szűrések során. Az első lépés egy ujjbegyes mérés, amely segít kiszűrni azokat, akiknek a koleszterinszintje aggasztóan magas. Ezt követően vénás szűréssel erősítik meg az eredményeket. Akiknél kedvezőtlen kimenetet mutat a vizsgálat, kardiológushoz irányítják őket, ahol szakmai útmutatást és tanácsadást kapnak az egészségük javítása érdekében.

A felmérés eredményei rávilágítottak arra, hogy az emberek nem éppen lelkesednek a szűrővizsgálatokért. A 60 év felettiek körében mindössze 36 százalék vallotta magát rendszeres látogatónak a szűrések terén. A munkaképes korú, 40-60 évesek között ez a szám még alacsonyabb, csupán 15 százalékuk vesz részt rendszeresen ilyen jellegű vizsgálatokon. Sajnos, sokan csak akkor keresik fel az orvost, amikor már jelentkeznek a problémák.

A helyszíni szűrések rendkívül népszerűek, és a jelenlegi igények fényében akár a kétszeresét is el tudnák végezni, csupán a kapacitás korlátai szabnak határt a mennyiségnek. Ez mindenképpen biztató, hiszen ha a lehetőségek elérhető közelségbe kerülnek, az emberek szívesen élnek velük.