Kreatív Online - Egy pécsi aktivista bátorságát megpróbálta megfékezni a hatalom, amikor kijavította egy gyűlöletkeltő plakátot, amely már régóta a szemétkosárba való. Az akciója, amely a társadalmi felelősségvállalás szellemében született, mégis elítélés
A politikai véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is jelentős mértékben korlátozott...
Heindl Péter jogász-pedagógust a Pécsi Törvényszék megrovásban részesítette, miután piros festékkel átkonstruálta a Civil Összefogás Fórum (CÖF) politikai plakátját, amely az oktatási intézmény területén volt elhelyezve. A döntés hátterében a rongálás vádja áll, amely a közterületi hirdetések integritásának megsértését jelenti.
A plakát bírálta az ellenzéki politikai szereplőket, miközben a CÖF közpénz felhasználásával indította el kampányát, ami jogi szempontból kifogásolható.
Heindl, aki már többször is kijavította a jogsértő plakátokat, a feliratot "A pártpolitika tilos iskola területén" szöveggel látta el, majd bejelentette akcióját a rendőrségnek.
A Pécsi Járásbíróság korábban felmentette, mivel nem volt kár, hiszen a plakát a hirdetési időszak után már értéktelen hulladéknak számított. Az ügyészség azonban fellebbezett, és a másodfokú bíróság végül elítélte Heindl-t, arra hivatkozva, hogy a 2022-es Kúriai döntés szerint a plakátok jogellenes módosítása bűncselekménynek számít, függetlenül attól, hogy keletkezett-e kár.
A bíróság álláspontja alapján a plakát módosítása állagsérelemnek számít, és ezért büntetést vonhat maga után, még abban az esetben is, ha a tulajdonos nem szenvedett kárt. Heindl védője, aki a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, kiemelte, hogy Heindl cselekedete nem jelent fenyegetést a társadalom számára, hiszen a közoktatás politikai semlegességére irányította a figyelmet.
A véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonjog viszonya nem ütközik egymással, mivel a plakát, amelyről szó van, közpénzből készült, és politikai üzenetet közvetít.
Heindl fellebbezését benyújtotta a másodfokú ítélet ellen, és az ügy most a Pécsi Ítélőtábla elé kerül, célja pedig, hogy elérje az Emberi Jogok Európai Bíróságát is. Ez a helyzet rámutat a Kúria jogértelmezésének ellentmondásaira, amely jelentősen szűkíti a politikai véleménynyilvánítás jogát.
