Lázár János, a politikai színtéren ismert figura, jogi lépéseket tett egy hódmezővásárhelyi nyugdíjas ellen, aki most 10 ezer forint eljárási költséget kénytelen megfizetni.

Jogerős döntés született a hódmezővásárhelyi Szabó Margit ügyében, akit Lázár János építési és közlekedési miniszter perelt be. A Szegedi Törvényszék a 76 éves nyugdíjast egy év próbaidőre bocsátotta, emellett 10 ezer forint eljárási költség megfizetésére is kötelezte. Az ügy kimeneteléről Márki-Zay Péter számolt be a Facebookon.

A befolyásos Lázár János azért indított eljárást a 73 éves, most 76 esztendős asszony ellen, és vonta bíróság elé, mert a helyi egyesület, amelyet ő vezetett, a 2022-es választási kampány során két szórólapot merészelt kiadni. Ezen anyagokban őszintén kifejtették véleményüket Lázár életviteléről, vezetési stílusáról, valamint jól ismert hatalmi eljárásairól – írta Hódmezővásárhely polgármestere.

A Szegeder szerint Lázár a 2022-es országgyűlési választási kampány idején terjesztett szórólapok miatt perelte be Szabó Margitot, mert szerinte a szórólapok olyan vádakat fogalmaztak meg vele szemben, amik becsületsértőek, és érdeksérelmet okoztak neki nagy nyilvánosság előtt. A nyugdíjas ezzel szemben azzal védekezett, hogy az általuk terjesztett lapokon közölt információk megállják a helyüket, ezt igyekezett bizonyítani újságcikkekkel. Véleménye szerint továbbá egy jogállamban nem neki kellett volna magyarázkodnia, a miniszternek közszereplőként el kell viselnie a bírálatot, mellesleg a Fidesz amúgy is durvább és sértőbb szlogenekkel szokott élni szerte az országban.

Az alapvetően már így is szürreális helyzet egy sor még bizarrabb fordulattal gazdagodott, mire végre megszületett a jogerős ítélet. Márki-Zay Péter véleménye szerint az egész procedúra leginkább az ötvenes évek hangulatát idézi fel: a szegedi járásbíróság első lépésként az elfogultságra hivatkozva átpasszolta az ügyet Makóra, ahol szintén felmerült az elfogultság gyanúja, így az ügy tovább vándorolt Szentesre. Itt ismét megismétlődött a forgatókönyv, végül a csongrádi járásbíróság volt az, amely negyedik nekifutásra képes volt megszületni az elsőfokú ítéletet. Ám talán még ennél is figyelemfelkeltőbb, hogy a városvezető szerint

"a megyében egyetlen egy (!) ügyvéd sem akadt, aki merte volna vállalni, hogy Lázár János ellenében egy idős asszony védelmét ellássa."

Az idős hölgy kétségbeesett helyzetében újsághirdetést adott fel, melyben ügyvédet keresett a Lázár János által indított perhez. Hónapok teltek el, és senki nem jelentkezett, míg végül egy hosszú és fárasztó keresés után Budapestre érkezett egy ügyvéd, Matlák Gábor, aki vállalta, hogy bátor kiállásával megvédje a miniszter által beperelt nyugdíjas asszony jogait.

A folyamat nem csupán a jogásztársadalom egy szegmensének megítélésére utal, hanem egy érdekes ellentmondásra is rávilágít. Az idős hölgy, aki az első fokú csongrádi bírósághoz fordult, hiába kérte tanúi beidézését, egyetlen tanúját sem hallgatták meg, míg Lázár János esetében két tanú meghallgatása is megtörtént. "Ez Magyarország 2025-ben, a rendszerváltás után 35 évvel, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) 15. évében!" - kommentálta a helyzetet Márki-Zay Péter.

Ezt követően az elsőfokú bíróság Szabó Margitot és a nyugdíjast elmarasztalta, a Magyar Narancs beszámolója szerint pedig két év próbaidőre bocsátották őket. Lázár János azonban nem elégedett meg ezzel, és súlyosbításért fellebbezett. A másodfokú bíróság végül mérsékelte a próbára bocsátás időtartamát, két évről egy évre csökkentve azt, továbbá arra kötelezte az idős asszonyt, hogy fizessen 10 ezer forintot Lázárnak, ezzel megtérítve az eljárás költségeit. "Február 12-én érkezik a nyugdíja, és megígérte, hogy elsőként a postára megy, ahol rózsaszín csekken küldi el a pénzt Lázár Jánosnak" - írta Márki-Zay Péter.

A polgármester nyilatkozata szerint Szabó Margit ügyvédje, Matlák Gábor, a jogerős ítélet kihirdetése után úgy vélte, hogy lényegében győzelmet arattak, mivel a bíróság megállapította, hogy a politikai szereplőknek el kell viselniük a sértő vélemények megfogalmazását. Matlák Gábor hangsúlyozta, hogy ez a döntés precedensértékű, és drámai változást idézett volna elő a bírói gyakorlatban, ha a fellebbezésük nem lett volna sikeres, hiszen az elsőfokú bíróság nemcsak a tényekkel, hanem az értékítéletek egy részének nyilvánosságra hozatalával is bűncselekményként foglalkozott.